Burján Buján növő gyomnövény. A burjánzik ige azt jelenti, hogy gyorsan szaporodik, terjed.

Burkus A népmesékben egy meghatározatlan, mesés országnak, Burkusországnak a lakója. A későbbiekben elsősorban a németeket nevezték burkusoknak. Ennek az az oka, hogy valaha valóságos népnév volt: poroszt jelentett, és a brandenburgus (brandenburgi) szóból csonkult burgus, burkus formára. A Burkusországban a burkuskirály uralkodik

Butella vagy butélia. Hosszúnyakú palack, rendszerint hét deci fér bele. Nem azonos a butykossal, ami szűk nyakú, lapos kis üveg vagy mázas edény, elsősorban pálinkát  tartottak benne.

Butykos Kisebb-nagyobb űrtartalmú boros, pálinkás, ecetes edény. Anyaga cserép, de újabban üveg. A régi, mázatlan, füstölt, fekete edényeket az újabb, mázolt, díszített cserépedények váltották fel. A nép fazekas mesterek nagy művészettel díszítették a mázas cserép butykosokat, sok helyen ötletes feliratokkal is ellátták. Alakjuk lapos korsó, de előfordulnak négyszög alakúak és könyv alakúak is.

Buzogány Olyan ősrégi fegyver, melynek rövid nyele van, ami ütésre alkalmas fejben végződik. Ez lehet vas- vagy ólomgolyó, tüskés, bordázott, de lehet tollas vagy olyan, hogy lánccal kapcsolódik hozzá egy súlyos vashegyekkel megtűzdelt fémgolyó. Lényegében a bunkósbot változata. A középkorban az uralkodói felszerelés fontos része volt, később jogarrá szelídült. A buzogány használatához komoly férfierő kellett. De vannak békésebb buzogányok is, ilyen a gyékény (l. ott) hengeres alakú virágzata vagy éppen a palackalakú tornaszer.

Buzogány Ősrégi fegyver, melynek rövid nyele van, ami ütésre alkalmas fejben végződik. Ez lehet vas- vagy ólomgolyó, tüskés, bordázott, de lehet tollas vagy olyan, hogy lánccal kapcsolódik hozzá egy súlyos vashegyekkel megtűzdelt fémgolyó. Lényegében a bunkósbot változata. A középkorban az uralkodói felszerelés fontos része volt, később jogarrá szelídült. A buzogány használatához komoly férfierő kellett. De vannak békésebb buzogányok is, ilyen a gyékény hengeres alakú virágzata vagy éppen a palackalakú tornaszer.

Bürge  Hazánk egyes tájain így nevezik a birkát.

C, Cs

Caput A görög és a latin szerzők műveinek fejezetét hívták így. Másik jelentése szerint fej, ami lehetett az ember feje, de lehetett testület vezetője, első embere is.

Cefre Pálinkafőzés céljára erjedő gyümölcs. Lehet szilvából, almából, barackból, körtéből.

Cégér: Régi időkben üzlet vagy műhely elé felakasztott tárgy, jelképes ábrázolás, amely jelezte a kereskedelmi vagy ipari tevékenységet. Német eredetű a Zeiger “mutató” szó magyar változata. Napjainkban újra divatba jön, Pécsett a belvárosban ismét cégérek jelölik az üzleteket

Céh Már a római korban testületekbe szerveződtek a mesteremberek. Az igazi céhrendszer azonban a középkorban alakult ki Itáliában illetve Németországban. Az azonos foglalkozású iparosok és kereskedők érdekvédelmi szervezeteket hoztak létre. Magyarországon a XIV. századtól léteztek. Foglalkoztak piacszabályozással, szakmai képzéssel, minőségvédelemmel. Hazánkban 1872-ben megszűntek, helyükbe léptek az ipartestületek.

Cenk Hitvány, galád ember

Ciánkáli A ciánhidrogén egyik sója (KCN), erős, gyorsan ható méreg

Cibere vagy cibereleves a magyar falusi konyha ősi eredetű levese. Tegyük hozzá, nem a módos emberek étke volt. Búzakorpát, leforrázva, befűszerezve 3 - 4 napig kenyér belével megsavanyítottak, majd kásafélével (l. ott) (dara, hajdina, köles) főzik. A módosabbak tojássárgáját is adtak hozzá és tejfellel behabarták.

Cifra palota  A mesékben és dalocskákban fordul elő. Olyan épületről van szó, amit feltűnően cikornyásan díszítettek. A cifragúnya kifejezés az olyan ruhákra vonatkozik, melyek szintén túldíszítettek, mai szóval csicsásak. Az ország legszebb "cifra palotája" Kecskeméten látható.

Cigánykerék Egy valamirevaló, ügyes leány vagy fiú könnyen megcsinálja. Lényegében olyan testmozgás, amikor valaki oldalirányban lendülve talpáról a tenyerére, majd újra a talpára fordul. Aki ezt szaporán, egymás után csinálja, az hányja a cigánykereket. Jó tudni, egykor a vándorló cigányok jelképe a kerék volt.

Cigáró szivar Valamikor a rendes szivarnál vékonyabb, cigaretta vastagságú szivart nevezték így.

Cihelődik vagy felcihelődik. Olyankor mondják, amikor valaki nagyon nehézkesen készülődik, szedelőzködik.

Cilinder Korábban a férfidivatban általánosan használt, ma lényegében elő sem forduló henger alakú, magas tetejű kalap, más néven kürtőkalap. Valaha több színben is viselték, később a fekete (ünnepélyes alkalmakra) illetve a szürke (lóversenyre) volt használatos. Ma legfeljebb régi színdarabokban, operettekben, kosztümös filmekben viselik. Cilindernek nevezték a petróleumlámpa üvegét is. Gépkocsiknál a henger régi elnevezése.

Cinkepuliszka Egy olyan étel neve volt, amelyet elsősorban a szegény sorban élők ettek. Lényegében nem más, mint a főtt, tört krumplit liszttel összefőzve és zsírral leöntve. Ma már csak mint hagyomány él, Szatmárcsekén minden év elején nemzetközi cinkefőző versenyt rendeznek, ami igazi idegenforgalmi esemény.

Cintányér Hangutánzó szó, hiszen a két sárgaréz alakú korong összeütésekor keletkező hangra utal. Minden nagy zenekarban megtalálható hangszer, fontos szerepe van az ütem megadásában.

Cipellő Igencsak kedveskedő szó. Leányka és női könnyű cipők megjelölésére szolgál. A mesékben a királylányoknak mindig csak cipellőjük van.

Cipó A kis, kerek kenyeret nevezik így. Van még egy másik jelentése, amikor valakit fejbevágnak, a rajta keletkező kis púp is lehet cipó.

Ciprus Igen szép, a fenyőfélék családjába tartozó, sötét zöld levelű fa, melynek koronája kihegyesedik. Elsősorban a mediterrán vidékeken honos.

Ciráda  Kacskaringós vagy aprólékos díszítmény, cifrázat. Amit így díszítenek, az cirádás.

Cirmos: Korábban, egészen a  XVIII. századig mocskost, foltost jelentett, csak később alakult ki  a mai értelme: hamvasszürke alapon barna csíkokkal vagy foltokkal  tarkázott. Többnyire a macskákkal kapcsolatban használjuk. A Cirmos egyébként kedvelt cicanév.

Ciróka-moróka (maróka) Kedveskedő kifejezés. Használjuk akkor, ha gyermeket vagy kis állatot simogatunk.

Citadella  A fellegvár régies, olaszból származó neve. Igen jól védhető erőd. Lehet egy vár része is. A legismertebb magyar citadella Budán van.

Cívis Elsősorban azokat a debreceni őslakos gazdálkodó és iparos családok módos, tehetős polgárait nevezik így, akik meghatározták a település gazdasági és társadalmi életét. A latin eredetű szó használatos volt más mezővárosokban is, de  igazából csak Debrecenre lett jellemző, amit ma is neveznek cívis városnak.

Cókmók Általában valakinek mindenféle személyes holmiját nevezik így. A vidd a cókmókodat szólás gyors távozásra szólít fel.

Coll Német mértékegység, hüvelyk, kb. 25-27 milliméter. Az iparban használatos. A collstock, az összehajtható mérőléc innen kapta a nevét.

Corvinus, Corvina A Corvinus hollóst jelent. A Hunyadiak mellékneve, amit a címerükben lévő, csőrében gyűrűt tartó hollóról kaptak. A Corvinák azok a díszes kötésű kódexek, amelyek Mátyás király könyvtárában voltak. .A reneszánsz könyvművészet remekei.

Cőtus, A múlt századi kollégiumokban, főleg Debrecenben és Sárospatakon így nevezték a 6 - 10 diák részére kialakított  közös tanuló- és hálószobát.

Cudar A nagyon rossz, komisz dolgokat nevezik így. (pl. cudar idő). De mondják emberre is, így jellemezve a galádot, hitványt, az alávalót.

Csáklya Sok célra használható ez a 2 – 3 méteres rúdra erősített ágas fa, melynek végére hegyes és kampós acélszerszámot erősítenek. Alkalmazták lék alatti halászatkor a háló igazítására, kikötésnél a csónakot igazgatták vele, a vízi ütközeteknél az ellenfél hajójába mélyesztették, a tűzoltók pedig segítségével bontják a tetőt.

Csákó Magas tetejű, ellenzős katonai föveg. A XII. századi kun süvegből (l. ott) fejlődött ki. Rákóczi gyalogosai viselték. Miután Európában kiderült, hogy a háromszögű föveg nem célszerű, ott is áttértek erre a viseletre.  Mindig sujtás és tollbokréta díszíti

Családfa Leszármazási tábla, közös ősöktől eredő ivadékok elágazásának táblázaton való összefoglalása. Rendszerint egy család férfi- és nőtagjait házastársaikkal együtt tünteti fel és a nőtagoknak idegen családnevet viselő leszármazóira nem terjed ki, hacsak nincs vérségi kapcsolat. Nevét onnan kapta, hogy e táblákat fa alakjában festették és a törzsre a közös ősnek, az egyes ágakra a családtagok elődeinek, a levelekre pedig a további ivadékoknak a nevét írták. Van családfa az állatok világában is, ez is a származás kimutatására szolgál, elsősorban a tenyészállatok esetében vezetik.

Csalafinta  A csalafinta sokban különbözik a csalótól. Míg a csaló az rosszindulatú, aki másokat becsap, addig a csalafinta csupán elmés, huncut, ravasz. Rokonszenves tulajdonság a csalafintaság, hiszen az elmecsavar ötletet, fürge eszet mutat.

Csanak: egy darab fából faragott merítőedény, ivóedény, füles pohár; pásztorok készítik, használják.

Csapa Állatok lábnyomának a sora.

Csapófa   A teli véka  feleslegének lecsapására szolgáló falap.

Csárogós Általában nőkre mondják. Hangutánzó szó, beszédes, fecsegő, hangulatos, eleven, szájukat be nem fogó asszonyok jelzője.

Csatangol Sokféle jelentését ismerjük: csalinkázik, ténfereg, kóborol, csavarog, mászkál. A lényeg, hogy meglehetősen céltalanul, hosszan és feleslegesen járkál valaki.

Csatlós: Lovakat vezető vagy a hintót kezelő inas, lovász, aki az urát mindenhová elkísérte a csatlót kezében tartva várta. A csatló ugyanis a kantár régi neve. Ma átvitt értelemben használjuk: valakinek szolgalelkű híve, elvtelen követője, talpnyalója.

Csecsszopó Elsősorban a népi irodalomban találkozunk ezzel a szép kifejezéssel, mely a még szopó csecsemőt, csecsemőkorú gyermeket jelenti

Cseléd, fehércseléd, vászoncseléd Mezőgazdaságban foglalkoztatott, föld nélküli emberek, akiket meghatározott időre, többnyire egy esztendőre és meghatározott bérért szerződtettek a gazdaságok, birtokok. Lényegében az uradalmi bérmunkásokat nevezték így. Voltak azonban egy családot egész életen át szolgáló cselédek (l. Bence a Toldiban). Cselédnek (cselédlánynak) nevezték a háztartási alkalmazottat is, aki házi munkák végzésére szegődött módosabb családokhoz. Érdekes, de a népnyelvben gyakorta előfordul, hogy kedveskedőn cselédnek nevezik valaki háza népének tagját is. A fehércseléd, vászoncseléd kifejezést fiatal lányokra alkalmazták, elsősorban azért, mert öltözetük zömében fehér ruhadarabokból állt.

Cselő Csálé, félre álló, összevissza.

Cselőke A farkaspókok családjába tartozó nagy termetű, komor színű pók, hálót nem sző. A cselő szót valamikor a csálé, félreálló értelemben is használták.

Csendőr  Az első csendőrséget Napoleon francia császár állította fel. Innen a név, a gendarmerie, amiből a zsandár szó alakult Ausztria 1814-ben átvette a csendőrség intézményét. Először mint császári és királyi csendőrség működött nálunk, majd 1882-ben felállították a magyar csendőrkerületeket. A  közrend védelmével bízták meg őket, de támaszai voltak  a hatalomnak is. A II. világháború idején nemtelen politikai feladatokra is felhasználták.. A háború után megszűnt a csendőrség.

Csendőr, zsandár Az első csendőrséget Napóleon francia császár állította fel. Innen a név, a gendarmerie, amiből a zsandár szó alakult Ausztria 1814-ben átvette a csendőrség intézményét. Először mint császári és királyi csendőrség működött nálunk, majd 1882-ben felállították a magyar csendőrkerületeket. A közrend védelmével bízták meg őket, de támaszai voltak a hatalomnak is. A II. világháború idején nemtelen politikai feladatokra is felhasználták. A háború után megszűnt a csendőrség.

Csép, csépel, cséphadaró A mezőgazdaságban az érett szem kinyerése, a cséplés, mindig fontos esemény volt. Hosszú ideig a cséphadaróval végezték. Ezzel a csépnyélből és a szíjkengyellel hozzáerősített hadaróból álló eszközzel  verték a kalászokat. Volt, ahol az egyenletesen elterített kévéken lovakat járattak, és azok taposták ki a szemet. A cséplőgép megjelenésével ezek az eljárások megszűntek.

Csepű, Csepűrágó Régi idők vásári mutatványosa, tűznyelő, aki a meggyújtott csepűt (kenderkócot) vett a szájába. Rokonságban áll a tűz- és kardnyelővel. Ma átvitt értelemben rossz színészre mondjuk.

Cserény A nomád pásztorkodás ősi tartozéka, amely ma is megtalálható elsősorban a Hortobágyon, ahol vasaló a neve. Rendszerint négy, sövény közé fogott nádtáblából áll, egyik lefödött sarkát sátornak nevezik. Tüzelésre, főzésre, benne való tanyázásra alkalmas hely.

Cserfel Fecseg, szájal, nyelvel, csacsog, többnyire emelt hangon. Hangfestő eredetű népnyelvi szó, leginkább gyerekkel, nővel kapcsolatosan használják.

Csetepaté   A kis jelentőségű fegyveres összecsapást nevezik így. A polgári életben a kisebb, de lármás veszekedésre mondják. Tréfásan csihipuhi, de érhető alatta összetűzés, csatározás is.

Cséve Van, ahol bobinának nevezik. A fonalkészítésben a kész fonal felcsavarására szolgáló hüvely.

Csibor Legnagyobb, 3,5 – 4,8 centi nagyságúra is megnövő vízi bogarunk. Kitűnően úszó, tavakban, mocsarakban élő állat, amely csak ritkán emelkedik a víz színére levegővétel céljából. A levegőt, a hasát borító szőrzet között viszi magával. Főleg moszatokkal él, de ritkán a békát is elkapja.

Csibuk  Hosszúszárú, kupak nélküli zömök pipa. Miután a pipa feje messze volt a pipázótól, a dohányt sodrott papírral, az úgynevezett fidibusszal (l. ott) gyújtották meg.

Csicseriborsó Takarmányozási, de étkezési célra is termesztett, lilás vagy fehér színű hüvelyes növény. Nevezik homoki babnak is.

Csicsóka Gumóiért termesztik. Fészkes virágú növény. 2-3 méter magasra is megnő. Levelei és kénsárga virágai a napraforgóra hasonlítanak, de lényegesen kisebbek. Gumója a burgonyára emlékeztet, de karcsúbb, hosszúkásabb. Sok helyen a krumpli helyett termesztik  Nem tartalmaz keményítőt. Igénytelen, mindenütt megterem.

Csihad, lecsihad Csillapodik, csitul, elcsitul. Hangfestő tájnyelvi szó, rokonai a csitt! És a csicsija.

Csihés Olyan személy, akin a többi kifog, belőle csúfot űz, aki mindenkinél alábbvaló. Tájszó, igen ritkán használják, főleg a Hajdúságban ismeretes. Jelenti még a nyavalyatörőst, a hírhedtet, a kigúnyoltat, a bűnöst, vétkest is.

Csiholni A gyufa megjelenése előtt a tüzet úgy lobbantották fel, hogy acélt és kovát ütöttek egymáshoz, és a felpattanó szikra meggyújtotta a forgácsot, száraz anyagot. Hangutánzó szó.

.

Csikasz Melléknévként szikár, csontos, sovány, beesett hasú. Főnévként, különösen Móricz Zsigmondnál, farkast jelentett. Tájnyelvi szó. A “csikasz a horpaszod” kifejezés azt fejezi ki, hogy valaki éhes, régen nem evett, belefogyott az éhezésbe.

Csikós A pásztortársadalomban igen előkelő helyet foglaltak el. Öltözetük, a  bő gatya, csikóskalap árvalányhajjal, pitykés mellény, különböztette meg őket a szintén rangos gulyásoktól, akik a marhát őrizték. A csikós nem viselt fegyvert, csak karikás ostora volt. A ménes pásztora különösen a magyar Alföldön örvendett nagy népszerűségnek, különleges művészetet is létrehozott. Mesterien ülték meg a lovat és azokkal utánozhatatlan mutatványokat is képesek voltak bemutatni.

Csimasz A cserebogár lárvájának vagy pajorjának népies elnevezése.

Csimpolya Eredeti jelentése duda, mint a román nyelvben is, ahonnan hozzánk került. A népnyelv később más hangszerekre, kisdobra, furulyára sőt verklire is használta.

Csiptető Egy olyan szemüveg, amelynek nincs két oldalon szára. Az orr nyergét megszorító csiptető tartja szilárdan. Nevezték cvikkernek is.

Csiszár Korai jelentése fegyverkovács volt. A XVIII. századtól lócsiszár összetételben lókereskedőt, kupecet értettek rajta. Lehetséges, hogy  a  csiszol ige származéka; a lókereskedőkre azért ragadt rá, mert szokásuk volt eladás előtt az öreg ló fogát lecsiszolni, hogy ne lehessen megállapítani a korát.

Csízió A középkori iskoláknak készült verses naptár. Később a népnek szánt kalendárium. Neve a circumcisio (körülmetélés) latin szóból származik, aminek az a magyarázata, hogy a naptár január elsején, vagyis Jézus körülmetélésnek napján kezdődött. Az első magyar csízió a XV. században keletkezett. Az a kifejezés, hogy “érti a csíziót” onnan ered, hogy a jóslatokat és álomfejtéseket is közlő kalendárium legtöbbször rejtélyes szövege csak okos és ravasz ember számára volt érthető.

Csizmadia Igen fontos iparos volt. Ő készítette a lábszárat fedő, hengeres szárú lábbelit, a csizmát. Nagy tudást és szakértelmet igénylő mesterség volt, mert más csizma kellett a parasztembernek, a huszárnak, a nőknek, a lovagló embernek. Ma a lósportok élénkülésének köszönhetően újra működnek hagyományosan dolgozó csizmadiák.

Csobolyó Többnyire fából készült, hordozható, lapos hordó volt, amiben az italt tartották, de amiből inni is lehetett

Csócsál Csecsemőnek, kisgyermeknek ételt előre megrág. Használják majszol értelemben is.  Hangutánzó gyermeknyelvi szó, rokona a csámcsog.

Csongolyít Begöngyöl, becsomagol, összegöngyöl. Igen ritkán használt tájszó.

Csorda Naponta a legelőre hajtott szarvasmarhák csapata.

Csordás A pásztorok között az alacsonyabb rangúak közé tartozik a csürhéssel együtt. Ez a két pásztor ugyanis naponta hajtja ki a jószágot a legelőre. A csordás a szarvasmarhát, a csürhés a disznót. Ezek a foglalkozások ma is léteznek.

Csoroszlya Az eke vasból készült alkotórésze. Már a XII. századi faekéken is feltűnik. Az ekevassal együtt a szántás eszköze. Több község címerében is feltűnik. A szót használják csúnya, ronda, vénasszony jelentéssel is.

Csótár Így nevezték a nyeregre borított és hevederrel lekötött takarót. Különösen a magyar nemesi testőrségnek volt díszes kivitelű, ezüsttel dúsan hímzett nyeregtakarója.

Csöbör, cseber  Az egyfülű, vödör alakú edényt nevezik így. Az a szólás, miszerint valaki “csöbörből vödörbe kerül” azt jelenti, hogy az ember az egyik bajból a másikba esik.

Csődör A hímivarú házi és vadló, szamár és zebra  elnevezése. A lovak esetében ménnek is hívják.

Csöllő A csörlő szónak csak a népnyelvben használatos, eltorzult változata. Különben olyan vontató szerkezet, ami kötél vagy lánc dobra történő felcsévélésével mozdít meg tárgyakat.

Csörögefánk Kelt tésztából készül, forgács alakúra sodorják, és olajban kisütik. Omlós sütemény, amit porcukorral hintenek meg, lekvárral fogyasztják.

Csősz A szegényparasztok, nincstelenek közül kerültek ki egykoron a csőszök, kerülők, akiket hivatalosan mezőőröknek neveztek. Ezeket a falu közössége fogadta, díjazásukat rendszerint természetben kapták (gabona, kukorica). Ősztől tavaszig, de különösen betakarítás idején kinn laktak a határban, ideiglenes kunyhóikat levelekből,  ágakból, kukoricaszárból, nádból készítették. Az Alföldön magas látófákra kapaszkodtak, hogy a magas növésű kukoricatáblák fölött is ellássanak.

Csúfságolódik Csúfol, csúfolkodik, sérteget, kigúnyol, utánoz, bántogat.

Csúful jár  vagyis megszégyenítik, csúnyán elbánnak vele. Kifejezésekben fordul elő.

Csuha Valamikor a szerzetesek viselték, durva anyagból készült. Gúnyos értelemben a reverendát (papi viselet) is nevezik így.

Csupor Bögre vagy kisebb hasas cserépfazék.

Csutora Lábakon álló fakulacs, amelyet esztergán formáztak ki egyetlen fatönkből, majd a belsejét vájták ki. Régente igen elterjedt ivókészség volt, nemcsak a pásztorok és parasztok, hanem az úri rend is használta utazáskor, vadászat alkalmával. Helyenként faragással cifrázták, volt, hogy bőrrel is bevonták. A csutorások fontos mesterek voltak, ennek bizonyítására csak annyit, hogy 1734-ben Veszprém városában 14 mester dolgozott. Másik jelentése: a pipaszáron a szopóka.

Csűr Valamikor a legnagyobb mezőgazdasági jellegű építmény volt a falvakban. Az ország nyugati részén pajtának, az északi és keleti területen pedig csűrnek nevezték a takarmány, termény raktározására szolgáló szellős raktárt.

Csűrdöngölő Elsősorban a Székelyföldön a ház, illetve a csűr földjének megszilárdítására tartották a csűrdöngölő kalákát, amelyen leginkább a fiatalok vettek részt. Nótaszóra lassú, ütemes taposással a helyiség minden részét végigjárták, és az elsimított talajt igyekeztek minél szilárdabbá tenni. Ebből a mozgásból alakult ki a székely legények ismert tánca, a csűrdöngölő.

Csürhe Különböző gazdák együtt legeltetett, többféle fajtából álló disznóinak csoportja. Őrzője és kihajtója a csürhés.. Az egyféle disznók csoportja a konda, ezeket a kondás vigyázza. Csürhének nevezik elmarasztaló értelemmel a fegyelmezetlen emberek csoportját

Csürkölő Báránycsontból készült, többnyire éles szerszám. A szó mára elavult.