Q

Quaterno Valamikor így nevezték a négyes találatot a lottóban

Quinterno A lottóban az ötös találat neve volt

R

Rác  A szerb elnevezése. A VII.-VIII. században említik a szerbeket először, államuk a mai Bosznia és Hercegovina területén alakult ki. A XII. században a Raska, Rascia folyó volt a közepén, innen származik a magyarban a rác elnevezés. Amikor az oszmán birodalom csapást mért a szerb államra, sokan magyar földre menekültek, itt települtek le.

Rácok, Rácország A Magyarországon élő szerbeket nevezték rácoknak. Rácország a szerbek országát jelentette. A VII.-VIII. században említik a szerbeket először, államuk a mai Bosznia és Hercegovina területén alakult ki. A XII. században a Raska, Rasica folyó volt a közepén, innen származik a magyarban a rác elnevezés. Amikor az oszmán birodalom csapást mért a szerb államra, sokan magyar földre menekültek, itt települtek le,  elsősorban a Csepel szigeten 1404-ben. A legnagyobb bevándorlásuk 1690 körül volt.

Ragyás A ragya a himlő után visszamaradó heg. A szó tehát himlőhelyest jelent, de sok esetben a rücskös bőrű emberre is mondják.

Rajkó A cigánygyerek elnevezése, bizalmas hangulatú szó.

Rakonca szekér vagy kocsi tengelyvégeihez erősített függőleges rúd, amely az oldalt tartja, ill. az oldal helyett vagy az oldal meghosszabbításaként a magasra halmozott rakományt megtámasztja. Rakoncás kocsi.  A népnyelvben támaszt is, gátat is jelentett. A “gát” jelentésből nyerte mai köznyelvi értelmét a rakoncátlan: féktelen, fegyelmezetlen.

Ráolvasás Népi babona. Eszközei betegség távoltartó és elűző,  bajt termelő, rontó varázsigék. Eredetük abban az ősi gondolkodásmódban keresendő, hogy a felsőbb hatalmak a kimondott szó puszta erejével kényszeríthetők akaratunk teljesítésére. A betegséget elűző ráolvasást néha cédulára írva a beteg nyakába kötötték vagy kenyér bélben megetették vele.

Rapityára, ripityára tör  Egy tárgyat sok, kicsi,  használhatatlan darabra apróz fel, tör össze mégpedig gyorsan, gondolkodás nélkül.

Ráró Sólyomféle madár, kerecsen. Ló névvé, ill. ráró paripa összetételben melléknévvé úgy lett, hogy a karcsú, sebes lovat a kecses és gyors röptű madárhoz hasonlították.

Rátarti  A magát nagyra tartó, büszke emberre mondják. Van olyan értelme is, hogy az önteltségig önérzetes, sértődékeny.

Rátestál  A testámentom magyarul végrendelet. Vagyis olyan irat, amelyben valaki meghatározza, ki vagy kik legyenek az örökösök. A rátestál azt jelenti, hogy valaki még életében  örökül hagy valamit valakire.

Reáliskola A XX. század elején, egészen  1934-ig ezek olyan középiskolák voltak, amelyek a gimnáziumokkal szemben az élő nyelvek és irodalmak, továbbá a mennyiségtani és természettudományi tárgyak tüzetesebb tanításával juttatták a tanulókat magasabb általános műveltséghez. Az első reáliskolát kézművesek és iparosok számára 1705-ben alapította Halléban Semler Kristóf

Rebellió Lázadás, felkelés.

Réce, Réce-ruca Mind a két szó kacsát jelent. A népnyelvben használatosak, ez a fordulat versikékben, mondókákban gyakori.

Recipe, recept Orvosi vény, rendelvény. Ezen közli az orvos a gyógyszerésszel mi az elkészítési mód, a követendő eljárás, az előírás.

Refektórium Ebédlőterem kolostorban, zárdában.

Regiment, regement  Ezred, hadsereg. Mai, átvitt értelemben: sokaság, tömeg.

Regős, regölés  A régi magyar énekmondók egy fajtája. Nevüket az Árpádkorból származó falunév, Regtelök is őrzi. Meg kell különböztetni őket a históriás énekmondóktól – igric, lantos -, hiszen a regősök a pogány magyar hagyományok őrzői voltak. A regölés a népi énekmondás legősibb formája. Mondókáikban visszatért a csodaszarvas emlegetése, a termékenységbűvölés. Hangszereik a csörgős bot, a hólyagbőgő, a köcsögduda, a dob és a síp voltak. A régi hagyományok nyomán ma az ország egyes vidékein, főleg falun, karácsony, újév táján a házról házra járnak jelmezes regős éneket mondók.

Regruta, rekruta Újonc katona. A régi katonai nyelvben volt használatos. Ma inkább a regrutálódik kifejezés használatos, ami valakikből kialakuló közösség létrejöttére utal. A csapat diákokból regrutálódott.

Regula Szabály, rendszabály, szabályzat, rendtartás.

Reguláz, megreguláz Rendszabályoz, fegyelemre szorít, ráncba szed.

Rekken Megreked, akad, fullad, fülled. Rekkenő meleg, amikor a levegő megreked, nem mozdul. Egyes vidékeken az elrekkent igét így is használják: titokban eltesz láb alól, megöl.

Rékli Főleg a csecsemők hátul nyitott kötött kabátkáját hívják így. De réklinek nevezik a könnyű, bő szabású, szűk nyakú női blúzt is. 

Rekomendál Valakinek a jóindulatába ajánl valakit. Sokkal elterjedtebb a szónak a komendál része, ami a népnyelvben házasságközvetítői ténykedést jelentett, vagyis ajánlotta egymásnak, illetve a szülőknek a házasulandó fiatalokat.

Remete  A latin eremita szóból származik és magánosan, vallásgyakorlatoknak élő, magát Istennek szenetelő férfit vagy nőt jelent. A szerzetesség kezdő formája. A keresztényüldözések idején alakult ki a sivatagban, Egyiptomban, Szíriában. Európában is voltak és vannak remeték, akik erdőkben, hegyekben élnek, ellátásukról a környező települések hívő lakossága gondoskodik.

Rendfa Szántás közben igen lényeges volt, hogy a gazda át ne menjen a mezsgyén a szomszéd földjére, bele ne szántson a máséba. A felszántott föld egy-egy sorát, felhasított szalagját is rendnek nevezték A szántás menetét mutatja a mezsgyében lévő rendfa, ehhez vette a földművelő az irányt. A rendfa tehát mutató, irányt tartó, egy ponthoz igazodó jelzést jelent, amit átvitt értelemben is használtak.

Rengeteg nagy, sűrű erdő. A szélben rengő, ringó fák tömegét jelentette, de az is lehet hogy eredetileg rengő, ingatag talajú mocsári erdő volt. Mára jelentése bővült, hiszen a nagyon sokra, az óriásira is mondjuk.

Renitens, renitencia Az a személy renitens, aki ellenszegül, engedetlen, makacskodó. Ebből adódik, hogy a renitencia ellenszegülés, engedetlenség, a renitenskedés pedig azt is jelenti ujjat húz, megtagadja az engedelmességet.

Renyhe Lusta, tunya, igen lassú.

Repetíció Ismétlés. Igen szép mondás: Repetitio est mater studiorum – vagyis: az ismétlés a tudás anyja. De ismétlést jelent a repeta kifejezés is, amit jól ismernek a diákok az iskolai vagy tábori étkeztetésekből.

Repkény Mérgező növény, más néven Glechoma hederaceae, kék, ajakos virágú. Érdekes, hogy a költészetben a repkény gyakorta a borostyánnal azonos.

Reskontó Valamikor a számsorsjáték illetve a lottó céduláját nevezték így. Lényegében nyugtát jelent.

Reterát Árnyékszék, illemhely, budi. Olasz eredetű, a ritirata - visszavonulás népnyelvi szóból alakult. Ma már nem használatos.

Retirál Hátrál, megfutamodik, visszakozik.

Retyerutya  Amikor valakinek sok rokona, hozzátartozója, családtagja összejön, akkor mondjuk, hogy itt az egész retyerutya. Némileg elmarasztaló, inkább gúnyos.

.Rév Átkelőhely a vizeken ott, ahol nincs híd. Általában a révben komp működik, az szállítja az utasokat, járműveket a két part között. Van, ahol magát a kompot is révnek nevezik. Révbe ér – mondják akkor is, ha valaki eléri a célját. Érdekes mondás, ami szerint: amit nyer a réven, elveszíti a vámon –azt jelenti, vesztesége felér más alkalommal szerzett nyereségével.

Reverenda A világi papok testhez szabott ruhája, ami lényegesen eltér a szerzetesek lazább szabású csuhájától. Az alsópapság fekete, a püspök viola, a bíboros bíborvörös, a pápa fehér reverendát visel. Ma már gyakoribb a papi civil viselete.

Révész A révben működő kompot irányító, kezelő személy.

Rezidencia Az államfő vagy más, magas tisztséget betöltő személy székhelye, székvárosa vagy palotája.

Rí  A népnyelvben használják, hangutánzó, jelentése: sír, mégpedig keservesen.

Rigli A retesz bizalmas elnevezése. Általában egyszerű tolózár, de lehet fából készült akasztós, madzaggal húzható.

Rigmus Alkalmi mondóka, rendszerint rímes formában, de így nevezik a tréfás versezetet is. Rigmust miondanak a lakodalomban, családi eseményeken, vidám társas összejövetelek alkalmából. Szerzője nem fontos, a lényeg a tréfás, időszerű, élcelődő mondandó

Rimánkodni Könyörögve, esdekelve kérni.

 Ringlispíl Körhinta.

Rocska Dongából vagy bádogból készítik. Csonka kúp alakú edény. Egy füle van. Akadnak helyek, ahol a fejésre szolgáló edényt is így hívják

Rokka  A XVIII. század végén jelent meg a Kárpát medencében a lábbal hajtható rokka. A fonást könnyítette meg, felváltotta a korábban használt guzsalyt (l. ott). A rokkát gyakran szép festéssel, néha faragással is díszítették. Tulajdonképpen háziipari eszköz, amely a kender, a len feldolgozását teszi lehetővé.

Rokolya Bő, ráncos szoknya. Sokfelé színes háziszőttesből készítették. Székelyföldön gyakori volt a sűrűn berakott szoknya, a tarka rokolya.

Roller Hosszú évtizedeken át a gyermekek egyik legkedveltebb játéka volt. Két kis kerékre szerelt talp és egy kormányrúd - ennyi volt az egész. Igen gyorsan lehetett vele haladni,  kis túlzással a görkorcsolya elődjének is mondhatjuk.

Róna, rónaság A síkságot, az alföldet nevezik így. Irodalmi, költői hangulatot keltő szó. Általában az alacsonyan fekvő, lapályos vidék elnevezése.

Rosseb A népnyelv elsősorban Somogy megyében az indulatos beszéd közben, különösen a szitkozódásban, visszautasításban, felindultság esetén használja. Elhomályosult jelentése fene, nyavalya. A szó eredetileg régen vérbajt jelentett.

Rosta. Egy keretbe foglalt drótháló, amelynek segítségével szemcsés anyagot lehet tisztítani, nagyság szerint osztályozni. Lényegében egy ritka szitának is mondhatjuk. De amíg a szitán lisztet tisztítanak, addig a rostán a nagyobb szemeket engednek át.

Rossz fát tesz a tűzre Ha régen valaki rossz fát tett a tűzre, igencsak kellemetlenséget tudott okozni. A füst és sok minden más bosszanthatta az embereket. Ebből alakult ki a mondás, melynek eredeti értelme már a múltba vész. A jelentése: helytelenül cselekszik, valamit rosszul csinál, rendetlenkedik.

Rovás, sok van a rovásán  Valamikor a feljegyzések egy részét kőre vagy fára vésték fel. Ilyen volt a kocsmai adósság, a számontartott járandóság. de rovással jelölték a nyáj számát, szaporulatát. Akinek sok volt a rovásán, főleg ha tartozott, az számíthatot arra, hogy behajtják  a pénzt. Ma ha valakinek sok van a rovásán, az olyan ember, aki már sok minden rosszat csinált, tettei fel vannak róva.

Rőf Régi hosszmérték, amit szövetek, kelmék mérésére használtak. Négyszögletes rúd.  Hossza 78 centiméter volt. A szöveteket, kelméket árusító bolt volt a rőfösüzlet, ahol a varráshoz szükséges más eszközöket, árukat (olló, cérna, gomb stb.) is lehetett kapni. Később az elnevezés rövidáru üzletre módosult.

Röppentyű Tűzijátéknál használják, olyan robbanó töltény, amely a röppálya tetején robban.

Rőtvad Az őz, szarvas, dámvad és muflon összefoglaló neve szőrük vörösesbarna színéről.

Rőzse Tüzelőnek való száraz gallyak öszekötött csomója. Így nevezik az árvízvédelmi töltéseken, a part biztosítására használt fát is, amit úgynevezett rőzsekolbászokból készült kazlakban tárolnak a töltések mellett (hosszú fonott csomók)

Rubin A legértékesebb drágakövek egyike. Színe vörös. Ha hibátlanul átlátszó, értéke igen nagy, öt karáton felüli hibátlan példányai igen ritkák. Legjobb lelőhelyei Burma, Thaiföld, Sri Lanka. Mesterségesen is előállítják már.

Ruca Kacsa, kedves elnevezés.

Rudaló Amikor a szálas terményt a szekérre felrakják, akkor azt vagy rúddal vagy kötéllel szorítják le. De rudal az is, aki csónakot, főleg lápos vidéken, rúddal hajt. A rudaló mint főnév nyomórudat jelent.

Ruszin Az Osztrák – magyar Monarchiában a keleti szlávok közös neve rutén volt, egészen a XIX. század végéig. Ekkor a galíciai és a bukovinai rutének felvették az ukrán nevet, és mivel nemcsak saját maguk, hanem az idegenek is így nevezték őket, később Magyarországon és Szlovákiában is saját nyelvükön, ruszinnak nevezték őket. Az elnevezés a mai napi magmaradt, a Kárpátalján, elsősorban Ugocsa, Bereg, Ung, megyék területén élnek

Rutafa  A ruta zöldessárga virágú, erős illatú, gyógynövényként termesztett félcserje. Mindenfelé megtalálható, így több dalba, népmesébe bekéredzkedett. Főleg szép alakja és illata miatt kedvelik.

S, SZ

Sáfár Anyagi javak felügyelője, tiszttartó, intéző, jószágkormányzó. Sáfárkodik gazdálkodik a rábízott javakkal.

Sáfrány A Crocus a nősziromfélék családjába tartozó növénynemzetség. Mintegy 65 faja ismert, főleg a Földközi-tenger környékén. Van azonban hegyi változata, a Kárpáti sáfrány, amely Magyarországon Szatmárban található. Más változatai kora tavasszal a homok pusztákon is nyílnak. Egyik fajtáját, a jóféle sáfrányt (Crocus sativus) nagyban termesztik, a kereskedésbe 3 ágú bibéje kerül, ételek színesítésére használják

Sajka Nagyobb, több személy szállítására is alkalmas evezős csónak.

Sajtár Fejőedény, kisebb dézsa, folyadékmerítő vagy -tartó többnyire faedény. Tájnyelvekben van sejtár, zsejtár, zsétár, zsótár, sitár alakja is.

Sajtó Más szóval prés. Laza anyagok összenyomására, nedv kipréselésére szerkesztették. Segítségével nyerik ki a szőlőből a mustot. Alkalmas képlékeny anyag formázására is. Miután az újságokat a kezdetben ilyen préssel sokszorosították, sajtónak nevezték a nyomtatott újságok összességét is. Később, ahogy a sajtó köre bővült, megjelent az írott mellett az elektronikus sajtó, a rádió, a televízió, a fogalomkör is kitágult, és ma sajtónak nevezzük a hírközléssel foglalkozó ágazat egészét.

Salabakter Mogorva, dohogó eltompult szellemű vénember.  A német Schaarwachter (járőrkatona) származéka, tréfás népnyelvi szó.

Sallang  A lószerszám része. Bőrből készül, keskeny szíjakból font, csomózott, rojtos, lelógó dísz. A lapos fonatokat rendszerint rézcsillagokkal fogják össze.  A fekete bőrre piros, sárga, esetleg zöld színnel dolgozik a szíjgyártó. Van, amikor a sallang széleit különböző alakúra formázzák. Használják a szót olyankor is, amikor a beszédben sok a fölösleges cifraság, a szóvirág, a fölösleges szó. Ellentéte a sallangmentes, ami egyszerűt jelent.

Sallang  A lószerszám része. Bőrből készül, keskeny szíjakból font, csomózott, rojtos, lelógó dísz. A lapos fonatokat rendszerint rézcsillagokkal fogják ösze.  A fekete bőrre piros, sárga, esetleg zöld színnel dolgozik a szíjgyártó. Van, amikor a sallang széleit különböző alakúra formázzák, lyukak belevágásával egész kompozíciót alkotnak. Használják a szót olyan értelemben is, hogy például a beszédben sok a fölösleges cifraság, a sallang.

Sámán  táltos

Sánc  A történelem során mindig fontos szerepet játszott a sánc. Ez védelmül épített töltés, gát volt. Legtöbbször földből, majd kőből készült, település, erőd, vár védelmét szolgálta. A sáncot árok vette körül, melybe függőlegesen kihegyezett karókat tettek, majd vízzel elárasztották, hogy ezzel is nehezebbé tegyék a megközelítést. Ma a sánc másként jelenik meg előttünk, a legtöbben a síugráshoz használt lejtős pályára gondolnak.

Sáp Tisztességtelen jövedelem,  haszonrész, részesedés.

Sárarany Színarany, régies szóval. Előtagja sárgát - az arany színét -  jelentette a régi nyelvben.

Sarcol Régi katonai kifejezés. Valamikor a városokat megszálló katonák és csapatok folyamatosan szedték a legyőzöttre kiszabott pénz- vagy természetbeni szolgáltatást

Sárgaláz A trópusi Afrika nyugati vidékein, valamint Közép- és Dél-Amerika keleti kerületein otthonos, magas lázzal járó. Súlyos mérgezési tüneteket mutató, sárgasággal és vérzésekkel jelentkező fertőző betegség. Kórokozója egy vírus, amelyet a szúnyogok egyik faja az Aedes Aegypti szúrásával közvetít emberről emberre.

Sarjú A már lekaszált fű tövéből frissen sarjadt, kihajtott új fű. Az első kaszáláskor levágott széna neve agg- vagy anyaszéna, így a második vagy harmadik kaszáláskor kapott széna neve arra utal, hogy itt sarjadékról van szó.

Sarjú A már lekaszált fű tövéből frissen sarjadt, kihajtott új fű. Az első kaszáláskor levágott széna neve agg- vagy anyaszéna, így a második vagy harmadik kaszáláskor kapot széna neve  utal, hogy itt sarjadékról van szó.

sarkantyú

Sarkantyú Fontos eszköze ez a lovasembernek. Lényegében egy csizma sarkára erősített csúcsban vagy fogazott korongban végződő fémeszközről van szó, amelyet a ló véknyába, oldalába nyomtak, hogy ezzel gyorsabb mozgásra késztessék

Sárkány Mítoszok és mesék gyakran három-, hé-t, kilencfejű óriás szörnye. Alakját gyakran kígyószerűnek képzelik el, de többnyire szárnyakkal és hatalmas karmokban végződő lábakkal ábrázolják. Szeméből, szájából láng csap elő. Gyakori és ősi motívum, hogy a mesehős csodálatosan szép királylányt ment meg a sárkánytól. Magyarországon a sárkány a Báthori-család címerében jelenik meg. De sárkány az a kedvelt könnyű vázra feszített, papírból, vászonból készült játék is, amelyet hosszú zsinegen a levegőben reptetnek. A mai kor modern sárkánya a sárkányrepülő, ami érdekes alakjától kapta a nevét.

Sarló Rövid nyelű, félköríves pengéjű vágószerszám, amivel a gabonát vagy füvet vágják.

Sármány Veréb nagyságú, sárga mellű és torkú, tarka tollú, hosszú farkú pintyféle madár. Neve eredetileg sármál volt: a sár a sárga eredeti alakja, a mál pedig régi nyelvünkben mellet, hasat jelentett.

Saroglya Rudakkal ellátott szállítóeszköz. Ketten viszik, elöl és hátul fogva meg a rudak végét. Saroglya a szekér azon rácsos alkatrésze, amely a szekérderekat zárja el.

Sás Magyarországon nyolcvan faja ismert. Az úgynevezett szénarontók közé tartoznak, lévén savanyú füvek. Takarmányértékük nincs. Leveleit megszárítva fonásra használják, háztartási eszközöket, kosarakat, tojástartókat készítenek belőle.

Sátorfa  A sátor felállításához használt fa tartozék. Ez lehet a sátorrúd, a grincet tartó fa. A szó olyan értelemben fordul elő a napi nyelvben, hogy “szedi a sátorfáját”. Vagy elmegy, útra kel. Utal arra, hogy egykor a vándorlók indulásának biztos jele volt, amikor kezdték öszeszedni a sátor tartozékait.

Sátoros ünnep Héberül szukkót. Zsidó ünnep az őszi Tisri hónap 15-ikétől kilenc napig. Eredetileg a betakarítás, aratás, szüret ünnepe. Pálmaágból, citrus gyümölcsből, fűzfavesszőből álló ünnepi csokrot lengetnek, sátorban ülnek ilyenkor. Érdekes módon a kifejezés a magyar nyelvben némileg más értelemben vált elfogadottá. Főleg a református vidékeken a népies szóhasználat a karácsonyt, a pünkösdöt és a húsvétot érti sátoros ünnep alatt.

Satrafa Házsártos, kotnyeles, csúf öreg nő. Népnyelvi szó a satrat (jön-megy nyüstöl) ige származéka.

Segedelem  A segítség, a segély régies, választékos kifejezése.

Sekrestye A katolikus templom épületéhez tartozó hely, ahol a szertartásokhoz szükséges ruhákat, eszközöket, anyagokat őrzik. Itt öltözik a szertartáshoz az istentiszteletet végző pap és segédlete.

Selma A csintalan, huncut gyermekre, esetleg férfira mondják, kedveskedő szó.

Senior Jelentése: idősebb. A magyar protestáns nyelvhasználatban régebben az egyházmegye élén álló esperest nevezték így. A szó a főiskolák, kollégiumok ifjúsági tisztségviselőjét is jelentette régebben. Egy-egy iskolai csoport idősebb elöljáróját is nevezték így.

Senkiházi, semmiházi  A jöttment, sehonnai, személyre mondják. Olyan ember, akinek senkije, semmije nincs, sehová nem tartozik. Elítélő kifejezések.

Sifon Az ágyneműnek használatos pamutvászon elnevezése volt. Mondják sifonérnak is de ez már a szekrény régies elnevezése.

Sifon, sifonér  A sifon ágyneműnek való pamutvászon volt. A sifonér pedig olyan szekrény, ahol a fehérneműt, az ágyneműt tartották. 

Siheder  A serdülő, 14 - 16 éves fiú- és lánygyermeket nevezik így

Sikátor Nagyon szűk, kis utca, köz.

Silabizál Ha valaki egy nehezen olvasható szöveget betűzve, szótagolva igyekszik elolvasni, az silabizál. A kifejezés régies, de ma is használjuk olyankor, amikor valaki akadozva küzd a betűkkel.

Silbak Őr, őrszem, őrt álló katona. Az ő munkája a silbakolás vagyis az őrzés volt.

Simfel, simpfel Ócsárol, szid, leszól, korhol, gyaláz, pocskondiáz (l. ott). Német eredetű szó, innen ered a zsémbel is.

Sintér  A kóbor állatok összefogását végző személy. Ma gyepmesternek nevezik. Eszköze a bot végére szerelt hurok, amivel az állatokat megfogja és a telepre szállítja. A sintér kifejezést alkalmazzák olyan emberekre is, akik ügyetlen, kontár munkát végeznek, különösen a szabdaló sebészekre. Mindez utal arra, hogy a sohasem kedvelt sintér munkája kegyetlen.

Síp A legegyszerűbb fúvós hangszer. Ismerünk bordósípot, nádsípot, tárogatósípot, töröksípot. A legegyszerűbb formája nádból készült, hat lyukkal  a 25 centis nádszár oldalán. A furulya elődje. Sípok segítségével működik az orgona, a sok fúvós hangszer,  a harmónium is.

 Sipákol Különösen gyermekek és nők esetében használatos szó, azt jelzi, hogy valaki sipító hangon beszél, kiabál.

Siralomház  A régi fegyintézetekben az a helyiség, ahol a halálraítélt utolsó éjszakáját töltötte. A siralom szó a nagy szomorúságra, az utolsó út előtti kínokra utal. Itt látogatta meg utoljára a családja, itt fogadta, ha kérte, a papot, itt fogyasztotta el utolsó, választott vacsoráját a rab.

Sirokkó Szélfajta, Olaszország felől fújó, meleg levegőt hozó erős, viharos légáramlat, gyakran hoz esőt.

Sisak A fej védelmére szolgáló védőfegyver. Fejlődése és alakulása a támadó fegyverekkel függ össze. Az őskor óta ismeretes, az etruszkoknál is találkozunk vele. A honfoglaló magyarság fémpikkelyes, csúcsos bőr- vagy nemez-süveget, vagy az arcot szabadon hagyó bronz sisakot viselt. A XII. század vége felé az úgynevezett csöbör-sisakot használták, a XIV. század végén könnyebb, álarcszerű arcvédőjű sisakot. A XV. század folyamán alakult ki a rostélyos forma. A XVI. század elején jelenik meg hazánkban a csúcsos formájú, vasból készült, mozgatható nyakvérttel és keskeny arcvédő pánttal felszerelt úgynevezett huszársisak. E típus a XVIII. századig tartotta magát. A mai katonai sisakok páncélból készülnek, legömbölyítettek.

Sisakellenző A sisaknak az része volt, amit csatában, bajvívásban a harcos leeresztett, hogy arcát és szemét védje.

Siserahad Gyülevész, garázda sereg, tóduló, tolongó, fegyelmezetlen nagy embertömeg.

Skarlát, skárlát A piros szín egyik nagyon élénk változata. Az orvosi nyelvben a vörhenyt nevezték így valamikor, a betegség során látható piros foltok miatt.

Skatulya  A doboz ma már ritkán használt elnevezése. Új jelentéssel is bűvült, így nevezik a sima felületű, tagolatlan, dísztelen, lapos tetejű épületet is. Nem hízelgő, de idős nőkre is mondják: vén skatulya. Ennél szebb kifejezés: olyan, mintha skatulyából húzták volna ki - vagyis ápolt, gondozott, jól vasalt.

Slafrok  A németből vettük át ezt a szót, ami eredetileg hálóköntöst jelentett, de változások után a  hosszú pongyola, köntös fogalmát fedi.

Smaragd Ásvány, a berill zöld színű változata. A kifogástalan színű és átlátszóságú példányok a legdrágább kövek közé tartoznak. A legszebb smaragdokat Kolumbiában találták, gyakran fordul elő Szibériában és Dél-Afrikában is.

Snapsz Pálinka. Régies kifejezés.

Sódar A sertés lapockájából készült füstölt hús, de így nevezik a füstölt sonkát is egyes vidékeken.

Sodrófa  A gyúrt tészta nyújtását szolgáló, henger alakú, többnyire vékony, hosszú eszköz. Ezzel dolgozik a háziasszony a nyújtó- vagy gyúródeszkán.

Sóhivatal  A só mindig nagy szerepet játszott az ember életében. A só állami monopóliumával és a só adójával kapcsolatosan hozták létre a sóhivatalt, amely már akkor a hivatali bonyolultság példája volt. A sóhivatal kifejezést ezért a legtöbbször az az elintézhetetlen ügyekkel kapcsolatos, nem létező hivatalra használták. Ma is sóhivatalnak nevezik azokat az irodákat, ahol fölösleges iktatásokkal, ügyintézésekkel zaklatják az embereket

Sóhivatal  A só mindig nagy szerepet játszott az ember életében. A só állami kitermelésével és a só adójával kapcsolatosan hozták létre ezt a sóhivatalt, amely már akkor a hivatali bonyolultság példája volt. A sóhivatal kifejezést ezért a legtöbbször az az elintézhetetlen ügyekkel kapcsolatos nemlétező hivatalra használták. Ma is sóhivatalnak nevezik azokat az irodákat, ahol fölösleges iktatásokkal, ügyintézésekkel zaklatják az embereket

Solymár helyesen solymász. A solymászat olyan vadászat, ahol megszelídített és betanított vágómadarak (sólymok, sasok, ölyvek, karvalyfélék) segítségével kisebb szőrmés vadakat, madarakat ejtenek el. A madarakat a solymász szelídíti, szoktatja és oktatja. Fontos személy, hiszen tőle függ a vadászat sikere. A középkorban, amikor még nem volt puska, a királyok, főurak kedvelt szórakozása volt a solymászat, ma is űzik, de igen kevesen.

Somfordál  Sompolyog, úgy megy, hogy ne nagyon vegyék észre, lassan araszol.

Sózóteknő Fából készült, teknő alakú alkalmatosság, amelyben a disznóölés után a húst besózták. A sózás ugyanis régi tartósító eljárás, és amikor még nem volt hűtőszekrény, a szalonna,  sonka  tartósításának egyik lehetősége ez volt.

Sövény  A szó többféle jelentése azt mutatja, hogy szerepe az építkezésben és más területeken nagyon fontos volt. Máig meglévő épületeknél láthatjuk a paticsfalat, melynek alapját a sövény képezi. Egymás mellett sűrűn levert  karók között fonták gallyból, vesszőből a kerítésszerű falat, a két ilyen fonás közötti helyet pelyvás (l. ott) sárral töltötték ki. Amikor megszáradt, kívül belül betapasztották sárral. Főleg vizes területen volt praktikus, mert ha az áradás kimosta is a földet, a sövényfal megmaradt, és újra lehetett tölteni. A sövény ugyanakkor lehet vesszőből, gallyból font kerítés,  de nevezik így a sűrűn ültetett bokrokból alakult kerítést is

Spárga A madzag, a zsineg másik neve. Másik jelentése egy növényt rejt, amit hajtásaiért termesztenek, és belőle kiváló levest és ételt készítenek. Az aszparágusz rokona.

Sparherd, Spór  A  német Sparherd - takaréktűzhely nevének elmagyarosodott formája. Így nevezik a szén-, fatüzelésű tűzhelyeket, a kisméretű csikótűzhelyeket is.

Spekuláció A latinból eredő szó gondolkodást, számítást jelent. A gazdasági életben, főleg tőzsdei ügyleteknél, olyan üzletterv felállítása, amely a nyereséget a várható árfordulattól teszi függővé. Szélső formájában üzérkedéssé fajulhat.

Spongya A szivacs régies neve.

Spór  A  német Sparherd - takaréktűzhely nevének elmagyarosodott formája. Így nevezik a szén-, fatüzelésű  tűzhelyeket, a kisméretű csikótűzhelyeket is.

Srófhúzó Csavarhúzó.

Stanicli Papírzacskó

Stiglic  A tengelice egyik elevezése. Ez a kis madár tarka tolláról és derűs énekéről nevezetes.

Stipendium Ösztöndíj.

Strázsa Őr, őrszem. Katonai őrhely, őrség. A figyelő. őrködő szolgálatot teljesítő katona elöljárója volt a strázsamester, ma őrmesternek mondhatnók.

Strucctoll A strucc a ma legnagyobb élő madár. Afrikában található. Mellcsontjuk széles, lapos. Szárnyuk meglehetősen nagy, de repülésre nem alkalmas. Hosszú időn át kíméletlenül pusztították, főleg legyezőnek, női kalap- és ruhadísznek, boának használt értékes, hosszú, fehér tollai miatt. Ma már Magyarországon is tenyésztik, de már nem tolla, hanem húsa miatt.

Stuplihúzó Régies, németből származó szó, jelentése: dugóhúzó

Suba Ma már nem viselt hosszú, gallérszerű, egész testet befedő juhbőrből való felsőruha. Főképp a pásztorok viselték, melegben szőrével kifelé, hidegben pedig szőrével befelé fordítva nyújtott jó védelmet. A bőr színe fehér vagy sárga volt. A szűcs a rendelő módja szerint 5 – 15 juhbőrből készítette. Gallérja szabatlan, egész fekete bárány bőre volt.

Sublót Az alacsony fiókos szekrény elnevezése. A ládát váltotta fel a XIX. század második  felében. A két vagy háromfiókos bútort, amit komótnak is hívtak, a szoba egyik falához állították, fölé helyezték a kissé előredőlő tükröt. Tetején kapott helyet a Biblia, néhány bögre, pohár, vásárfia, mézeskalács, újság és könyv.

Suhanc Nagyobb serdülő fiú nem éppen hízelgő elnevezése.

Suháng Egy-két éves csemetefa, “suhanc fa”. Egyes vidékeken hajlékony vesszőt és husángot is értenek rajta. A suhog ige származéka.

Sujtás Az egyenruhákra, a díszviseletetekre kacskaringósan felvarrt lapos, többnyire arany-, ezüst- vagy selyemzsinór.

Sukk Ősi hosszmérték, ácsok, kovácsok használták, a két ököl és az egymás felé fordított összeérő két hüvelykujj együttes hossza, kb. 24 – 28 centiméter.

Sulyok Vastag, rovátkolt, nyeles falap, amivel régen a vízben kiáztatott ruhát verték, tisztították.  Rendszerint a férfiak faragták, szép mintákkal díszítették

Summa Pénzösszeg, összeg. A szólás summa summárum azt jelenti, hogy összességében.

Summás  Olyan mezőgazdasági munkások voltak, akik 5 - 7 hónapra, mindenféle mezőgazdasági munkára szerződtek. Előre meghatározott bérért mentek az uradalmakba. Kora tavasztól késő őszig tartott a munka. Ez a réteg a XIX. században alakult ki és igen sok embernek biztosította a megélhetést. Az uradalom a summásgazdát vagy bandagazdát bízta meg a csapat összeállításával, munkakönyvet kellett váltani. A járandóság természetbeni volt, de pénzt is fizettek.

Sundám-bundám Alattomban, suttyomban, nem egyenes úton.. Régen jelenthetett csak annyit is: titkon. Tréfás, latinos szóalkotás, a “suba alatt, bunda alatt” értelmével játszik, bizalmas, régies.

Surc A férfiak által, munkához viselt kötény elnevezése volt. A német Schürze szóból.

Suska, suskó A kukoricacső érett, sárga héja, burkolata, amit csuhénak is hívnak. Még ma is készítenek belőle használati tárgyakat, szakajtót, lábtörlőt, sőt, még játék babát is.

Suszter Vagyis cipész. Egykor így nevezték azt a mesterembert, aki cipőket készített és javított. A német Schuh, cipő szóból származott a magyar nyelvbe szépen betagozódott elnevezés.

Sut  A falusi házban a kemence és a fal közötti keskeny kis hely. Nevezték így a kemence vagy a sütő lapos tetejét is. Ez egy kuckó volt, ahová be lehetett kucorodni, ahol el lehetett bújni. A sutba dob kifejezés azt jelenti, hogy valamit félredob. A sutul kifejezés pedig egyszerűen azt fejezi ki, hogy gyáván félrehúzódik.

Suttyomban Titokban, óvatosan, elővigyázatosan, lopva.

Suviksz A fekete cipők tisztításához használt kenőcs régi neve.

Sündörög  Arra mondják, aki settenkedik, sompolyog, lábatlankodik, útban van.

Sürgönypózna A föld alatti kábelek megjelenése előtt a telefon- és a villanyvezetékek  oszlopokra szerelve futottak egyik településtől a másikig. A telefonon továbbított távirat egykori neve sürgöny volt, így azokat a póznákat, amelyek a továbbításhoz szükséges drótokat tartották, sürgönypóznának nevezték el.

Sütöde Pékség.

Sütőlapát  A megkelt, sütésre alkalmas kenyértésztát erre tették, hogy segítségével “bevessék” a kemencébe. Hosszú nyele  van, hogy mélyen be tudjanak nyúlni mind a bevetéskor mind a kenyér kivételekor.

Süveg Férfi fejfedő. Magas, henger alakú, karimátlan és a széle fel van hajtva.

Sváb A Baden-Württenberg tartomány területén élő németek elnevezése. Innen települtek sokan Magyarországra a török hódoltság után. III. Károly, Mária Terézia és II. József telepítették nagyobb tömegben őket ide. Mintegy 400 olyan településen éltek, ahol nyelvüket is beszélték. Főleg a Dunántúlra, Buda és Pest környékére, a Bakonyba, Tolna és Baranya megye területére, Szatmárba és a Bácskába érkeztek. Leszármazottaik ma is jelentős kisebbséget alkotnak Magyarországon.

Szabadtűzhely  Az olyan tűzhelyet nevezik így, amelyen a tűz lángja közvetlenül éri a fazék vagy lábas alját. Többnyire pásztorok, halászok építették sárból, kőből, földből ott, ahol dolgoztak.

Szablya Hajlított pengéjű, egyélű vágófegyver, a keleti népek ősi fegyverfajtája. A honfoglaló magyarok még Ázsiából hozták magukkal a keskeny pengéjű, lehajló szárú, keresztvassal ellátott szablyafajtát. Szent István korában a nyugati mintájú egyenes, kétélű kard kiszorította, azonban a XV. század folyamán a török háborúk alatt ismét nemzeti fegyverré vált. A XVI. század elején kifejlődött a tisztán magyarnak mondható típus. Széles, fokéles pengével, egyenes, megnyúlt keresztvas-szárakkal. A szablya egész Európában elterjedt.

Szabódik  Kéreti magát. Vonakodik. Szabadkozik

Száda Ritka szövésű függönyanyag. Elsősorban a népművészeti felhasználása jelentős.

Szájba rág Körülményesen, túl aprólékosan elmagyaráz. Régen falun az anya a szájába rágta a darabos ételt a még fogatlan csecsemőnek: pépessé rágta, és úgy adta a kicsi szájába.

Szajkó Ő a mátyásmadár. A varjúfélék családjába tartozik, díszes tollazatú, felül sötétebb, alul világosabb borvörös-szürke alapszíne van. Ügyes utánzója más madarak és az ember hangjának. Mindenféle kisebb állatot megtámad, nagy madárpusztító, de pusztítja a viperát is.

Szájtáti  Bamba, mafla, olyan, akinek nyitva van a szája és úgy mered a világra.

Szakajtó Amikor a kenyeret még a háznál, kemencében sütötték, sokféle eszközt használt a háziasszony. Ilyen volt a szakajtó, ami gyékényből vagy szalmából font, fületlen kosár, erdős vidékeken fából faragott edény volt. Ezt a kenyér kelesztésére használták, mégpedig úgy, hogy a szakajtót hófehér ruhával kibélelték, a megdagasztott tésztát ebbe tették. A szakít ige szakajt alakjából, mert az adagnyi tésztát a dagasztóteknőből kiszakítják.

Szakállas ágyú Egy régi fajta ágyú, melynek öblös volt a torkolata, és a cső végén egy lehajló nyúlvánnyal támasztották meg. Ez a nyúlvány volt a szakáll.

Szakállszárító Sok faluban így nevezik a ház előtti lócát. Ez ugyanis a tereferélésre használt hely, ahová kiülnek a férfiak is. Akik nyilván itt szárítgatták frissen mosott szakállukat beszélgetés közben.

Szakmány Meghatározott munkamennyiség, teljesítménybérezés. Régebben akkordnak is nevezték. Megfelel a mai norma fogalmának.

Szálerdő Az olyan erdőt nevezzük így, amelyben magról kelt fák vannak.

Szalmabáb  A szalmából gyakorta készítettek hajdan bábot. Ilyet öltöztettek kiszének, bábot dobtak a tél-búcsúztatáskor a folyóba vagy tóba, szalmából készült bábból formázták a madárijesztőt is. Általában a rossz elhessegetését szolgálta.  

Szalmakontyos ház  A házak fedésére régen szalmát is használtak. Először borsószalmát tettek a szarufákra merőleges lécekre, majd 15-20 szekér szalma következett. Ezt rétegenként jól megtaposták, simára legereblyézték, hogy az eső lefusson róla. Volt, ahol bóbitával, konttyal díszítették a tető csúcsát.

Szalutál Tiszteleg, kezét a sapkához, sisakhoz emelve köszönti a másik felet, általában egyenruhás testületeknél szokásos köszönési forma.

Szamaritánus A szamaritánus a legrégebbi zsidó szekta, az i.e. VIII. század óta máig fennáll. Nevét Samáriáról, Izrael egykori északi birodalmának fővárosától kapta. Jézusnak a könyörületes szamaritánusról szóló példázata alapján a szamaritánus átvitt értelemben annyit jelent, hogy könyörületes.

Szamárlétra A régi hivatali rangfokozatok sorrendje, skálája, amelyen a tisztviselők megszabott időközökben, érdemeiktől függetlenül, egy-egy fokkal feljebb léptek. Tréfás elnevezés, arra utal, hogy az ilyen karriert a szamár is befuthatja.

Szántóvető  A földműves elnevezése. Utal arra, hogy fő tevékenysége a szántás és a vetés volt, ami minden szántóföldi művelés első lépése.