J

Jajveszékel  Ha valaki hangos jaj kiáltásokkal veszélyt jelez, az jajveszékel.

Jampec Az olyan léha fiatalembereket nevezik így, akik divatmajomként öltözködnek, feltűnősködnek, léhák. Elmarasztaló szó, rövidebb formája a jampi.

Járom Az igavonó állat, elsősorban a szarvasmarha nyakára tehető páros fakeret, amelyhez kapcsolódik a szekér rúdja. A járomfő az állat nyakára feszülő felső fája, a járomszeg pedig a kereten, a jobb illetve a bal oldalon átdugott vaspálca, amely járomba zárja az igásállat nyakát.

Jászol Istállóban található, rendszerint fából készült, a falhoz erősített vályúszerű etető, amit a szarvasmarháknak, lovaknak készítenek.

Jegykendő Az élet nagy fordulópontjához, az esküvőhöz kötődik. Különlegesen díszítet kendők voltak, más és másmilyet kapott a lakodalom tisztségviselője mint a kocsis vagy a pap. A menyasszony ajándékozza a vőlegénynek és azoknak, akik szerepet játszanak a lakodalomban, így a vőfélyeknek (l. ott) is.

Jobbágyság Jobbágyok voltak azok a parasztok, akik nem a közhatalomnak, hanem a földesúri hatóságnak voltak alávetve. A szabadság nélküliek osztálya volt ez  Szabad költözködési jogukat a Dózsa-felkelés után megszüntették Szolgáltattak úrbért, robotot, tizedet, kilencedet. Magyarországon a jobbágyság egészen 1848-ig maradt fenn, bár voltak sikeres próbálkozások, hogy megváltsák magukat. Például a nyíregyházi örökváltság (1803-ban és 1827-ben), ami meghozta a tanyavilágban élők szabadságát

Jöttment Első jelentése: olyan ember, akinek sehol nincs rendes helye. A falvakban azonban sok helyen azokat is így nevezik, aki ott jövevény, bekerült. Hosszú időbe került, amíg ezeket egy-egy településen nem nézték le, sőt, el is fogadták.

Juhászbojtár, juhász  A pásztortársadalomban nem álltak az első helyen. Pedig közülük kerültek kis a leggazdagabb pásztorok. Maga is tarthatott juhot, de az ellések és a gyapjú után is megillette járandóság. A juhász szamáron járt, kampós juhászbotja volt, öltözéke is választékosnak mondható. Segítője a juhászkutya, a terelő puli. A nagyobb nyájakért a számadójuhász felel, őt a bojtárok segítik. A juhászok dolga a legeltetés, az elletés, az anyajuhok fejése, .a juhtej feldolgozása, a juhnyírás előkészítése.

Juházik Csillapodik, engesztelődik. Mondják felindult emberre, dühös állatra egyaránt.

Jussol, juss Az örökségből részesül, a végrendelet kedvezményezettje. Amit kap, az a juss.

K

Kabala  A babonás hit szerint olyan tárgy, amelyik szerencsét hoz.

Kabasólyom A legtökéletesebb alkotású nappali ragadozó madarak. Gyorsak, áldozatukra rávágnak. Ősidők óta használják vadászatra. Vadászsólyom volt a magyarok régi turulja is. Ma Magyarországon a vándorsólyom és a kabasólyom és a kerecsensólyom fordul elő.  Ezek a valódi sólymok fajához tartoznak

Kacabajka Ki gondolná, hogy egy női ruhadarabot hívnak így. Ez derékig ér, könnyű és a legtöbbször színes. Mondják még a hirtelen felöltött ócska, rikító ruharabra is.

Kacagány  A régi magyar férfiviseletben a hátra erősített, bal vállon átdobott, derékig érő vadállat-bőr. Eredetileg a katonaság és a nemesség viselte, később tágabb körben is elterjedt.

Kackiás Nyalka, hetyke, kikent-kifent, kiöltözött. Mondták viseletre, viselkedésre, sőt, bajuszra  is.

Kacor  Így nevezik a macska hímjét, a kandúrt.

Kacska Görbe, elnyomorodott, csonka. A kacs származéka, annak görbeségére emlékeztet.

Kádár  Az a mesterember, aki hordókat, kádakat, dézsákat, szüretelő puttonyokat, vedret, sokféle háztartási faedényt készít. Nevezik még bognárnak, pintérnek is. Jellemző, hogy a magyar kádármesterek már 1376-ban céhben tömörültek. A XVI. században ilyen elnevezéseik voltak: bodnár, köblös, csobolyás, vedres, kupás, hordós, borkötő, hordókötő. A bortermelő vidékeken ma is dolgoznak kádárok.

Kádencia A latin cadentia szó magyar változata. Jelentése többféle. A verstanban a rímet jelenti. Népies szólásokban, pl. nincs rá kádencia, azt jelzi, olyan valami, amire nincs felelet, amire nem lehet megoldást, eredetileg rímet találni. Zenei értelemben zárlatot jelent.

Kaftán Hálóköntöshöz hasonló, hosszú, rendszerint fekete kabát. Mohamedán fejedelmek ajándékozták díszruhaként, később általános viselet lett Keleten. A török háborúk alatt divatba jött a lengyel főnemesek között, tőlük került az orosz-lengyel zsidósághoz, közülük ma is viselnek kaftánt

Kajla Két oldalon lekonyuló, például bajusz. Tájszóként görbét is jelent. Nevezik így az ökör szarvát is, alakja miatt.

Kajtárság Mindenbe beleüti a macska az orrát. A gazdaasszony megunja a macska kajtárságát. A torkoskodáshoz hasonló jelentésű szó.

Káka  Hengeres, és ami fő, csomó nélküli levéltelen szárú sásféle vízinövény, amelyik 1 - 2 méteres magasságúra is megnő. A mondás, amely szerint valaki "a kákán is csomót keres" azt jelenti, hogy gáncsoskodik, akadékoskodik, hiszen a kákán nincs csomó, tehát nincs is mit keresni.

Kakastoll Volt idő, amikor a kakas színes farktollaival ékesítették a fejfedőket. csákókat. Később, a XX. század elején a csendőrök kalpagját is díszítette.

Kaláka Közösen, nem pénzért, hanem egymás megsegítésére kölcsönösen végzett munka, melyre hívogattak. Ilyen volt például a fonó, a dörzsölő, a fosztó, vályoghordás, építkezés, terménybehordás

Kalamáris Akkor, amikor még nem volt töltő- és golyóstoll, az emberek tintába mártott fémtollal írtak. A tintatartó régi elnevezése ez a szó, ma már nem használatos.

Kalamus  Az ókorban így hívták az írónádat, az írótollat. (Lásd még: írónád)

Kaláris, kláris Szép, de nem túl drága ékszert neveztek így. A korallból vagy annak utánzatából készítettek füzért vagy nyakláncot A gyöngykalárist gyöngyből fűzték, rendszerint ki-ki magának készítette.

Kalendárium Fontos szerepet játszott elsősorban a vidéki emberek életében. Igaz, neve szerint naptár, de ennél sokkal több volt. Egész évre tartalmazott időjóslatot, álomfejtést, olvasmányokat és képeket. Hagyománya máig él, manapság folyóiratok adnak ki naptárral ellátott könyveket, melyek hosszú időre kínálnak olvasmányokat, rejtvényeket.

Kaliba, kalyiba  Sebtében összetákolt kunyhó, lásd még a gunyhó alatt.

Kalkulus Az iskolai osztályzat régi neve.

Kallómalom Több jelentése is van. Így nevezték azt a gépet, amellyel a posztót, szövetet tömörítették. De kallómalom volt az érczúzó malom is.

Kalmár Így hívták régen a kereskedőket. Elsősorban a görög és a keleti üzletemberek voltak a kalmárok, akik igencsak ügyesen folytatták mesterségüket. Később, éppen ravaszságuk miatt a kalmár szó elítélő mellékízt kapott, a nyerészkedőt, a gátlástalanul üzletelőt, az üzérkedőt nevezték így.

Kaloda Középkori büntetőeszköz: deszkaalkotmány, amelynek nyílásaiba az elítélt fejét, vagy kezét és lábát bezárták, és így megszégyenítésül közszemlére tették a város főterére.

Kálomista A kálvinista szó tréfás, népies elnevezése, általában a reformátusokat értik alatta. A kálvinizmus a reformációnak az az ága, melyben Kálvin János tanítása, illetve Kálvin életszemlélete, világnézete és ennek világtörténeti hatása érvényesül. A kálvinista Róma kifejezés Debrecenre vonatkozik, mely város a magyar reformátusság egyik legfontosabb központja. Kálomista varjúnak nevezik a szürkevarjút is, mert az nem böjtöl, szívesen eszi a húst.

Kalpag  A karima nélküli szőrme fejfedőt nevezték így. Tréfásan a kalapot is emlegették ezzel a szóval.

Kamarás A középkorban kamarának nevezték a királyi kincstárat. Ennek a felügyelője volt a kamarás.  Később a királyi udvar azon nemes méltóságai is ezt az elnevezést kapták, akik a király élete felett őrködtek, a királyi udvarba szabadon bejárhattak.

Kamásli Volt idő, amikor a férfiak az elegáns cipőt védték a külvilág piszkától. Erre a célra találták ki ezt a posztó bokavédőt. A fogalom azonban bővült, később a lábszárvédőt is így nevezték. A kamásli az elegancia jelzője is volt.

Kámfor Jellegzetesen erős szagú, illékony szénvegyület. (kámforrá válik - eltűnik!) Kezdetben a Japánban és a Tajvanon  otthonos kámforfa olajából állították elő, később terpentinből mesterségesen is tudták már gyártani. A kámfort használják gyógyászati célra, bőrimpregnálásra, olajfesték gyártásához, sőt még a hadiiparban is.

Kampósbot  A pásztor kéziszerszámai közül az egyik legfontosabb a bot. A pásztorok maguk készítik tölgy-, som-, szilva- vagy körtefából. A bottal nemcsak tereltek, de jó dobófegyver volt a farkasokkal szemben. Ha pásztor a lába közé fogta, rá is ülhetett, ha a földbe ütött botra ráterítette szűrét, még árnyékot is kapott. A juhászok a bot végére kampót faragtak, de a Tiszántúlon rézből öntötték. Ez a kampósbot díszes, a népi művészet remeke volt.

Kámzsa A szerzeteseknek nem testre szabott, lazábban kiszabott ruhája, csuhája. Kezdetben a bencések viselték, kötélövvel és fejfedő csuklyával. Később a polgári divatba is átkerült.

Kánaán A Bibliában személy-, nép- és ország név. Kánaán Noé unokája volt. Mint népnév Kánaán jelöli Palesztina őslakóit, a kalmár föníciaiakat. Mint ország név Palesztina neve. Általában Kánaánnak nevezik a mesés termékenységű ígéret földjét, amit az Úr a zsidóknak ígért, a Bibliában tejjel-mézzel folyó gazdag ország, átvitt értelemben ma is így használjuk.

Kanász  A sertéskonda pásztorát nevezik így. Vagyis nevezhetjük kondásnak is.  A pásztorok között a legszegényebb és legkevesebbre tartott réteget képviselték. Ugyanakkor dalaik, a tülkön rögtönzött melódiáik, bottal vagy baltával járt táncaik magas művészi érzékről tanúskodnak. A kanász vagy kondás a kondával (l. ott) az egész évet a szabadban töltötte. Tavasztól a mocsaras vidéken a legelőt túrta, ősszel pedig az erdőben makkon hízott.

Kanavász  Színes fonalból szőtt len- vagy pamutvászon. Kézimunkák alapjául is használják. Erős sodratú lánc és vetülékfonalakból vagy pamutból készült szövet.

Kanca A nőivarú ló, szamár, zebra elnevezése.

Kancellár A királyi és császári udvarokban egykor az a tisztviselő, aki a fejedelmi rendeleteket, kiváltságleveleket és egyéb közokiratokat szerkesztette, pecsételte és kiadta. Hatásköre sok államban az igazságszolgáltatásra és a kormányzásra, főleg a külügyekre is kiterjedt. Manapság is vannak kancellárok, kancelláriák, ezek általában igazgatási, felügyeleti szervezési kérdésekkel foglalkoznak, nagy hatáskörrel.

Kanonok Egyházi méltóság, a káptalan tagja. A templomban magasabb ülőhely illeti meg, viseli a kanonokgyűrűt, különleges rendjelet és kórusöltönyt viselhet.

Kantár  A lószerszámnak a fejen lévő, a zablát is magába foglaló  része. Folytatása a kantárszár, ez egy szíj, ami a zabla két végéhez csatlakozik. Ha a kocsis ezt lazábbra engedi, akkor nem fékezi a lovat. Erre mondják, hogy rövidebbre fogja a kantár szárat, vagyis megszigorítja a fegyelmet, illetve megereszti a kantárszárat, vagyis több szabadságot ad valakinek.

Kántor A latin énekes szó magyar megfelelője. A templomban orgonáló és istentiszteletek alatt az éneket vezető személy. Énekel a temetéseken, különböző szertartásokon. Korábban a kántor egyben tanítói feladatokat is ellátott a városokban vagy községekben.

Kápa A nyeregváz, nyeregfa elülső és hátulsó kimagasló része. Így nevezik a kocsizó ló szerszámának a ló hátán fekvő részét is, amelyen a gyeplők befűzésére szolgáló karikák vannak.

Kapca  A bocskort vagy csizmát csak ritkán és csak nyáron húzták mezítlábra. Télen, esőben bőrből, gyapjúból, vászonból tekertek bele kapcát, vagyis egy szögletes ruhadarabot.. Ez helyettesítette illetve pótolta a harisnyát. A kapcával kapcsolatban számos szólás is forgalomban van. Pl.: valakinek a lábakapcája - kiszolgáltatott ember. A lábakapcája sem lehetne - méltatlan hozzá. Szorul a kapca - szorongatott helyzetben van valaki. Kapcabetyár - csirkefogó, kisszerű gazember. 

Kapca  A bocskort vagy csizmát csak ritkán és csak nyáron húzták mezítlábra. Télen, esőben bőrből, gyapjúból, vászonból tekertek bele kapcát, vagyis egy szögletes ruhadarabot. Ez helyettesítette illetve pótolta a harisnyát. A kapcával kapcsolatban számos szólás is forgalomban van. Pl.: valakinek a lábakapcája - kiszolgáltatott ember. A lábakapcája sem lehetne - méltatlan hozzá. Szorul a kapca - szorongatott helyzetben van valaki. Kapcabetyár - csirkefogó, kisszerű gazember. 

Káposztáskő Amikor a káposztát savanyítják, a fahordóba rakják a meggyalult fejeket. Ezt követően megtapossák, megsózzák majd lefedik egy deszkalappal és azt egy nagy kővel szorítják le.

Kappan A herélt, ivartalanított kakas elnevezése. Jól hízott, igen ízletes húsú állat. Ma nagyon ritkán találni. Innen ered a kappanháj elnevezés is, ami elsősorban idősebb, elhízott férfiak hasán lerakódott zsírréteg.

Kápsálni A debreceni református kollégiumban volt az a szokás, hogy a diákok adományokat gyűjtöttek a lakosságtól, ezzel egészítették ki főleg a szegényebb diákok ellátását.

Kapszlis pisztoly A német Kapsel szóból származik a kapszli, ami gyutacsot, csappantyút jelent. Más értelemben azt a gyermekjátékhoz használt kis pukkanó szerkentyűt is így nevezik, ami ütésre csattan. Az ilyen játék pisztoly ma is létezik,

Karabély Lovas, majd később kerékpáros katonai alakulatoknál rendszeresített, a vállon keresztbe csatolva is hordható lőfegyver. A gyalogsági puskánál rövidebb. Korábban csak a lovasság használta

Karbol Jellegzetes, átható szagú, alkoholban és éterben oldódó kristályos vegyület. Tömény állapotban maró hatású, híg oldata fertőtlenítő szer. Kőszénkátrányból állítják elő.

Karbunkulus Az ó- és középkorban a vörös színű drágakövek (rubin, gránát) neve. Egyesek szerint a nemes opált is így nevezték. Jelentése később a mélytüzűnek felelt meg, és szemekre is mondták jelzőként. Van orvosi jelentése, a több tályogból összeálló kelést is így nevezik.

Karcer A börtön, fogda régi neve.

Karéj (karaj) kenyér Egy kenyér körbevágott szelete.

Káresz-kuresz Mondóka, ahogy lesz, úgy lesz

Karikás ostor Mindig rövid nyelű és a juhászok kivételével valamennyi pásztor elmaradhatatlan szerszáma. A szíjat vékony szalagokra hasítják, majd kenderkötél köré 6 - 8 - 12 ágra fonják és megnedvesítve szép kerekre elegyengetik. Végére egy vastagabb szíj kerül, melyre lószőrből fonott csapót kötnek. A terelést nemcsak a jószág megsuhintásával végzik, hanem a puskáéhoz hasonló hatalmas durrogatással, ami a nyájnak a terelés irányát jelzi.

Kárlátó (lakodalom után) Magyar népi szokás. Sok helyen a menyecske a lakodalom után 7 napig nem mehetett ki a házból. Ekkor a fiatalasszony szülei a maguk és az új férj legközelebbi rokonait ebédre hívják. Ebéd után a tánc másnapig is eltart.  Néhol kisvendégségnek vagy fejkötőáldomásnak nevezik, van, ahol újasszonypohara a neve, mert az új asszony teli pohárral fogadja a vendégeket, akik boldogságot kívánnak.

Karmazsin Élénk, kissé kékes árnyalatú piros szín.

Kármentő Ha valaki járt már csárdában, láthatott egy kis, lécráccsal elkerített részt, a söntést. Ez biztonsági okokból készült arra az esetre, ha a csárdában verekedés törne ki. Így menthető volt a sok üveg, pohár, és a szép csaplárnénak sem esett baja.  A másik jelentése szerint ez egy kis faedény, ami arra szolgál, hogy felfogja a hordó csapján netán kicsöpögő bort..

Kármin A bíbortetű testéből készülő, igen szép, piros színű festőanyag. Ammóniás oldata a piros tinta.

Karneol Ékkő, vasoxid által vörösre festett kalcedon. Áttetsző, világosabb-sötétebb hús vörös színű. Gyűrűkbe, melltűkbe csiszolják, kisebb dísztárgyakat készítenek belőle. A legszebb példányai Indiában fordulnak elő.

Karóba húz  A középkorban volt szokásos  ez a barbár halálbüntetés-nem. Az elítéltet egy magas, kihegyezett tetejű, földbe erősített szálfára ültették, két hóhérsegéd megragadta a lábát, lehúzta, így keresztülnyársalta a testét.

Karón varjú A láttam én már karón varjút mondás azt jelenti: már láttam ilyet, nem lep meg, nem ijedek meg tőle.

Karos rengő Az olyan díványt nevezték így, amelynek két végén karfa volt. Rengőnek nevezték egyes vidékeken a bölcsőt is.

Karton Eredetileg kemény papírt jelentett, amire a freskók, mozaikok terveit rajzolták. Később ezt az elnevezést kapta a vászonkötésű, nyers pamutszövet is. 

Kárvallás Az a vallomás, amikor valaki beismeri, hogy másnak valamilyen kárt okozott, vagy valamit eltulajdonított. Lényegében a vallomás régies, népi kifejezése.

Karvaly A sólyomfélék családjába tartozik. Magyarországon is elterjedt ragadozó, megtalálható a sík vidékeken éppúgy, mint a hegyekben.

Kas  A méhkas rövidebb változata. A méhtartás időszakaiban különböző kasokat találunk. A köpű fatörzsből készült vájással és égetéssel vagy belül üres fatörzsekből. Ezeket gazdag faragásokkal díszítették. Fában szegény vidékeken gyékényből vagy szalmából fonták a kast. Volt, ahol egy darab fűzfát hasítottak, és a vesszőből font kast marhatrágyás agyaggal betapasztották. A múlt század második felétől a kasokat felváltották a fából készült kaptárak, így napjainkban csak szórványosan találunk régi formákat. Ezenkívül kasnak nevezik még a szekér aljához és oldalához illeszkedő kosárszerűen fonott tartót, illetve a nagyobb kosarat is.

Kása  A kása nagy múltra visszatekintő étel. Alapanyagát (kukorica, köles, hajdinakása) durvára őrölik. Az Alföldön a kölest főzték kásának, sós vízben. Amikor a víz lefőtt alóla, kiborították, zsírral, tejjel fogyasztották. Az erdélyi puliszka finomra darált kukoricalisztből készült, egy csomóban fő meg. Elkészülte után deszkalapra fordítják, felszeletelik és tejjel fogyasztják. A húsos kásák ünnepi ételek voltak, a kását húslében főzték sóval, borssal, paprikával. Amikor kész, akkor kerül bele a hús, tetejére hagymás zsírt öntenek

Kászálódik  Nagy nehezen felkel, nekikészülődik, kényszeredetten felemelkedik, hosszasan szedelőzködik.

Kaszáscsillag Az Orion (Vadász) és kísérői feltűnő és nagyon kedvelt téli csillagképek. Kis fantáziával felismerhetjük, hogy az óriás maga az égbolton is hatalmas alakzat, és éppen egy öles lépése közben figyelhetjük meg. Felismerhetjük a jobb vállát, a bal combját és a három csillag az övét rajzolja. Jobb kezével buzogányt emel magasba, baljában pedig egy oroszlánbőrből készült pajzsot tart maga előtt, hogy megvédje magát a Bikától. Az Orion mögött haladnak a vadászkutyák. A mesékben, a mitológiai történetekben fontos szerep jut a Kaszáscsillagnak.

Katekizmus Általában valamely tudomány anyagának kérdésekben és feleletekben való feldolgozása. Manapság elsősorban a keresztény hit és erkölcsi igazságoknak népszerű, könnyen érthető nyelven, kérdés és felelet alakjában történő rövid összefoglalása.

Katlan Olyan zárt tűzhely, amelyet téglából, vályogból, esetleg sárból raknak az udvaron, nyári konyhában, melléképületben és kör alakú üstöt foglal magába.            volt alkalmas. De voltak helyek, ahol a kecsketömlőt hangszernek is használták.

Kazal  A réten lekaszált szálastakarmányt villával vagy gereblyével gyűjtik össze. Utána hosszanti irányú hurkákba tolják össze a megszáradt szénát. A száradó, szikkadó szénát ezt követően a réten boglyákba (l. ott) rakják össze, itt is szellőzik, szárad. Innen szállítják végső helyére, a csűrbe, pajtába (l. ott) . Amit a szabadban tárolnak, azt rakják több méter magas, szabályos rakásba, vagyis kazlakba. Egy kazalba 20-30 szekérnyi szénát raktak össze. Egyes vidéken a kazlat asztagnak nevezik.

Kehes Nehéz lélegzéssel, fulladással járó, súlyos lóbetegség. A népnyelvben a nagyon köhögő emberre is mondják: kehel.

Kelekótya Meggondolatlan, hebehurgya, szétszórt.

Kelepce Más szóval: csapda. Akit kelepcébe csalnak, azt megtévesztő eszközökkel  csalják tőbe, vagyis hozzák nehéz, vesztére kiagyalt helyzetbe.

Kelevéz Régi, történelmi vagy irodalmi vonatkozásokban használt szó. Olyan hegyes, dárdaszerű fegyver, mellyel párviadalokat is vívtak.

Kelme A felsőruhának való szövet, méteráru neve. Régies kifejezés, ma ritkán használatos.

Kemence  A magyarság a kemencét a délorosz pusztákon ismerte meg a honfoglalás során. Agyagból, téglából vagy cserépből rakták, fűtésre, kenyérsütésre, melegítésre, sőt néha világításra is használták. Rendkívüli szerepe volt a magyar népéletben, amit jelez, hogy ismerünk aszalós, boglya-, búbos-, fekvő-, kürtős-, palóc-, sípos-, sütőkemencéket. A kemence volt a családi élet központja. A háztűznézők is alaposan megtekintették, hiszen a lányos ház kemencéje sokat elárult a lakókról.

Kemence  A magyarság a kemencét a dél-orosz pusztákon ismerte meg a honfoglalás során. Agyagból, téglából vagy cserépből rakták, fűtésre, kenyérsütésre, melegítésre, sőt néha világításra is használták. Rendkívüli szerepe volt a magyar népéletben, amit jelez, hogy ismerünk aszalós-, boglya-, búbos-, fekvő-, kürtős-, palóc-, sípos-, sütőkemencéket. A kemence volt a családi élet központja. A háztűznézők is alaposan megtekintették, hiszen a lányos ház kemencéje sokat elárult a lakókról.

Kemencepadka A búbos-kemencét körülvevő szélesebb perem, melyen lehetett üldögélni.

Kend A paraszti szólásban a Maga  szónak felel meg. Van többes száma is, kendtek.

Kenderike  Egy szép énekesmadár rejlik a kedves szó mögött. Begye piros, olyan mint egy pinty. A névadás nem véletlen, hiszen a latin Carduelis cannabina cannabina  eleve utal arra, hogy köze van a kenderhez, a kendermag tarkaságához. Kedvelt,  kalitkában is tartott énekesmadár, igénytelen, egész éven át énekel. Fiatalon fogságba került hímek más madarak énekét is megtanulják.

Kendermagos Szín jelzője. A kendermagnak ugyanis szürke olajos magva van. Az ilyen színű tarka tyúkot nevezik így, de ismert a kendermagos réce is. Rokon értelmű szava az iromba, ezt elsősorban a cirmos cicák esetében használjuk

Kenéz A szláv knez, knyáz szóból származik. Kenézeknek nevezték a korona elnéptelenedett, főleg erdős vidékein megtelepedett, szláv, román, rutén népcsoportok által alapított községek elöljáróit. Közülük többen nemesi rangot kaptak. Különösen Hunyadi János nemesített kormányzósága alatt több román kenézt.

Kengyelfutó Volt idő, amikor az előkelő urak úgy igyekeztek saját fontosságukat bizonyítani, pompájukat növelni, hogy hintójuk (l. ott) előtt egy szolgát futtattak.  Ők voltak a kengyelfutók.

Kenyere java  Csak a "megette a kenyere javát" mondásban fordul elő, és azt jelenti, hogy megöregedett.

Kenyerespajtás  Vándorlók, katonák, olyan emberek akik messze szakadtak otthonuktól és együtt töltötték szolgálati idejüket, összebarátkoztak. Ennek a barátságnak volt a fokmérője, hogy mindenüket, még a legfontosabbat, a kenyerüket is megosztották egymással. A kenyerspajtásság kifejezéssel rokon az is, hogy egy kenyéren élnek.

Kerékbe tör Főleg rablók és gyilkosok ellen alkalmazott halálbüntetés, amit a XIX. század elejéig alkalmaztak. A lényege az volt, hogy az elítéltet rendszerint széttárt karral és lábbal, fekvő helyzetben a földön fekvő gerendákhoz kötötték, majd igen súlyos, nagy kerékkel, amelyre néha éles vaspengéket is szereltek, végtagjait összetörték, mellét bezúzták.

Kereplő Többféle lármakeltő eszközt neveznek így. A katolikusoknál egy fogaskerékből és ráfeszülő lécekből áll, ezt a nagycsütörtöki mise Glóriájától a nagyszombati mise Glóriájáig használják harang helyett De megtaláljuk a kereplőt a gyermekjátékok között is, a nép is számos formáját ismerte. Használták  télűzésre, madarak riogatására, farsangi ünnepségeken. Legegyszerűbb formája a fogaskerékkel ellátott tengely körüli falapocskákból álló volt. Aki sokat beszél azt is nevezik kereplőnek.

Kerevet Elsősorban a keleti mesékben találkozunk ezzel a bútorral. Támlátlan heverő ez, lényegében pamlag.

Kerge birka Elsősorban a juhok agyvelőbetegsége a kergekór. A betegség tünetei közé tartozik, hogy körbe-körbe szalad, forog, majd görcsök támadják meg, nem eszik, teljesen lesoványodik. A kerge kifejezés olyan személyre illik, aki szinte megbolondulva rohangál, cél nélkül, hebehurgya, (l. ott) bolondos

Kéve  Levágott gabonából ipari növényből (kender, len) összekötött nyaláb. A kévekötéllel erősítették össze. A kévekötelet pedig rendszerint a növény szárából sodorták. A levágott gabonát a marokszedő asszony helyezte a kötélre, amit a férfiak kötöttek össze. A kévékből rakták a keresztet, mégpedig úgy, hogy a kalászuk belül egymáson feküdjék, míg a torzsok kifelé nézzen.

Kéve Levágott gabonából, ipari növényből (kender, len) összekötött nyaláb. A kévekötéllel erősítették össze. A kévekötelet a növény szárából sodorták. A levágott gabonát a marokszedő asszony helyezte a kötélre, amit a férfiak kötöttek össze. A kévékből rakták a keresztet, mégpedig úgy, hogy a kalászuk belül egymáson feküdjék, míg a torzsok, kifelé nézzen.

Kevély  A pöffeszkedő, gőgös, dölyfös emberre mondják, aki folyvást büszkélkedik, másokat semmibe vesz, lenéz.

Kézelő Férfi ing, női ruha, blúz ujjának végére varrt, a csuklónál rendszerint visszahajtott széles szegély.

Kézfogó Amikor a leánykérés megtörtént a falusi családoknál, az után került sor az eljegyzésre, vagyis a kézfogóra. Korábban a vőlegény az eljegyzéskor almába szúrva vagy kicifrázott papírba csavarva arany- vagy ezüstpénzt adott át a menyasszonynak. Ezt váltotta fel a XIX.  század második felétől az arany karikagyűrű. A legény sok helyen bokrétát kapott a kalapja mellé, amit egészen az esküvő napjáig hordott. Az ünnepség végén a kikérő násznagy, vagyis a legény násznagya megáldotta a jegyeseket, majd a menyasszonytól mindkét násznagy díszes kendőt kapott.

Kíntorna, verkli  Rögzített dallamokat játszó, hajtókar forgatásával működő szekrény alakú egyszerű mechanikus hangszer, lényegében a sípláda és a gépzongora egyik változata. Többnyire kereken gurult, a kíntornás, a verklis udvarról udvarra járt, utcasarkokon muzsikált. Régen úgy mondták: koldulás ez zenekísérettel. Mint a régi idők emléke ma is feltűnik, régi funkcióját elveszítve a múltat idézi.

Kisbíró Községi alkalmazott volt. Végrehajtási teendőket végzett, de legfontosabb munkája a községi hirdetmények dobszó által történő foganatosítása volt. Legtöbbször a maga által készített, kutyabőr bevonatú dobbal járt, egy-egy település kijelölt pontján tette közhírré a rendeleteket, határozatokat. A hangosbeszélők elterjedésével lassan fölöslegessé vált ez a munka, bár volt község, ahol még a nyolcvanas években is doboltak (Tiszakóród, Tiszacsécse; Szatmár)

Kísértet Más néven hazajáró lélek, a néphitben a testetlen és árnyék szerű hazajáró halott. A babonás vélekedés szerint azok, akik a földi életükben valamit nem végeztek el kellően, vagy valami gonoszságot műveltek, nem lelnek nyugtot sírjukban és visszajárnak, hogy az élőket riasszák. Ezernyi babonás vélekedés kering a kísértetekről, akik bármilyen alakban megjelenhetnek.

Kisgömböc Gömböcnek nevezik sokfelé a disznósajtot. A mesében előforduló kisgömböc ennek egy kicsi változatát jelenti.

Kispekulál Kiagyal, kikövetkeztet, kitalál, szívós okoskodás révén jut el a megoldásig.

Kisze  A kisze jellegzetes böjti eledel: savanyú gyümölcs- vagy korpaleves, amit télen át nagyon meguntak és meg akarnak tőle szabadulni. A leányok az előző évben férjhez ment menyecske ruháiba öltöztetnek egy szalmabábot, mely a kiszét jelképezi, és azt dalokat énekelve a legközelebbi folyóig, patakig, tóig viszik. Leveszik a ruhát a bábról és annak csupasz vázát a vízbe dobják. Ilyenkor abból, hogy a szalmát, a bábot a víz merre és hogyan viszi, jövendölnek a jelenlévők férjhez menésére. Ez a kiszehajtás.

Kitették a szűrét  E gyakran használt kifejezésnek valós alapja van. Hajdanán a szűr egyike volt a parasztság legdrágább ruhadarabjainak. Minden legény igyekezett a leánykérésig venni egyet. Ilyenkor, mármint leánykérés előtt, mintha véletlenül történt volna, otthagyta a lányos háznál a szűrét, és másnap nagy szorongással leste, vajon kiakasztják-e a ház elé, mert ha igen, akkor nem tartották kívánatos kérőnek. Ha nem, akkor mehettek a kérők. A kifejezés azt jelenti, hogy valakit valahol nem tartanak kívánatosnak, kiutasítják.

Klerikus Isten szolgálatára rendelt férfi, aki legalább a papi hajkoronát, az úgynevezett tonzúrát felvette. Általános értelemben: papi rendhez tartozó.

Kobak Tökből készült víztartó. A kobaknak való tököt gondosan ápolták, állványra futtatták, léckeretben vagy üvegben formázták és a megérés után díszítették. A vízzel telt kobakot a pásztor a derékszíjára erősítette és legeltetés közben magával hordta.

Kobak Tökből készült víztartó. A kobaknak való tököt gondosan ápolták, állványra futtatták, léckeretben vagy üvegben formázták és a megérés után díszítették. A vízzel telt kobakot a pásztor a derékszíjára erősítette és legeltetés közben magával hordta.

Kobold  A jókedvű, jó indulatú törpéket, képzelt szellemeket nevezik így a mesékben. Többnyire csintalanok, játékosak.

Koboz Régi magyar pengetős hangszer. Rokonait a közép- és nyugat-ázsiai törökök, a ruszinok és a balkáni népek között találjuk. Magyarországon először a XIV. században említik, a XVII. században Zrínyi Miklós kedvelt hangszere. Négy-öt húrpárja volt.

Kócmadzag Kócnak nevezik a kender vagy len gerebenezésekor fennmaradó, összegubancolódott szálait. Ebből sodorták a madzagot, más néven a spárgát.

Kócsag, kolcsag, kócsagtoll A kócsag (egyes helyeken kolcsag) a gémfélék családjába tartozó hosszúnyakú, vakítóan fehér színű dísztollakkal ékített madár. A folyók, mocsarak vidékén él közeli rokonával, a kis kócsaggal. A madár nagy becsben volt, mert hófehér tollait fövegek, kalapok mellett viselték, amivel rangot és méltóságot is jeleztek.

Kocsiszín A kocsi elhelyezésére szolgáló pajta vagy építmény. Később a villamosok végállomásain lévő “garázsokat” nevezték így.

Kocsma, korcsma  Lényegében egy egyszerű, szerényen berendezett italmérés. Szerepe a régi faluban nagy volt. A kocsma egy nagyobb ivóból állott, sarkában a lécekből összeállított kármentő állt, ahol az üvegek még verekedés esetén is épségben maradtak. Ételt nem tartottak. A férfiak találkozóhelye volt, ahová asszony csak akkor lépett, ha a férjét igyekezett hazatérésre bírni. Később a kocsmákhoz kapcsolódtak a falusi kuglipályák.

Kódex Az eredeti latin szó fatáblát jelent. Középkori írott könyv, kora a IV. századtól a XIV.-ig terjed. Kevés kivétellel másolt szövegeket tartalmaz. A kódex anyaga a kezdetben pergamen (hártya), később papír. Nevét onnan kapta, hogy az elkészült íveket fatáblák közé kötötték.

Kódorogni  Kószálni, bolyongani, általában meghatározott cél nélkül mászkálni.

Kofa Piacon kereskedő árus, többnyire nő, aki élelmiszert, zöldséget, virágot kínál.

Koffer A bőrönd, népies elnevezése.

Kojtol  Ha a kályhában vagy spórban (l. ott) láng nélkül, erősen füstölve, bűzölögve ég a tűz, akkor mondjuk, hogy kojtol. A dús pipafüstöt eregetőre is mondják ezt. A lényeg a nagy füst, aminek nincs lángja.

Kolomp  A legelő jószág őrzését szerszámok könnyítik meg. Ezek között a legfontosabbak a kolomp, a csengő és a pergő. Ezek a jószág, elsősorban a szarvasmarha -  nyakába akasztva jelzik, hogy az merre jár, másrészt a vezérállat ezzel irányítja az egész nyájat. Vasbádog lemezből készül, rézzel forrasztják össze. A csengő a harang kicsinyített mása. A pergő kisméretű gömb melyben vasmag, lényegében golyó rázódik. Ezt juhra, disznóra, kutyára kötötték.

Kolonc A kútgém végére akasztott nehezék. De így nevezik a kutya nyakába akasztott fadarabot is, amivel elkóborlását akadályozzák meg. Ember esetében arra mondják, aki valakinek a terhére van.

Koma, komaság  A keresztszülő a koma. Elvileg csak egy komapár lehetséges, de a régi paraszti gyakorlatban 4 - 30 komapár is volt. Ezeket a szülők régi legénycimborái, illetve leánypajtásai közül választották, de mindig házasokat. A komák között egy a fő komapár, akiknek a nevét az anyakönyvbe is bejegyezték. A gyermeket a fő komaaszony tartotta a keresztvíz alá. A komák kiválasztásáról a gyermek születése előtt gondoskodtak, a születés után az apa ünnepélyesen kérte fel a kiválasztottat. A komaság rendkívül erős kapocs nemcsak a gyerek és a komapár között, hanem a szülők is nem egy esetben jobban segítik egymást, mint a tényleges rokonok. A koma megszólítás együvé tartozást fejez ki.

Komatál Ezt a keresztszülők küldik a keresztgyermeknek a húsvétot követő vasárnap, illetve a kisebb lányok azoknak, akit azután meg akarnak tisztelni, barátnővé akarnak fogadni. Néhány piros tojás, egy palack bor, néhány perec kerül a tálra, ezt színes vagy fehér kendővel takarják le, és rigmus  elmondása mellett adják át.

Komfortábli Így nevezték egykor az egylovas bérkocsit, más néven a konflist

Kommandírozni Vezényelni, utasítani, parancsolni

Komorna szobalány, előkelő asszony személyi szolgálatát ellátó cseléd. Szláv eredetű.

Komornyik szobainas, előkelő úr körül személyi szolgálatot ellátó és a személyzetre felügyelő inas, lakáj.

Kompánia társaság, baráti kör. Voltaképpen ‘egy kenyéren élőket’ jelent (latinból); távoli értelmi rokona a magyar kenyeres pajtások.

Kondás, konda, kondás  A konda a disznók nyája volt. Régen az egész esztendőt a szabadban töltötte. Legelőt túrt, erdőben makkoltatták. Őrzője a kondás volt. A legszegényebb és a legkevesebbre tartott réteget képviselték, és ez a bérükben is megmutatkozott.

Kondorodik Göndörödik, kunkorodik.

Konjugáció Az igeragozás latin elnevezése.

Konsternáció Meglepődés, megdöbbenés, csodálkozás.

Kontár a mesterségéhez nem értő, engedély nélkül dolgozó, gyatra iparos. Régen a céhhez nem tartozókat nevezték így.

Kontó  A folyószámla neve. Régebben a feljegyzett tartozást nevezték így. Ha valakinek sok volt a kontóján, az sokkal tartozott. Ha ma azt mondjuk, hogy valakinek a kontójára cselekszik, akkor az azt jelenti,  valaki rovására, terhére csinál valamit.

Kontrás A cigányzenekar ama tagja, aki a pírmás mellett kontráz vagyis mélyhegedűn a dallamot ütemesen kíséri.

Kontyos Első jelentése: olyan nő, aki haját kontyban viseli. De így kontyosnak nevezték egykor a török harcosokat is, akiknek kopaszra borotvált fején hátul konty lógott.  A madarak között a bóbitást nevezik kontyosnak, ha építményről van szó, akkor a ferde háromszög alakban kiképzett oromzatú neve ez.

Konverzáció Még a XX. század elején is gyakorta nevezték így a társalgást, a társasági beszélgetést.

Konviktus A szó együttélést, ellátást jelentett. A magyar iskolai nyelvben a mai diákotthonnak, vagy más szóval az internátusnak megfelelő fogalom. A diákok itt laktak, tanultak, itt kaptak ellátást és felügyeletet.

Kopja Vastag, lándzsaszerű szúrófegyver; lovagi viadalon ‘öklelésre’ szolgált, vele igyekeztek egymást a küzdők a nyeregből kivetni. A székelyeknél vagy más, elsősorban reformátusok lakta vidékeken kopjának vagy kopjafának nevezik a sajátos faragással díszített, oszlopszerű temetői fejfát.

Kopó Különböző fajtához tartozó nyomkereső kutyák összefoglaló elnevezése. Különféle vadak hajtására használatosak. A kopók falkában üldözik a vadat, a vadászok lóháton követik az ebeket.

Korán Az Iszlám szent könyve, Mohammed próféta révén Allah kinyilatkoztatott szavai. A Korán 114 fejezetre oszlik, ezek a szúrák, az egyes fejezetek pedig versekből állnak, ezek az áják.  Mohammed próféta működésének megfelelően vannak mekkai szúrák a 612-22 közötti időből és a medinai szúrák 622-32 közötti korból.  Formája rímes próza (szadzs). Mondásait alkalmazzák mecsetek, épületek. tárgyak díszítéséül is.

Kordé  A kétkerekű taligát (vagy talyigát) nevezték így. Húzhatta ló vagy szamár. Nagy előszeretettel használták a kubikusok főleg a XIX. század második felében, amikor a folyószabályozásokon, vasútépítéseken dolgoztak és sok földet kellett elszállítani.

Kordován Szattyánbőr, vagyis nagyon finom anyag. A spanyol Cordoba város nevéből származó szó.  Az ebből készült csizma a múltban igazi rangot jelentett. A sarkára hegyes vagy gombos sarkantyút  erősítettek.

Korhely Mulatozó, ivós, léha ember. Ebből a fogalomból alakult ki a korhelyleves, ami tejfeles, paprikás káposztaleves, benne főtt dagadóval és kolbászkarikákkal. Hajnalba nyúló mulatozás után szolgálták fel gyomorjavítóként.

Kóró Száraz, kemény növényi szár. Leggyakrabban a kukorica őszi száraz szárát nevezik így. Kicsit elmarasztaló értelemben a sovány, keszeg emberre is mondják.

Korona, koronás Több európai pénz neve volt. Legrégibb a francia couronne d’or, a XIV. századi aranypénz. 1892-től Magyarország és Ausztria pénzegysége is volt. Ezt váltotta fel 1925-ben a pengő, majd 1946-ban a forint.

Kosarat ad Vagy másként: kikosaraz. Ez azt jelenti, hogy valaki a házassági ajánlatot elutasítja. Aki így jár, az kosarat kapott, hiszen kérését visszautasították. A jelentés hasonló a Kiteszik a szűrét (l. ott), hiszen itt is visszakapott valamit az ajánlatot tevő.

Kóstál kerül valamennyibe. Olasz vándorkereskedők terjesztették el a XIX. században. A német was kostet?,  a lengyel ile to kosztuje? mibe kerül kifejezésekkel mutat rokonságot.

Kóstoló  A disznótor összejöveteli lehetőség, a rokonok, ismerősök találkozása, amikor orjalevest, toros káposztát, ritkábban kolbászt, hurkát tálalnak fel. Másnap a szalonnát sütik ki, majd a gazdaasszony elkészíti a kóstolót, amit rokonok, szomszédok kapnak, akik azt hasonlóval viszonozzák. Ez lehetőség annak a bemutatására, milyen ízletesen készítették el húsokat.

Koszt  Az étkezés illetve ehhez az élelem.

Kotló  A tojásai kiköltésére készülő illetve a tojásain ülő tyúk. Hsználják a szót ilyen összefüggésben is "sokat kotlik valamin" azaz lassan intéz, sokáig csinál. Azt ugyanis jó tudni, hogy a tyúk 21 nap alatt költi ki csibéit.

Kotnyeles Olyan személy, aki minde