Szappanos Valamikor fontos foglalkozás volt. A szappant ugyanis vagy otthon vagy kis műhelyekben készítették. Zsiradékból és lúggal főzték. Lapos edényekbe öntötték a kész masszát, szárították majd feldarabolták drót segítségével.

Szapul  Szid, szidalmaz, megszól, elítél. Eredetileg a szennyes ruhát szapulták, azaz áztatták a szapunak nevezett lúgos lében, egyes vidékeken szapulásnak mondják a ruha verését, sulykolását (l. ott) is. Átvitt értelme ez utóbbi jelentésből ered.

Szár Régi nyelvünkben tart, kopaszt jelentett.

Szaracén A korai középkori római és iráni forrásokban a sivatagi arabok neve. Valens császár nagy sikerrel alkalmazta őket a gótok ellen. A VII. századtól fogva, midőn az arabok áttértek az iszlám hitre, az arabság Észak-Afrikát, majd a VIII. században Spanyolországot meghódító csoportjait nevezték így. Az elnevezést később a középkoron keresztül minden mohamedán népre használták. A magyar nyelvben az afrikai fekete bőrűekre ment át a szó, ebből lett a szerecsen

Száraz malom Az olyan malmot nevezték így, amelyben állati erővel forgatták körbe-körbe mozgással a malomköveket. Nagyon szép példánya látható még Tarpán.

Szárazfa  A hegedűt nevezik igy irodalmi vagy éppen tréfás fordulattal.

Szarkaláb A boglárkafélék családjába tartozó virág. A vetések, tarlók jellemző gyomja, virága nagyon szép kék színű. Kerti változata számos színben létezik, néhány fajának magja gyógyhatású.

Szárnyék Pásztorok kezdetleges faépítménye. Fedetlen, többnyire csupán egy vonalban felállított, vagy esetleg sarkosan megtört, nádból, vesszőből font fal. Arra volt jó, hogy széltől, homokveréstől megvédje a nyájat.

Szarufa Az épület tetőszerkezetének tartóeleme. A gerincre támaszkodik. Két-két egymással szemközti szarufa a gerincen egymásba van fogva, ez hordozza a cserépfedéshez szükséges léceket.

Szatócs  A törökök még szatidzsinek mondták, ami egyszerűen árust jelentett. A szó magyarrá vált, és jelentése is bővült, általában a vegyeskereskedőket nevezik így. Városon és falun egyaránt voltak szatócsboltok, ahol minden kapható volt. Ma leginkább a garázs ábécék hasonlítanak hozzá.

Szattyán A szattyánbőrt nevezték szaffiánnak is. Az arabok által Spanyol- és Törökországba meghonosított, különlegesen kikészített bőr. Eredetileg legfontosabb anyaga a kecskebőr volt. Később birkabőrből készítették. A cserzéshez főleg szömörcét, fenyőcsert alkalmaztak. Bútorok bevonására, könyvek borítására díszművek készítésére használták.

Szederj A szeder régies alakja, őrzi a szederjes melléknév, amit vérkeringési zavaroktól elkékült vagy lilás bőrre, hidegtől elkékült ajakra mondunk. Ez utal a szeder színére, valamint arra, hogy a gyümölcs maga is apró bogyókból összenőtt gyümölcs

Szedi a sátorfáját  A vándorló népek, így egykor a magyarok, manapság a beduinok, amikor helyet változtattak, lebontották sátraikat. Ilyenkor kihúzták a földből a cövekeket, összeszedték a bőrt, sátrat, ponyvát tartó fákat. Vagyis szedték a sátorfát. manapság abban az értelemben haszbnáljuk, hogy elmegy, odébbáll, távozik, elköltözik.

Szegénylegény A betyár másik elnevezése. Lényegében a jobbágyi kötelezettség vagy a katonáskodás elől bujdosó, útonállásra vetemedő ember. A magyar nép körében a gazdagokat sarcoló, mulatós, rokonszenves alakokként szerepeltek, mondhatni amolyan magyar Robin Hoodok voltak.

Szegről-végről Távolról, éppen csak, alig-alig. Elsősorban a távoli rokonságra mondják, amikor a rokoni fok már alig határozható meg.

Szekerce Rövid nyelű, faragásra alkalmas, széles lapú, ívelt élű szerszám. Az ácsok és állványozók használják ma is.

Szekírozni, szekálni  Bosszantani, zaklatni, valaminek az emlegetésével folyamatosan ugratni.

Szekunda Régen az iskolákban az elégtelen osztályzatot nevezték így.

Szelemen Tetőgerenda, nagyobb gerenda, mely a szarufákat támasztja alá. A szelemenes tetőszerkezet lényege, hogy az orom alatt végigfutó gerenda, szelemen tartja a tető súlyát, ezzel mentesíti a falakat az oldalirányú nyomástól. Többféle változata ismeretes a magyar falusi házépítésben, az ágasfás, a félágasos, az ollólábas, szarufás és oldalszelemenes.

Szelence Kisebb, díszes doboz, melynek fedele van. Készülhet fémből, porcelánból, üvegből.

Szelindek Nem tartozik a kutyaszépségek közé. Nagy testű, zömök, lecsüngő ajka van, tömpe orrú nagyon erős eb. Ilyet tartottak hajdan a mészárosok, de házőrzésre is használták.

Szélkakas Az épületek tetejére sok helyütt olyan fémlemezt szereltek fel, amely a szél irányát jelölte. Ez többnyire kakas volt, de lehetett olyan, amely az égtájakat mutatta. A szélkakas egy tengelyen forgott, és a legkisebb légmozgást is láttatta. Van azonban más jelentése is. Szélkakasnak nevezik az olyan embert, aki felfogását, nézetét elvtelenül, érdekből cserélgeti, tehát hol ide, hol oda forog.

Szélkelep, szélkerep Kis szélkerékkel forgatott kereplő, madarak elriasztására. Régen mondták sokat fecsegő emberre, asszonyra is.

Szemenszedett Ma csak szemenszedett hazugságról, szemenszedett rágalomról beszélünk, és azt értjük rajta: mindenestül, az első szótól az utolsóig valótlan. A szó eredetileg annyit jelentett: szemenként szedett, vagyis “válogatott”, és éppen nem volt elítélő értelmű.

Szemfényvesztés A bűvészkedést, a varázslatot szokták így nevezni. A szó onnan származik, hogy a bűvész trükkjeivel szinte elvakítja a nézőt, aki nem azt látja, ami történik, hanem azt, amit a másik akar.

Szemöldökfa Az ajtó- vagy ablakkeret felső, vízszintes része.

Szénégető Az erdőkben építették fel a boksákat, amelyek a fa égetésére szolgáló olyan építmények, melyekben levegő nélküli hevítéssel készült a faszén. A szénégetés vagy más szóval szenítés komoly tudást kíván, mert a fahasábokat tökéletesen kell befedni földdel, nehogy a boksán belül a fa lángra lobbanhasson. Ezt a munkát végzi a szénégető, aki egész nyáron az erdőben él, készíti és őrzi a boksákat

Szentjánosbogár  A puhatestű bogarak családjába tartozó rovar. Hímje 11-12, nősténye 16-18 milliméteres. A nőstény erősebben, a hím gyengébben világít, a potrohuk hasoldalán lévő világítószervvel. A fények vegyi anyagok gyors bomlása következtében keletkeznek.

Szentjánoskenyér Az Arábiában honos szentjánoskenyérfa hüvelyes, ehető termése. Utóérlelés, szárítás és némi erjesztés után kerül forgalomba. Hosszú idő óta termelik Dalmáciában, Spanyolországban, Olaszországban és a Közel-Keleten. Fontos táplálkozási cikk.

Szénvonó Kemencéknél használták, Egy hosszú rúdra szerelt, függőlegesen álló vaslap. Az volt a rendeltetése, hogy segítségével előre húzzák a parazsat.

Szépia A tintahal.

Szerbtövis Fészkes virágú. Magyarországon két faja terjedt el. Nagyon káros gyom. Egyéves, igen szapora tüskés gaz, mogyorónyi termését tüskék fedik, ezzel ragad az állat szőrére.

Szerecsen, szerecsenország  A középkorban latinul szaracénoknak nevezték a spanyolországi mórokat majd a mohamedánokat. Magyarországon a XIII. századtól kezdve az izmaeliták neve. Később a szó elsősorban a fekete bőrű afrikaiakat jelentette. A magyar mesékben, a régi történetekben a szerecsen mindig fekete bőrű személyt jelentett.

Szeredás Kecskeszőrből szőtt tarka, csíkos fedeles tarisznya. Eredetileg vásározók tarisznyája volt, és mert a hetivásárokat többnyire a hét közepén, szerdán tartották ezért lett belőle szeredás.

Szérű  A falusi gazdaság egyik legfontosabb színtere volt. Itt helyezték el a gabonaasztagokat.

Sziéna Természetes föld- vagy agyagfesték, színe meleg okkersárga, vagy barnás. Égetett változata a diófa színéhez hasonló, némi vöröses beütéssel. Az anyagot az olaszországi Siena környékén bányászták, és ott használták először. Ma is kedvelt szín a festőknél

Szikvíz A szik és a víz összetétele, más néven szódavíz. 4 – 6 légköri nyomáson széndioxiddal telített ivóvíz, házilag patron segítségével készíthető.

Szilencium (silentium) Csendes óra, hallgatás. Kollégiumokban, tanulószobákon az az idő, amely csendes tanulásra fordítandó.

Szilke széles szájú, öblös cserépedény, használják ételhordásra, aludttejet vagy szilvalekvárt tartanak benne. Tájnyelvi szó.

Szilke széles szájú, öblös cserépedény, használják ételhordásra, aludttejet vagy szilvalekvárt tartanak benne. Tájnyelvi szó.

Szimfónia Az eredeti jelentése együtthangzás. Görög szó. A XVIII. század végén alakul ki ma ismert formája, a több tételes, többszólamú klasszikus zenemű, melyet nagyzenekar ad elő. Magasztos, nagyon sok esetben valamilyen témát (programot) feldolgozó alkotás, kimagasló szerző-alakja Beethoven.

Szín Gazdasági épület, melynek oldalai nyitottak. A leggyakrabban kocsikat tárolnak alatta.

Szintaxis A nyelvtannak az a része, amely a mondatannal foglalkozik. Régebben  a latin iskolának azt az osztályát is így nevezték, ahol ezt a tantárgyat oktatták

Szipirtyó A veszekedős, csúnya, haragos, hangosan káráló, rosszindulatú vénasszony elnevezése.

Szipó, szipa Vénasszony, banya, szipirtyó. Tájnyelvi szó, voltaképp szipogót, szipákolót jelent.

Szita Szemcsés vagy porszerű anyagok (pl. liszt) tisztítására szolgáló eszköz. Dobalakú, amire lószőrből vagy drótból szőtt anyagot feszítenek. Jelentős szerepe van a mezőgazdaságban, a malomiparban is, ahol a termést nagyság szerint osztályozza. Ismert az a mondás, hogy “átlát a szitán”, ami azt jelenti, hogy felismeri a csalafintaságot. A “szitává lyuggat (vagy lő)” jelentése: átlyuggat, sokszor átlövi.

Szittya  A szkíták Eurázsia füves sztyeppéin éltek. Lovas nomád törzsek voltak A magyar hagyományban a szkíták szittya néven szerepeltek. A középkori krónikák szerint a magyarok a szkíta nemzetből származnak. Ennek annyi történelmi alapja van, hogy a magyarok őshazája is az egykor szkíták által lakott területen volt, és hogy a honfoglalók művészetében fellelhetők a szkíta elemek. Előfordul, hogy a tősgyökeres magyart is emlegetik szittyának.

Szlavónia Horvátországnak a Dráva, Duna és Száva közötti része. IV. Béla 1260-ban osztotta az addig egységes horvát királyságot két területre. A másik rész Dalmácia lett.

Szó ne érje a ház elejit Ne maradjon szégyenben, ne szólják meg. Eredete: a ház eleje a falun mindig árulkodott a gazdáról. A kis kert, a rend, a tisztaság mérce ma is. Akinek a háza eleje rendetlen volt, azt megszólták.

Szódás kocsi A városokban valamikor a szódavizet a szódás lovas vagy szamaras fogattal szállította a vevőkhöz. Az utcákon haladt, meghatározott helyeken megállt és csengőjével jelezte érkezését.

Szófecsérlés Fecsérelni annyi, mint pazarolni. Azt, aki túl sokat beszél, fölöslegesen  magyarázgat valamit, az fecsérli a szót.

Szolgabíró Megyei főtisztviselő, a járási közigazgatás vezetője. A szó arra utal, hogy ez a tisztségviselő eleinte a királyi szolgák, azaz a köznemesek fölé rendelt bíró volt.

Szolgafa Földbe vert, könyök alakú fa, amelyre szabad tűz felett a bográcsot akasztják.

Szorbet, szörbet sorbet, sörbet, serbet - arab szó, gránátalmából vagy meggyből készült hűsítő italt jelent.

Szöghajú eredeti és pontos jelentése: sötétbarna hajú. A szög, szeg régi nyelvünkben barnát jelentett, ebből maradt meg a szögparipa és ez rejlik a Szekszárd városnévben is: itt temették es ugyanis I. Béla királyt, akit a nép Szegszárnak hívott, mert barna bőrű volt és kopasz (ld. szár).

Szőlőgerezd Irodalmi kifejezés. A szőlő fürtjét illetve annak egy elkülönölő részét jelenti.

Szörnyethal Ijedségtől, váratlan borzalom, esemény hatására megrendítő gyorsasággal hal meg. 

Szöszmötöl Elmarasztaló értelmű szó, jelentése: piszmog, pepecsel, babrál.

Szövétnek A kezdetleges fáklya elnevezése.

SZTK Szakszervezeti Társadalombiztosítási Központ. Így nevezték 1990-ig a mai társadalombiztosítás előd-szervezetét.

Sztrichnin A kelet-indiai Strychnos nux vomica nevű növény magjában lévő alkaloida,  méreg az ugyan e növényben található brucinnal együtt. Fontos gyógyszer is. A Strychnos más fajai is mérgeket, többek között a curare nevű nyílméreg alkotó részeit tartalmaznak. Mindegyik felhasználható gyógyászati célokra is.

Szú Bogárféle. Többnyire apró, pár milliméteres, igénytelen, barna színű rovar. Fapusztító, az erdőgazdaságok kártevője. A feldolgozott faanyagot, bútort, épületfát szokták szúettének, szúrágottnak nevezni, de ez téves, mert ezeket nem a szú, hanem a kopogóbogarak lárvái követik el.

Szurdék vagy szurdok, meredekfalú, szűk szikla szoros.

Szurok A kőszén lepárlásakor keletkező nem illó anyag, amely fennakad a retortán. Az eredeti kátrány 50 – 60 százalékát teszi ki. Kitűnő kötőanyag a brikett gyártásánál, de használják a lakkiparban is.

Szurokfáklya A jól, de nem hevesen égő szurokból készült világítóeszköz.

Szurony Két- vagy három, esetleg négy élű pengéjű, markolatos döfő fegyver. Bayonne városában találták fel 1523-ban, innen a másik elnevezése: bajonett. Hengeres markolatával a puskacsőbe dugva hazánkban először a XVII. század végén használták. Később úgy szerelték a puskacsőre, hogy az a lövést nem akadályozta. A szuronyt a katona a roham előtt erősítette fel és a közelharcban használta. Ma már csak díszként láthatjuk.

Szuszék Nagy, fedeles láda, amiben lisztet, gabonafélét vagy más terményt tartottak a kamrában. Az álmos, aluszékony embert is nevezik álomszuszéknak, hiszen az ilyen ember olyan, mint a szuszék, csak éppen álmokkal van teli a feje.

Szügy Az állatok mellkasi részének elülső fele. Igavonó állatok elbírálásánál játszott egykor nagy szerepet, mert fejlettsége tájékoztatott az állat izomerejének állapotáról

Szüle Anya, édesanya. A szülő többes alakja régen szülék volt, ebből vonódott el a szüle egyes számú alak. Vannak területek, ahol az anyókát is így nevezik. Az öreg szüle a nagyszülőt jelöli.

.

Szűr Kabátszerű felsőruha volt, gyapjúból szőtt anyagokból vagy nemezből szabták. Érdekes, hogy a szűr elnevezése a szürke színre vezethető vissza, amilyen a kezdetekben lehetett. Magyarország egész területén hordták ezt az ujjatlan kabátot, mely sokféle formában készült. A legdíszesebb és a legcifrább (cifraszűr!) a legényeké volt, a korosabb férfiak rendszerint csak feketével díszítettben jártak.  Ez a ruhadarab a parasztság legdrágább ruhadarabjának számított.

Szürkület eredetileg: a hajnalodás első mozzanata, amikor az égbolt feketesége szürkébe hajlik át, a földi tárgyak már láthatók, de a színüket még nem lehet felismerni. Egyes vidékeken, és a köznyelvben is inkább az esti szürkületre, az alkonyodás utolsó mozzanatára értik.

T, Ty

Tafota Más néven taft. Selyemfonalakból, vászonkötéssel készülő selyemszövet. Fényes, elegáns szövetféle, ma is használatos

Tajték, tajtékpipa hab, különösen hullámok habos taraja, habzó nyál, ló habos verítéke. A régi nyelvben, a XIX. század elejéig általában habot jelentett, a hab szó jelentése ugyanis hullám volt. Van ugyanakkor egy fehér vagy sárgás, könnyen faragható ásvány, amit tajtékkőnek hívnak. Nyersen fénytelen, csiszolva gyengén zsíros fényű.  Ebből faragják ki a tajtékpipát., Törökországban ajándéktárgyakat, dísztárgyakat is készítenek belkőle.

Takács Szövéssel foglalkozó iparos.        

Takaros Elsősorban nőkre, menyecskékre mondják: csinos, tiszta, rendes,  formás.

Talentum Eredetileg egy ógörög pénzsúly elnevezése volt. Átvitt értelemben ma a tehetség szó megfelelője.

Talicska Egykerekű kézzel tolt ládaszerű szállítóeszköz. Deszkából készült és elsősorban föld szállítására használták. A földmunkások, a kubikusok (l. ott) szerszáma volt.

Taliga Nagyobb méretű, erős építésű, kétkerekű, kétrúdú, lőcsös, egy ló vontatta jármű.

Talizmán Az arab tilzm, varázskép szóból származik. Olyan tárgy, amelytől viselője a benne rejlő varázserőnél fogva mindenféle baj ellen védelmet remél. Megfelel az amulett fogalmának.

 Talján Olasz, volt talián alakja is. Az olaszok saját nevéből (italiano), ill. ennek velencei talian alakjából ered. Mára elavult, meglelni Taliándörögd község nevében.

Tallér  A tallér az újkor legfontosabb ezüstpénze volt. 1525-ben mint az aranyforint egyenértékét verték az elsőt a Tirolban lévő Joachimstalban, és Joachimsthalernek, joachimvölgyinek nevezték a pénzt. Ebből lett a tallér. Egész Európában verték, neve ugyan más és más volt. Nevezték így: ecu (az első európai közös pénzt is így hívták), scudo, ducatone, daler, rubel, tolar (ez a mai Szlovénia pénze is). A spanyol tallér peso néven jutott el Amerikába, ahol dollár néven ma is forgalomban van. Magyarországon1867-ben verték az utolsó tallért.

Talló, Tarló Learatott gabonaföld, a tarlón maradt elhullajtott kalászok. Tallóz: a tallón elhullajtott kalászokat összeszedegeti.

Talmi Eredetileg főnév volt, félaranyat, értéktelen aranyutánzatot jelentett. Később melléknév lett: tetszetős, csillogó, de valójában értéktelen.

Talpalatnyi egy lépésnyi, nagyon kicsi. A talpal ige származéka, amely régen annyit tett: lép, jár. Ezért egy talpalat = egy lépés.

.

Talpas Gyalogos katona, különösen a kuruc időkben játszottak szerepet, ismertek Esze Tamás tarpai kuruc talpasai, akik II. Rákócz Ferenc legjobb katonái voltak.

Táltos Nomád népek varázsló-papja, sámán, aki csodás képességekkel bír, túlvilági hatalmakkal érintkezik. A régi néphit szerint a táltos már a bölcsőben megismerszik, mert a kezén vagy a lábán hat ujjal és fogakkal születik. Feltevések szerint a pogány magyarság papjai voltak A táltos paripa (varázshatalmú, emberi szóval beszélő ló) a népmesék ismert figurája.

Talyiga  A kerekes járművek között a legegyszerűbbek a kétkerekűek, melyek elé egy lovat  vagy ritkábban szamarat fognak. A küllős kerék fölött deszkaláda helyezkedik el. Kettős rúdja közé fogják a lovat. Komoly terhet lehet vele szállítani. Főleg földmunkáknál használták. Van rugós változata, ez viszont már kordé néven ismert, és személyszállításra  szolgált.

Tamariszkusz Szebbik nevén tamariska. Nálunk is nagyon kedvelt díszcserje

Tamburin, tambura Eredetileg perzsa hangszer volt. Hosszú nyakú lant, melyet pengetővel szólaltattak meg. A török hódítások során terjedt el. Indiában Tam buri, Örményországban tambur, a Kaukázusban tampur, a délszlávoknál tamburica néven ismerik. Magyarországon, mint népi hangszer vált ismerté, vannak vidékek, ahol viszont a citerát nevezik így.

Tanakodni  A várható események következményeit latolgatja, számol, töpreng.

Tapasztás  A sárral vakolást nevezik így. Tapasztották a kályhát, a falat, a padlót. A megszáradt sár igen szilárd felületet adott. A feltapsztott padlóra sárgahomokot szórtak, így nem tört fel a tapasztás.

Tapló Kezdetben lágy, majd megfásodó kemény gomba. Nagyobb részük fából táplálkozik. Sok fajtája az élő fák károsítója. Székelyföldön taplósapkát és kisebb használati tárgyakat készítenek a nagyobb példányokból. Vannak olyan fajok, amelyek  az épületeket, kerítéseket, távíróoszlopokat károsítják.

Tarack Rövid csövű löveg. Eleinte kartácstűzre használták, majd a XVI. századtól gránátvetésre. Magyarországon a várakban alkalmazták, seregbontó ágyúként. A modern hadviselésben is szerephez jutottak, az első és a második világháborúban hadrendben szerepeltek. Taracknak nevezik a tarackbúzát, ami gyomnövény, melynek gyökerei szétágaznak a föld alatt. Színe élénkzöld.

Tarisznya A vándorútra induló legény ezt akasztja a vállra.  Ebből már sejthető, hogy egy vállszíjon lógó, rendszerint ráhajtott fedőlappal ellátott, nyitott táskaféléről van szó, ami készülhetett vászonból, bőrből. Ha valaki feltarisznyázott,  az élelmet rakott a tarisznyába, de ha valaki vígan tarisznyázik, az éppen egy tarisznyából eszik. Különböző változatai mai is léteznek, bizonyítván hasznosságát.

Tarló Az a szántóföld, amelyről a termést már betakarították. Elsősorban a gabona utáni területeket nevezik így.

Tárnok, Tárnokmester A királyi jövedelmeket kezelő tisztek, tárnokok főnöke volt a tárnokmester. Feladata volt a királyi kincstár és az abba befolyó jövedelmek feletti  felügyelet gyakorlása. Lényegében a mai pénzügyminiszternek felelt meg.

Tárogató Ázsiai eredetű fúvós hangszer. Eredeti alakjában oboaszerű tábori síp vagy fatrombita. Magyarországon a XVI – XVIII. században töröksíp néven volt ismert. Alakja egyenletesen szélesedő fatölcsér, hanglyukakkal, billentyűkkel és gyűrűkkel. 1889-ben Schunda József elevenítette fel. Bánatos hangszínezete van, zenekarban nem használható. A kuruc időkben is népszerű volt.

Tarsoly A lovas katonák oldaltáskáját nevezték így. A legszebb honfoglalás kori művészeti emlékünk a rakamazi, a szolnoki és a galgóci arany tarsolylemez. A magyar huszárok öltözetét lapos változata egészítette ki. Derékra övezett szíjazatra függesztve a szablya mellett lógott. Kezdetben pénzt, lőszert vittek benne, később csak díszként viselték.

Tátika Egy növénynemzetség neve. A kertészek így nevezik az oroszlánszáj néven ismert virágot.

Te Deum laudamus Téged Isten dicsérünk. Liturgikus hálaadó himnusz. Szerzője valószínűleg Szent Ambrus. Szövegét többen megzenésítették, így Händel, Verdi, Bruckner, Kodály (Budavári Tedeum).

Tébécé A tuberkulózis rövidített elnevezése. Magyarul gümőkór, melyet bacilus okoz. A betegség neve a tuberculum, gümő szóból származik. Magyarországon népbetegség volt. Terjedéséhez - többek között - hozzájárultak a rossz életviszonyok, a gyorsan terjedő fertőző körülmények, az egészségtelen lakásviszonyok, a nem kielégítő táplálkozás. A második világháború után kemény intézkedések, szűrések, tbc-kórházak építése hatására a betegség visszaszorult, népbetegség jellege megszűnt. Napjainkban sajnos újra szaporodik a tbc-s betegek száma.

Tébláb  Aki nehézkesen mozog, másokat akadályoz. A tábláboló céltalanul ide-oda topog, lábatlankodik.

Tegez Többnyire bőrrel bevont nyírfakéreg tok a puzdra, amiben az íjat tartották. Ennek változata a tegez. Ez a nyílvesszők tartására szolgáló hengeres bőr- esetleg bársonytok volt. A lovas, nomád népek, így a magyarok is használták.

Tejút Az égbolton végigvonuló széles, távoli csillagokból alakult világító sáv. Nagyszámú csillagból álló rendszer, amelybe a Földünk is beletartozik. A népi képzeletet is régi idők óta foglalkoztatja,(lásd a Hadak Útja) sokféle mitosz fűződik hozzá.

Tekenő, teknő Deszkából készült vagy fatörzsből kivájt, esetleg bádogból készült olyan vályúszerű háztartási eszköz, amelyet mosásra használtak. Voltak változatai, amelyek dagasztásra voltak alkalmasak. Hajdanán a teknő készítésével a teknővájó cigányok foglalkoztak.

Teketóriázik, teketória Fölöslegesen körülményeskedik, de mondják arra is, ha valami túlságosan külsőséges, sok körülötte a ceremónia.

Tekintetes (úr)  A tekintetes megszólítás volt, ami járt köztisztviselőknek, értelmiségieknek, hatóságoknak, testületeknek. Vidéki szóhasználatban valamikor a nem főrangú birtokosokat vagy szellemi foglalkozásúakat  is így szólították.

Templom egere Szegény, mint a templom egere szólásban fordul csak elő. Azt fejezi ki, hogy semmije sincs, hiszen egy templomba kerülő egér is szegény, mert nem talál semmi ennivalót

Templomos rend Templáriusoknak is hívták őket. Lovagrend. A keresztes háborúk idején 1118-ban alapították Palesztinában. Eleinte szegények voltak, később dúsgazdaggá váltak, hatalommá fejlődtek. Magyarországra II. Géza telepítette őket. A rendet, melynek utolsó székhelye Cipruson volt, 1312-ben oszlatták fel. Máig számos legenda kering kincseikről.

Tengelice Tarkatollú kis énekesmadár

Tengeri herkentyű  A herkentyű tulajdonképpen  egy zsírban sült, perecalakú sütemény. A tengeri herkentyű ugyanakkor nem étel, hanem valami olyasmi, ami nem is létezik, furcsaság.

Tengeri morzsolás Az a munkafolyamat, amikor a beérett és megszáradt kukorica csövéről a szemet ledörzsölik. Ez sokáig kézzel történt, nem egy helyen esti foglalkozásként társas összejövetel keretében. A tengeri morzsoló társadalmi esemény volt. Később egyszerűbb gépekkel, majd a végén tengeri betakarító kombájnokkal történik ez a munka. Faluhelyen még látni, amint a baromfinak morzsol kézzel vagy két egymásnak dörzsölt cső segítségével szemet a gazdaasszony.

Téns úr  A tekintetes régi, népies változata. Tudni kell róla, hogy a ténsasszony a ténsúr feleségének járó megszólítás volt, különösen alacsonyabb társadalmi helyzetű személyek részéről.   Téns úrnak mestereket, boltosokat, kisebb rangú tanult embereket szólítottak.

Teológus Hittudományokkal foglalkozó személy, annak szakértője. A mai szóhasználatban a papnövendékeket nevezik így.

Tépés Valamikor, még a múlt század közepén is, úgy készült a kötszer, hogy tiszta vászonból téptek csíkokat, szálakat

Térdnadrág Volt idő, amikor bricsesznek nevezték. Ez egy olyan nadrágfajta, amelynek szára a térd alatt csattal vagy pánttal van összefogva. Sportos, kellemes viselet, ma főleg erdészek hordják.

Tereferél  Beszélget, traccsol, pletykál

Tereh (Ejtsd: tere) a teher régies alakváltozata.

Terno A régi lottóban a hármas találat.

Testamentum, testál Végrendelet. Olyan tanúk és közjegyző előtt tett írás- vagy szóbeli nyilatkozat, ami anyagi javak elosztásáról de esetenként szellemi szándékok hagyatékolásáról is rendelkezik. Aki rendelkezik, az testál.

Tetem Eredeti jelentése: csont. Tetemek: csontok, az emberi test, később holttest, földi maradvány.

Tetéz A peremén túl megrak. Növel, súlyosbít.

Tik  A tyúk népies neve.

Tikkasztó  A tikkad ige azt fejezi ki, hogy valaki a fáradtságtól, a hőségtől, szomjúságtól gyengül, a hőségtől lankad, a szomjúságtól eleped. A tikkasztó meleg tehát azt jelenti, hogy annyira nagy a hőség, hogy az ember nehezen viseli, megszenvedi azt

Tikmony  A tyúktojás régies, népies neve

Tilalomfa A magyar Alföldön használták, másik ismert neve: állófa. Ez egy gömbölyű vagy négyszögletes oszlop, amely mindig tilalmat jelentett, függetlenül attól, hogy volt- rajta hirdetmény vagy sem.

Tilinkó Népi fafúvó hangszer. Körülbelül 80 centiméter hosszú fasíp, hangképző nyílások nélkül. Ezért csak a  természetes felhangokat szólaltatja meg.

Tiló, nyaktiló  A tilót a kender és a len feldolgozásnál használják. A kézi tiloló  vagy tiló, egy deszkalap, ezen egy vízszintesen bevágott vályú van. Erre fektetik a lent vagy kendert, ezen végigsuhintanak egy fabárddal és ledörzsölik a pozdorját (l. ott). A nyaktiló elnevezés onnan származik, hogy a francia forradalom kivégző,eszköze is olyan módon működött, hogy egy éles kés hullott alá, és vágta le a fejet.

Timsó Ásványcsalád, tagjai a kalinit, a mendozit és a tschermigit. A természetben ritkán fordulnak elő. Kristályos anyag a timsó, összehúzó hatású, savanykás jól oldódik. Kelmefestéshez használták, de gyógyszernek is alkalmazták. A legismertebb formája a borotválkozásnál használt vérzéscsillapító volt.

Tinó Lásd: ökör

Tinó A fiatal ökör, de még nem jármos bármely nemű borjú. A tanulj tinó, ökör lesz belőled mondás arra utal, hogy fel kell nőni ahhoz, hogy valaki  megfelelően tudja ellátni a dolgát.

Tintásüveg  A tinta még nem is olyan régen nélkülözhetetlen folyadék volt. Írásra szolgáló, maradandó színű folyadék, amit nagyon régen gubacsból, vízből, rézgálicból és borecetből készítettek. Később csak anilinfesték lett az alapanyaga. Volt fekete, kék, piros, zöld, lila tinta. A tintát üvegben vagy tintatartóban tartották, ebbe mártották bele a tollat. Az iskolapadokban kis lyukban üvegcsében állt, ebből írtak a diákok. Akire azt mondták, hogy tintalevest kap papírgaluskával, az a rendetlennek büntetése volt, azt bezárták tanítás után az iskolába.  Ma néhány töltőtollba használnak csak tintát, a toll és a tinta szerepét a golyóstollak vették át.

 Tirannus Zsarnok. A görög tyrannosok eredetileg olyan uralkodók voltak, akik az arisztokrácia uralmát az elégedetlen nép segítségével megdöntve alapították meg a maguk, gyakran önkényre vezető uralmát.

Tiszafa Hasonlít a jegenyefenyőhöz, attól könnyen megkülönböztethető piros húsú, magköpennyel bíró, bogyószerű magjai és egyhegyű tűlevelei révén. Kedvelt díszcserje. Korábban nagy mennyiségben élt hazánkban is, de értékes fája miatt szinte teljesen kiirtották.

Tiszavirág A kérészek rendjébe tartozó rendkívül finom, törékeny testű, világossárga szárnyú, barna törzsű rovar, potroha végén két nagyon hosszú farsertével. Lárvája három évig él a vízben, az agyagos vízpartokba ásott lyukakban. A szárnyassá fejlődött rovarok párzása június hónapban, este hat óra körül kb. egy órán belül zajlik le, utána előbb a hímek, majd a nőstények halnak el, miután petéiket lerakták a víz színére. Az egész jelenség a szárnyas egyedek megjelenésétől az állatok elhalásáig mintegy két óra alatt zajlik le. A rovar nászrajzását nevezik a Tisza virágzásának.

Tisztaszoba  A régi parasztházban rendszerint  két szoba volt. A konyhától jobbra és balra nyíltak. Általában a szobákat azonos bútorokkal rendezték be, a különbség csak az volt, hogy az egyikbe jobb, újabb, díszesebb darabok kerültek. Ez volt a tisztaszoba. Ezt a szobát csak ritkán, vendégek fogadására  használták.

Titulál Mindig nagy szerepe volt annak, hogy valakit miként szólítanak meg. Illett a rang szerinti, vagyis a titulusa szerinti megszólítás. Így valamikor a tekintetes, nagyságos címek voltak általánosak. Ma is illik megfelelően titulálni az embereket, de most többnyire beosztásuk, hivatali címül alapján szólítunk meg nőket és férfiakat.

Toborzás, toborzó L. Kötélnek áll, és Verbunk szavak.

Tódulni  Amikor valami nagy tömegben, tolakodva nyomul valahová, akkor tódul. Ez lehet emberek kitódulása az utcára. De tódulhat a folyadék, a víz is,  ilyenkor az nagy erővel, nagy tömegben  zúdul alá.

Tohonya  A nehézkesen mozgó, lomha emberre mondják

Toklyó A juh 12 – 14 hónapos növendéke.

Tollkés Valamikor, amikor még lúdtollal írtak, a toll kihegyezésére szolgáló eszköz volt.

Toportyán  A farkas elnevezése volt valamikor. Volt, ahol a félelmetes medvét is így nevezték.

Tornác  A falusi háznak nyitott oldalú, gyakran oszlopos, folyósó szerű része.

Torokgyík  A diftéria régies magyar elnevezése.

Tors, Torzs, torzsa  A torzs a lekaszált gabonának, fűnek a földben maradt  csonkja. A tors kifejezést Arany János Toldijában találjuk.  A torzsa ezzel szemben némely növény, így például a káposzta, saláta szárának húsos vagy fás vége, amelyre a levelek borulnak.

Torzonborz  A fésületlenre, a gondozatlan szakállúra mondják ma is.

Tót  A nyugati szlávok egyik csoportját alkotják a szlovákok. A legnagyobb számban a Trianon előtti Magyarország felvidéki részén éltek. Általános elnevezésük tót volt. Földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak. Magyarországon elsősorban Gömör, Pest és Békés megyében és Nyíregyháza mellett települtek le. A Felvidékről érkező tót mesterek, az üvegesek, drótosok egészen a második világháborúig járták az országot. 1918-ban alkották meg a csehekkel együtt Csehszlovákiát. Most önálló államként találjuk hazánktól északra Szlovákiát.

Totem Igen fontos szerepet töltött be a természeti népeknél, így például az indiánoknál, de a magyaroknál is.. A nemzetség vagy a törzs ősének tekintett állat, növény vagy tárgy ábrázolása volt. Az ősmagyaroknál ilyen totemállat volt a turulmadár.

Tökkelütött Meglehetősen durva jelzője annak, akit butának tartunk. Rokon szava az ütődött. Mindkét szó arra utal, hogy valakit úgy vágtak fejbe, hogy attól elhülyült.

Tökszárduda  A tök kúszó, belül üreges, a töklevél üreges szárából készült primív síp.

Tömérdek ma rengetegnek, igen soknak értjük, de régi nyelvünkben (a XVII. századig) vaskost, tömzsit jelenett, többnyire temérdek alakban.

Tömkeleg Ma tömegnek, emberek vagy tárgyak zűrzavaros, kusza sokaságának mondjuk, bonyolult zsúfolt kavargó tömeget értünk alatta. Jelenti ugyanakkor  régi irodalmi művekben az útvesztőt, a labirintust általában olyan helyet, ahol nehéz tájékozódni.

Tömlő Régen a bőrből készült, hosszúkás, víz tárolására készített zárt tartályt nevezték így. A jelentése azonban bővült, így nevezik a vizet továbbító gumicsövet, a gépkocsi kerekének gumi belsőjét. De van jelentése a biológiában is, a virág bibéjében fejlődő csőszerű képződmény is tömlő, de vannak tömlővel rendelkező halak is.

Tömlöc  Régen a börtönt nevezték így.

Tőr Hurok, madárcsapda. Régies szó, ma már csak ilyen szólásokban él: tőrt vet, tőrbe csal, tőrbe esik. A szúrófegyvert jelentő tőr szótól független

Tőrbe csal A tőr lényegében a vadon élő állatok megfogására kialakított olyan eszköz, amelyet az állat nem lát, de belelép. Ilyen a hurok, a csapda. Ha valakit tőrbe csalnak, akkor tulajdonképpen alattomosan kitervelnek egy veszélyes helyzetet, amibe a gyanútlan ember belesétál, mint a vad a csapdába.

Törköly A szőlő kisajtolása után visszamaradó héjak, magvak, kocsányok tömege, melyben must is van még. 100 kiló szőlőből átlag 25 kilót tesz ki. Rendszerint pálinkafőzésre használják. Előfordul, hogy takarmányoznak vele.

Törökbúza Legtöbbször az erdélyi mesékben találkozunk ezzel a kifejezéssel, ami kukoricát jelent. Az elnevezés arra utal, hogy török közvetítéssel került hozzánk.

Törökméz Édesség, ami cukorból, mézből készül. Színe sárga, az egész nyúlós massza. Főleg vásárokon árulják ma is.

Töröksíp Ázsiai eredetű fúvós hangszer. Alakja egyenletesen szélesedő fatölcsér, hanglyukakkal, billentyűkkel, gyűrűkkel. A török hódoltság idején a katonazenekarok használták, innen került a magyar zenei világba. A magyar tárogató ebből alakult ki a XVI.-XVII. században .

Tőrt vet A tőrbe csal fogalmával azonos, vagyis valakit alattomosan olyan helyzetbe hoz, hogy az belesétáljon a csapdába.

Törzsök Nevezik így a fatörzset, de így hívják a néptörzset is. A Bibliában Jessze törzsöke egy családi ágra utal.

Tőzsde, dohánytőzsde A tőzsde az a központi hely, ahol a nagykereskedők, az alkuszok, a bankok áru- illetve értéküzleteiket lekötik. A XX. század elején és közepén dohánytőzsdének nevezték a trafikokat is, melyeknek semmi közük nem volt a tőzsdéhez.

Trafikál Fecseg, tereferél. Fondorkodik, titkos terveket szövöget, paktál valakivel. Olasz eredetű, kissé régies hangulatú.

Trakta Lakoma, vendégség, vendéglátás. Traktál: megvendégel, minden jóval tart. Mai rosszalló értelemben: túlságig elhalmoz.

Trampli Elsősorban tenyeres-talpas nőkre mondják, a kifejezés meglehetősen bántó. Általában az otromba, nagydarab embert nevezik így.

Trenírozni Edzeni.

Tubákol Régi szokás volt, hogy valaki az orrába dohányport, tubákot dugott, attól nagyokat tüsszentett.  

Tubarózsa Magas szárú, fürtös, fehér, illatozó virágú hagymás dísznövény

Tubustorony Ma is sok községben mutatják a tubustornyot. Ezek az építmények többségükben magtárak voltak, melyek oldalán kis szellőzőablakokat vágtak. A galambok előszeretettel látogatták ezeket a tornyokat, mert ott mindig találtak élelmet. A tubus a galamb becézett formájából, a tububól származik.

Tukmál  Ráerőltet.

Tulok Fiatal szarvasmarha, főleg ökör. Ostoba, esetlen, faragatlan emberre is mondták. Népnyelvi, lassan elavuló szó.

Tunika A rómaiak ingszerű ruhadarabja volt. Eredetileg ujjatlan volt, később rövid újjal készítették. Anyaga tiszta fehér vászon vagy gyapjú, férfiak és nők egyaránt viselték. Az előkelő férfiak csak otthon vették fel, az utcán a redőzött, elegáns tógát hordták.

Turbán Törökországon kívül a mohamedánok fejfedője. Eredetileg vörös nemezsapka köré csavart fehér vagy zöld muszlin vagy selyemcsík. Indiában is elterjedt a hinduk között.

Túros Sebes, sebhely