D, Dzs

Dajka, dajkál A dajka olyan nő, akit csecsemő vagy kisgyermek gondozására, felügyeletére alkalmaznak. Foglalkozásából eredően kedveskedett a rábizottnak, ezért mesélt, ez volt a dajkamese. De ringatta, babusgatta is, ilyenkor dajkálta a kicsit. Bizalmi foglalkozás volt, mai kissé változott formája a babysitter.

Dali, dalia, deli Vitéz, délceg katona, hős. Délszláv vendégszó, végső forrása a török deli. Belőle származik a dalia szó is, aminek jelentése magas termetű, jó kiállású férfi.

Dandár A hadsereg magasabb egysége. Parancsnoka a dandártábornok (brigadéros).  Jelenti ezenkívül valaminek a zömét, tömegét, sokaságát, pl. a munka dandárja, vagyis java, nagyobb része

Darabont Egyesek szerint szláv eredetű szó, mások viszont Brabant tartomány nevéből vezetik le.  A régi magyar nyelvben azt jelentette, hogy gyalogos katona, testőr, hajdú. Volt idő, amikor a parlamenti teremőröket is darabontnak nevezték. Viszont kevesen sejtik, hogy a kétütemű Trabant autó elnevezése is ebből a szóból származott.

Dárius görög változatban Dareios, perzsa királyok neve. A legismertebb a i.e 522 –486 között uralkodott I. Dareios, aki megszervezte a birodalmat, kifejlesztette az adófizetést. Hatalmas vagyont halmozott fel, innen az elnevezés, Dárius kincse, ami ma is a nagy gazdagság jelzője.

Daróc Házilag szőtt  és ványolt gyapjúszövetféle. Már a honfoglaló magyarok is ismerték az ilyen nemezszerű szöveteket és azt sátorlap és ruha készítésére használták. Ma a durva, vastag posztót nevezik így.

Darutoll  A daru valamikor a magyarság legnépszerűbb madara volt. Talán éppen ezért a tolla is értékes dísznek számított. A szárny dísztollát tűzték kalapjuk mellé a hortobágyi pásztorok, de később katona- és diáksapkákra is került.

Darvadozik Betegen vagy szomorúan gunnyaszt, kókadozik, kornyadozik. A szó a vízparton álldogáló darumadár testhelyzetét adja vissza.

Deák vagy diák. A latin diaconus (szerpap) szóból vált magyarrá. A tanulót nevezték így. Miután a papok nyelve a latin volt, ezt a nyelvet beszélők deákos, latinos műveltségűek voltak.  Később deáknak, diáknak nevezték azokat, akik latinul tanultak, később mindenkit, aki iskolába járt. Voltak vidékek, ahol a tanítót, a kántort is így hívták. A szó diák változata ma is használatos, iskolást jelent.

Deákné vászna Hogy az asszonyság egy Deák nevű ember vagy egy deák (kántor) foglalkozású férfi felesége volt, teljesen bizonytalan. Egy tény, már a XVI. században említés történik róla. A mondás jelentésére több változat is született. Az egyik szerint Deáknénak olyan rossz volt a vászna, hogy amikor az a padról leesett, szösszé vált. A másik változat szerint a deákné korhely férjét nevezte vásznának, akit bizony megsulykolt italozásai miatt. Az ő se jobb a Deákné vásznánál mondás tehát azt jelenti: nem jó, rossz.

Dedós Az óvoda régies és szép elnevezése kisdedóvó. Aki ide járt, az volt rövidített alakban a dedós, vagyis a kisdedóvós.

Délceg Többnyire férfiakra alkalmazott jelző, ami azt fejezte ki, hogy valaki arányos testű, jó tartású, egyenes járású. A jó tartású lóra is szokás mondani.

Délibáb Latinul: fata morgana. Egyes sík vidékeken, mint például Bugacon, a Hortobágyon, fellépő légtükrözési jelenség. Oka a föld felszínén lévő levegőrétegnek a magasabb rétegekénél erősebb felmelegedése és ritkulása, aminek következtében előáll a tökéletes visszaverődés. Távolságuk miatt nem látható tárgyak láthatóvá válnak, lebegni, megkettőződni, alakjukat megváltoztatni, néha a fejük tetejére állni látszanak. A délibáb átvitt értelemben a valóság ellentétét, a csalóka ábrándot, a fantazmagóriát jelenti.

Démon A legtöbb néphitben szerepet játszó, az isteneknél alacsonyabb rangú lények. A természeti népek minden baj forrásának tartják ezeket. Az újszövetségi szentírás görög szövegében a démon az ördög. A kereszténység előtti időkre utalnak azok a népies hiedelmek, amelyekben ott a manó (magyar), a kobold (német), a vámpír (szláv). Modern korunkban a nagy hatású, szerelmével másokat megigéző nőt is szokás démonnak nevezni.

Dénár Pénznem, i.e. 269-ben verték először a rómaiak ezüstből. Arcképek, fogatok képe díszítette. Az i.u. III. században romlani kezdett, de azért forgalomban maradt. Elterjedt egész Európában, de különösen a német területeken.  Magyarországon az Árpád-házi királyok korából csak dénár és féldénár ismerete. Használata Mária Terézia uralkodásáig tartott, az utolsókat 1760 és 67 között verették

Deputáció  Küldöttség. Valamilyen ügyben eljáró csoport.

Dereglye Áruszállításra használt, fenyőfából készült, lapos fenekű, nyitott, kisebb folyami hajó, melynek teherbírása 20 és 120 tonna között mozgott. Mára már elfogytak a vizekről, helyüket a vas uszályok foglalták el. Talán csak a Balaton mellett használatos még a dereglyének nevezett,  nagy halászhajó.

Derékalj Régi ágynemű. Olyan lapos dunyhaféle, amelyre feküdtek, hogy a hideg szobában alulról melegítsen.

Deres Olyan pad volt valamikor, amelyre a botbüntetésre ítélteket fektették, hogy elfenekelhessék őket. Az elnevezést a deres lótól vették át. A deres olyan állatszín, melynél a fej és a végtagok egyszínű sötétek, a nyak és a törzs színe is ezzel azonos színű, de több-kevesebb fehér szőr vegyül közé.

Dévaj, dévajkodik Incselkedően pajkos, pajzán, nagyon derűs, vidám.

Dévajság  Aki incselkedően pajkos, pajzán, nagyon vidám, azt szokták dévajnak nevezni. A dévajság pedig a pajkos incselkedésnek felel meg.

Dévánkodik Ritkán használt, de igen szép szó, ami tanácskozik, tanakodik, tűnődik értelemben használatos. A szó a török dívánból származott nyelvünkbe, ami ott államtanácsot, tanácskozást jelentett.

Dézsa Faedény, amely dongákból készül, felül nyitott, rendszerint két fafüle is van.

Dézsma  A decima pars, tizedik rész. Latin kifejezésből alakult. Ez volt az a természetbeni juttatás, amit a jobbágy köteles volt urának beszolgáltatni. A világi hűbérúr mellett a VI. századtól az egyház is kapott dézsmát. A pénzgazdálkodásra való áttérés idején, amikor az udvartartások igénye is megnőtt, az eredeti tizedet ötödre, majd negyedre növelték.

Dibdáb Hitvány, haszontalan, jelentéktelen, semmirekellő. Arany János Toldijában fordul elő.

Dikó Földbe vert cövekeken nyugvó ágy volt, melyet az ólban vagy az istállóban állítottak fel. Ezen aludt a gazda legényfia vagy a cseléd. Keskeny fekhely volt, amit szalmával töltöttek meg. Volt, ahol a fekvőhelyet a faállványra gyékényből fonták.

Diligencia Szorgalom, buzgóság. Latin szó, a XIX. században gyakorta használták, diákok igyekezetének mérésére.

Dínomdánom  Víg kurjantással egybekötött nagy mulatság régies elnevezése. Ma a nagy lakodalmak, családi vigalmak jókedvű hangulatának jelzője.

Diskurál Latin eredetű szó, jelentése: beszélget, amiből következik, hogy a beszélgetést diskurzusnak hívják.

Disputa Először a hitvitákat jelentette, ma általában a szóváltást, vitát nevezik így

Dolmány a dolmánnyal, guba a gubával A mondás eredeti változatának története az, hogy valamikor általános falusi viselet volt a guba. Négyszögű darabokból varrták, melyeknek színe fekete vagy szürke volt. A szegényebbek viselték. Innen a mondás is: Guba gubával, suba subával - vagyis a szegény szegénnyel, a gazdag gazdaggal házasodjék. A dolmányos változat, azonos jelentéssel, abból az időből ered, amikor a dolmány viselete terjedni kezdett a XVI. században.

Dolmány Zsinórózással díszített katonazubbony vagy kabát, különösen a huszárok viseletében. Török eredetű szó, de ebben a jelentésében a magyarból került át sok idegen nyelvbe. Jelzőként is előfordul, a dolmányos varjú elnevezés a madár fehér mellrészére utal.

Don Csaknem 2000 kilométer hosszú folyó Oroszországban illetve Ukrajnában. Az Ivan tóból ered és az Azovi tengerbe torkollik.

Doni kozák A török-tatár eredetű szó jelentése: nomád életet élő, csavargó harcos. A többféle kozák csoport közül a doni a XIV. században alávetette magát az orosz nagyhercegeknek, akiktől földet kaptak. Ők harcolták ki Oroszországnak a hatalmas kiterjedésű ázsiai területeket, 1812-ben sikerrel harcoltak Napóleon seregeivel. A kozák lovasság bravúrjairól legendák születtek.

Dózse A velencei és a genuai köztársaságok választott államfőinek a címe. Velencében az első dózsét a VII. században választották, az utolsót 1797-ben. Hatalma kezdetben korlátlan volt, a XII. századtól a Signoria elnevezésű testület korlátozta. Az elnevezés a latin dux, herceg szóból származik

Dödölle  Különböző vidékeken más és más ételt neveztek így. Volt, ahol, a tejfeles, túrós galuskát illették ezzel a névvel, másutt a gombócszerű ételt vagy éppen a derelyét hívták így. Egy biztos: tésztaféle.

Döghalál A pestis népies elnevezése.

Dölyfös  Aki bántó és sértő módon öntelt, gőgös, azt nevezik így. A dölyf maga a sértő önteltség.

Dragonyos Díszes sisakjuk fémtaraját sárkánnyal küzdő oroszlán díszítette. Már ebből is látszik, fontos katona volt a dragonyos (Dragon - sárkány - innen az elnevezés). Karabéllyal vagy szuronyos puskával felszerelt lovas volt. Kezdetben lovasított lövészek voltak, de főként gyalog harcoltak, később a lóháton való harcra helyezték a hangsúlyt, puska és szurony helyett csak karabélyt viseltek. Az első világháború után szűntek meg.

Drótostót Az első világháború végéig, amíg nem alakult meg az akkori Csehszlovákia, a Felvidéken élő szlovákokat tótnak nevezték. Közülük igen sokan voltak, akik vándormesterségeket űztek. Edények drótozását, foltozását végezte a drótostót, de voltak üveges tótok is. Faluról falura járva hangos szóval hirdették magukat és javították a régi vas- és bádogedényeket.

Drukk Szorongás, izgalom. Például a vizsgadrukk.

Ducskó vagy dücskő A levágott fának a földben maradt gyökere, amit ásóval, baltával, csákánnyal szedtek ki, napon kiszárították, fűtésre használták

Dudli A csecsemő cuclijának németes elnevezése

Dugába dől: Kudarcot vall, összeomlik. A duga a donga alakváltozata, és a szólás a kádármesterség köréből való. Ha a kádár rosszul faragta, illesztette a  hordó dongáit, az abroncs ráfeszítésekor az egész összeomlott, dongáira esett szét.

Dukát 1284 óta Velencében vert aranypénz általánosan ismert neve, a hátlapi körirat utolsó szava “ducatus” után. Ennek mintájára Velencén kívül is készültek dukátok, lényegében arany pénzek, magyar dukát Szent László képével, német dukát 1559 óta az uralkodók képével, hollandi dukát, nyilakat tartó harcossal. A magyar dukát, megtartotta értékét és szívesen fogadták el. Miután az aranypénzt könnyen körül lehetett nyírni, később szegélydíszítéssel látták el.

Dunyha vagy dunna Takarózásra használt, pehelytollal töltött, tokból és huzatból álló ágynemű. Fontos kelléke volt a menyasszony hozományának.

 Dutyi  A börtön tréfás elnevezése.

Dűlő A határnak két út vagy mezsgye közé eső, rendszerint külön névvel jelölt része.

Dürückölő Fából készült, nyeles, alul lapos, hengerformájú ütögető tárgy, káposzta savanyításkor ezzel egyengetik, nyomkodják, dürückölik a hordóba a gyalult káposztát.

Dzsida Három – hat méter hosszú nyélre erősített lándzsafajta, melynek két éle van és szúrásra alkalmas. A legrégibb idők óta vadászathoz és harchoz egyaránt használták.

Dzsunka Kelet-ázsiai, de főképpen kínai kisebb hajó, lapos oldalfallal, elől és a farán magasra ívelt felépítménnyel. A tengeri dzsunka nagy,  500 tonna teherbírású vitorlás, a folyami kisebb, vitorlái gyakorta gyékényből készülnek. Nehézkes, manőverezésre nem alkalmas hajók.

E, É

Eb ura fakó! Ha lefordítjuk mai magyarra a mondást, akkor így hangzik: Ebnek ura a kutya. Mindez nem meglepő, ha tudjuk, hogy a fakó a fa szó származéka, amit főleg szín megjelölésére, ez esetben hóka, sárgás, használtak. De a magyar nyelvben nem ritka, hogy állatokat színük alapján is nevezik, aminek eredményeként a fakó színű, sárgás kutyát is hívták fakónak. Így alakult ki a mondás, aminek lényege az, hogy a kutyának parancsoljon a kutya, de nekünk ne. A mondás 1678 óta ismert, állítólag ezzel a felkiáltással fosztották meg trónjától az ónodi országgyűlésen I. Józsefet trónjától, vagyis ne parancsoljon többé a német.

Ebadta  A nép ajkán született tréfás jelző, amit a komisz, csibész kölyök megjelölésére használtak. Ebadta kölyke!

Ebhitű A régi magyar nyelvben az ebül kifejezés jelentette azt, hogy hamisan, becstelenül. A török időben terjedt el az ebhitű kifejezés, amit azt jelezte, hogy valaki nem az igaz hiten van, azaz nem mohamedán, hanem keresztény, vagy más szóval gyaur.

Ebrúd, ebrudal Csak a kiebrudal és a kissé régies ebrúdon vet ki szólásokban használatos; értelme: kidob, csúfosan kikerget a házból. Régen faluhelyen sihederek durva szórakozása volt, hogy a kerítésen kibújó kutyák elé egy botot tartottak, felkapták vele, és nagyot lódítottak rajtuk; ez a bot volt az ebrúd.

Ebugatta  Olyan emberre mondták, akinek nem biztos, hogy tisztességes volt a házhoz közeledése, akit a kutyák - éppen mert nem volt ismerős - megugattak.

Ecetfa  Torzsás, bugástermésű díszfa. Nevezik bálványfának is.

Égig érő fa  A mesékben előforduló olyan fa, amely mindig valamilyen rendkívül nehéz próbával, feladattal kapcsolatos. Csak a leküzdése után lehet elnyerni a szép királylány kezét. 

Egzecíroztat Gyakorlatoztat, gyakorlatokat tanít, ugráltat vagy éppen önkényeskedve irányít valakit.

Egyet mondok, kettő lesz belőle  Mesemondó fordulata. Fokozást jelent. Azt fejezi ki, hogy most olyat fogok mondani, ami még nem volt, ami valami nagyon nagy dolog.

Egyhuztonva szolgál  Megszakítás nélkül, sokáig dolgozik valahol.

Egyik szavam a másikba ne öltsem  Mesemondás fordulata, amivel a mesemondó figyelmezteti önmagát, hogy rendet tartson mondandója előadásában.

Együgyű Gyenge értelmi képességű, jámbor, olyan valaki, akinek csak “egy ügye” van, szűk látókörű, gyámoltalan.

Éh Melléknévként: éhes, főnévként: éhség. Régies szóalakok.

Éhkopp: Huzamos éhezés; főleg az éhkoppon marad, nyeli az éhkoppot szólásokban. Utótagja a koplal származéka, népies ízű, tréfás hangulatú szóalak.

Éhomra Éhgyomorra. Régies és tájnyelvi szó.

Éhül Megéhezik.

Eklézsia  A görög gyülekezet szóból származik. Egyik jelentése: egyház.  De így nevezik a protestáns gyülekezeteket, egyházközségeket is. Ismert mondás, hogy “szegény az eklézsia, maga harangoz a pap” - ez arra utal, hogy a szegénynek mindent magának kell végeznie.

Eladó sorba kerül  Gardez perzsa történetíró a XI. század közepén azt írta a magyarokról, hogy a lányokat prémekért, jószágért vásárolják meg. Lényegében erre utal a vőlegény - vevőlegény és a menyasszony - menyét asszony szó.  A menyétprém igen nagy értékű volt, ezért is kapott ilyen nagy rangot. Talán ennek az emlékére mondják ma is, hogy a 16-18 éves lány eladósorba kerül, mert ez volt az az idő, amikortól a leánykérés időszerűvé vált.

Elagyabugyál  A szó jelentése: jól megver, elver, elnáspágol. Közeli rokonságban van a megagyal szóval, ami azt jelenti, hogy agyba-főbe ver. A szavakból arra is lehet következtetni, hogy az ütések elsősorban a fejre irányultak.

Elárvult  Első jelentése, hogy a gyermek mindkét szülőjét elveszítette. De jelenti azt is, hogy valami gazdátlanná vált, vagy valaki gondozó  nélkül maradt.

Elcsámborog  Elbitangol, elkóborol, ténfereg.

Elcsigázódik  Így ritkán használatos, ismertebb az elcsigázott változat. A lényeg azonban az, hogy a szó gyötrelmes fáradtságot, nagy kimerültséget fejez ki. Visszautal arra a korra, amikor igen súlyos terheket emelőcsiga segítségével  vontattak fel, ami nagyon fárasztó tevékenység volt.

Elemózsia Úti élelem, utazáshoz csomagolt ennivaló. Görög eredetű latin szóból; szegről-végről rokona az alamizsna

Életfa  Vallási jelkép. Különböző népek különböző formában ismerik. Megtaláljuk a babilóniaiaknál, a Bibliában, az indusoknál, az ősgermánoknál. A népmesébe is bekéredzkedett. A mesehős nagy veszedelmek közepett jut el hozzá, hiszen a halhatatlanság gyümölcsét a fánál sárkány őrzi. Az életfával, az élet évenkénti megújulásával kapcsolatos egy sor tavaszi ünnep, így például a májusfaállítás is. Lakodalmakban régen fa alakú süteményeket készítettek, ágakra, bojtorjánra csavarva a tésztát.

Elkoboz  Amikor a hivatal büntetésből elvesz valakitől gyanús körülmények között hozzákerült vagyontárgyat.

Elkotródni  Megszégyenülten, vert módon, sietve távozni valahonnan.

Ellazsnakol Elver, ütlegel. A lazsnak szó eredetileg durva zsákvásznat jelentett, vagy ebből készült ponyvát, pokrócot. Van olyan feltételezés, hogy akit ellazsnakoltak, azt ilyen ponyva alá dugták, és többen is ütötték, de hogy kik, azt a károsult nem láthatta. Ennek a maradványa a “pokrócozás”, ami ifjúsági táborokban szokásos tréfa.

Elnáspágol  Jól elver, püföl valakit. Van olyan vélemény, hogy mindez nádpálcával történt. Szokták úgy is mondani, hogy elnadrágol. Ez valószínűsíti, hogy az ütések a feneket érik.

Elnyomja a buzgóság  Arra mondják, aki ültében elalszik. Főleg idősebbekkel fordul elő, hogy csendben elszunyókálnak, hiszen az egész napi buzgalom, munka fáradttá teszi őket

Elpatkol Gyorsan távozik. A napi szóhasználatban azt jelentette, hogy hirtelen meghalt.

Elszegődni Korábban szegődött a pásztor, a cseléd, a mezőgazdasági munkás: vagyis leszerződött, kötelezően elígérkezett. A szegődés mindig meghatározott munkára vagy időre szólt.

Eltörik a mécses Amikor a kisgyermek elpityeredik, akkor mondják. Nyilván összefügg azzal, hogy a mécses valamikor olajjal telt üvegből és kanócból állt, s ha leesett, akkor az igazi bánat volt, ok a sírásra.

Elvásott a gúnyája Mondhatjuk úgy: tönkrement. De pontosabb, ha úgy fogalmazunk: a használatban nagyon elkopott. Az elvásik jelenti még azt is, hogy az ember foga a nagyon savanyú vagy fanyar ételtől érzékennyé válik.

Emberöltő Azt az időt nevezik így, ami egy-egy emberi nemzedék kifejlődéséhez szükséges. Ez 25 és 35 év közé esik. Nevezhetjük olyan időnek, amíg az egyik nemzedék felváltja a másikat.

Eminens Kitűnő, kiváló, nagyon jó tanuló, elsőrendű, osztály első.

Ereszalja Először valamit az ereszről. Ez nem más, mint a tetőnek a falhoz csatlakozó pereme. Az ereszalj pedig a talajnak az eresz alatt lévő, keskeny, vékony sávja. De ereszalj a tetőnek  vagy a falnak közvetlenül az eresz alatti része is. Ez az a hely, ahová fészket építenek a fecskék.

Esthajnalcsillag  Nevezik még Esti csillagnak, Hajnalcsillagnak. A Venus bolygó közhasználatú neve. Onnan ered, hogy a Venus szabad szemmel legjobban a keleti és nyugati legnagyobb kitérésben észlelhető napkelte előtt az ég keleti illetve napnyugta után nyugati felén. Szép, erős fénye van. Több vallási hiedelem, szokás fűződik hozzá.

Eszterág Igen régi, déli szláv nyelvből hozzánk települt szó, ami gólyát jelent. Többnyire mesékben, dalokban, költeményekben fordul elő. A gólyamadarat nevezik egyes tájakon cakónak is.

Étekfogó Fontos személy volt a királyi udvarokban. Ő kóstolta meg az asztalra kerülő ételeket és ha kellett így élete árán is megakadályozta, hogy megmérgezzék az uralkodót. Hívták még asztalnoknak is.

F

Fabatka A batka valamikor igen keveset érő pénzérme volt. A fa jelző csak az amúgy is kis értékű pénz jelentéktelenségét hangsúlyozza. A fabatkát sem ér a teljes értéktelenséget fejezi ki

Fabrikál Valamit készít, gyárt, de nem akárhogy. Barkácsolva, kontár módon, aprólékosan teszi a dolgát.

Faggyú A mirigysejtek elzsírosodása révén termelődő váladék. Az állati faggyú a marha és a birka zsírszöveteiben lerakódott, szilárd halmazállapotú, színtelen, sajátos szagú zsiradék. Régen gyertyagyártáshoz használták, de készült belőle margarin is, használja a gyógyszeripar, a bőripar, készítenek belőle kenőcsöket is.

Fahegybe jár a Nap  Azt jelenti, hogy dél van. Köztudott, hogy a nyári nap pontosan délben van a legmagasabban az égen, ha úgy tetszik a fa hegye fölött.

Fajankó Tréfás és kicsit elmarasztaló jellemzése az esetlen, ostoba, mulya férfinak.

Fájintos  A fein - finom német szóból alakult ki. Jelentése  - kicsit tréfás felhanggal - is ennek megfelelően nagyon jó, finom, nagyszerű. 

Faképnél hagy Szó nélkül otthagy, hűtlenül elhagy. A fakép a régi magyar nyelvben faszobrot, fabálványt jelentett. Eben a szólásban már olyan fabálványt jelent, amitől az elmenők el szoktak búcsúzni, vagyis sokfelé a kapufélfával, a kapubálvánnyal egyet jelentő fogalomról van szó. Aki búcsú nélkül hagy ott valakit a kapuban, az távozik ilyen módon.

Fakó Ha valamit fakónak mondunk, az mindig fénytelen, a sárgához vagy a szürkéhez hasonló, bizonytalan színű. Nevezik viszont a lovat is fakónak, sőt, tulajdonnévként is használatos. Gyi, te Fakó! További jelentései: hóka, színtelen, színehagyott, sápadt.

 Fakó Ha valamit fakónak mondunk, az mindig fénytelen, a sárgához vagy a szürkéhez hasonló, bizonytalan színű. Nevezik viszont a lovat is fakónak, sőt, tulajdonnévként is használatos. Gyi, te Fakó! További jelentései: hóka, színtelen, színehagyott, sápadt.

Falka  Amikor valamelyik állatféléből véletlenül, alkalmilag vagy ösztönösen összeverődik egy csapat, az a falka. Szándékuk a legtöbbször támadójellegű. Gyakran mondjuk, hogy kutyafalka, farkasfalka.

Faltörő kos A régi rómaiak várvívó eszköze. Hosszú rúd végére erősített ércbunkó, amelynek gyakran kos fej alakja volt. Ezzel döngették áttörés céljából a várfalat. Láncokkal, kötelekkel igazgatták, gyakran tetőt építettek föléje, hogy így védjék a kezelőit.

Falubíró  A bíróválasztás a XIX. században is a legnagyobb falusi esemény volt. Háromévenként választották, három jelöltet állítottak. Tehetős gazdák közül kerültek ki. Hármas feladata volt: a község igazgatását irányította, érvényt szerzett a megyei és országos rendelkezéseknek, egy szűk körben pedig bíráskodott, mezei tolvajlások, kisebb birtokperek esetében. Részfeladatokat látott el mellette a törvénybíró és a mezőbíró.

Fáraó Így nevezték az óegyiptomi uralkodókat. Az ország korlátlan ura volt, Horus isten megtestesítőjét látták benne.

Farsang  A vízkereszttől hamvazószerdáig tartó időszak neve. Ez a bálok, mulatságok ideje. A farsang utolsó napjaiban rendezik a nagy karneválokat, amikor színes és zajos felvonulásokon  búcsúznak a gondtalan időszaktól.

Fattyú A házasságon kívül születet gyermek régi, népies elnevezése. Elítélő felhangja van a szónak. Van viszont olyan vidék, ahol a fiúgyermek kedveskedő elnevezéseként használják

Fazekas Cserépedényeket készítő kézműves iparos. A fazekasságot a magyarok a honfoglalás után közvetlenül a szlávoktól tanulták, de igazán csak a XIV. században  beköltöző németek lendítették fel. Különösen Erdélyben virágzott, legmagasabb fokát a XVII. és XVIII. században érte el

Fehércseléd,  fehérnép  Valamikor a falvakban az alsóruha anyaga vászon, később a gyolcs volt. Vászonból készült a legtöbb ruhanemű, nemrégen még az asszonyok felsőruhájának jelentős része is.  Ezért nevezik őket sokfelé ma is fehércselédnek, vászoncselédnek vagy fehérnépnek.

Fejszefoka  A fejsze fa vágására használt hosszúnyelű, ék alakú éles vasszerszám. Ha a fejsze elveszett, a megmaradt nyél kevés kárpótlást jelentett. Erre utal a mondás is: veszett fejsze nyele, vagyis csaknem semmi.

Felcihelődik  Nagy nehezen feltápászkodik, szedelőzködve felkel és nem túl lelkesen indulni készül.

Felcseperedik Gyermekek esetében mondjuk, amikor látni, hogy a kis ember felnő, felserdül.

Féleresz Szatmárban a csűr és a szén közötti átmeneti gazdasági épület típusa. A cséplőgépek korszakában terjedt el, amikor háztól-házig húzatták a cséplőgépet és a félereszbe hordott életet innen hajították fel a tüzesgép (cséplőgép) dobjára az étetőnek.

Felleghajtó Nagy, bő férfiköpeny, amely úgy úszott a viselője után, hogy még a felhőt is elhajtotta.

Fellegvár A citadella magyar elnevezése. Magaslaton lévő, jól védhető erőd.

Felnégyel Valamikor az elítélt és kivégzett ember meggyalázása volt, hogy holttestét négy darabra vágták. A test darabjait rendszerint a vár vagy a városfal négy pontjára akasztották ki. Ma már szelíd szó a felnégyelés, lényegében a négy részre vágást jelöli, mondjuk alma, paradicsom esetében.

Félpénz A lengyel poltura (félgaras) magyar változata. Nagyon kevés pénzt, lényegében egy fél garast jelent. Aki tehát ennyi pénzzel ment a vásárba, aligha vásárolt valamit.

Feltarisznyál  Az útra készülő, a tavaszi állatkihajtásra induló bepakol a tarisznyába, vagyis elteszi a készségeket, eszközöket és az élelmet.

Felült Lackó a béresek nyakára Arany János Toldijából ismert a szólás. Jelentése: a nyári hőségtől tikkadtan heverészik, lustálkodik. Szokták használni olyan értelemben is, hogy rest.

Fertály Negyed, városnegyed, városrész. Gyakran használták idő megjelölésére, fertály óra. De így mondták azt, ha valamely mennyiségből, mértékegységből egy negyedről volt szó.  Tréfásan hátsó fertály (fenék). Német eredetű (Viertel - negyedrész, negyed).

Fétis Ez a szó a portugál feitico változata, eredeti jelentése varázsszer, véletlenül talált vagy mesterségesen készített tárgy, melyben a természeti népek hiedelme szerint isteni erő rejlik. Lehet kő, fa, csont, toll, szőr, növény, állat, fegyver vagy szerszám. A fétissel végzett házi szertartások lényege: megnyerni a benne lakozó erő segítségét. Van olyan vélekedés, hogy a fétisek modern változata a sokféle kabalababa, tárgy, amitől szerencsét, sikert várnak az emberek.

Fez Vörös, gyapjúból készült, csonka kúp alakú karimátlan kalap, lapos tetejéről kék, fekete vagy arany bojt csüng. Nevét valószínűleg a marokkói Fez városától kapta, ahol valamikor nagy mennyiségben gyártották. Nevezik tarbusnak is.

Fiastyúk vagy Hetevény csillag Latin nevén Pleiades, népiesen Csibéstyúk, Fiastyúk, Kaptár. Több, különböző fényes csillagból álló nyílt csillaghalmaz a Bika csillagképben.

Ficfa A fűzfa népies elnevezése. Igen könnyű, szilárd, teknőket, edényeket, jármokat készítettek belőle, igen könnyen és jól faragható.

Fickándol, fickándozik, ficánkol Igen nagy örömében valaki fürge mozdulatokat tesz,  szertelenül ugrál. A nagy izgés-mozgás leginkább a hal ficánkolására hasonlít.

Ficsúr Román eredetű szó, semmi köze a magyar úr szóhoz. Jelentése az erdélyi népnyelvben legény, a köznyelvben piperkőc.

Fidibusz Összecsavart papír, amit a hosszúszárú pipa meggyújtására használtak.

Filozófia Tudomány, szó szerinti jelentése: a bölcsesség szeretete. Az elnevezés Plátontól származik. A többi tudományágtól az különbözteti meg, hogy vizsgálódásai mindig az egészre, azaz a részeket összetartó, egybefoglaló mozzanatokra irányulnak és általános érvényű megállapításokra törekszik.

Findzsa Nagyon hangulatos, török eredetű szó, amelyik a kávésbögrét, csészét jelenti.

Firhang Függöny

Fityfiritty Csak lányokra alkalmazható jelző. A kicsit fitymáló, kicsit szeleburdi, bohókás, komolytalan lánygyermeket nevezik így.

Flastrom A tapasz régies elnevezése. Sebekre alkalmazták.           

Flegma Rendkívüli módon, a közömbösségig nyugodt vérmérsékletű, hidegvérű, nemtörődöm, egykedvű ember jelzője.

Flinta  A régi, kezdetleges puska.

Fodormenta Szép, ajakos virágú, fodros levelű kerti növény. Levelei igen kellemes illatúak. Sokfelé főznek teát belőle, de illó olaját a cukorkagyártásnál is felhasználják. Korunk mentolos fogkrémei, cukorkái és rágógumijai is ennek a növénynek az illóolajával készülnek. Régebben a menta leveleit szekrénybe is tették, hogy illatosak legyenek a ruhák.

Foga fehérje A kimutatja a foga fehérjét szólásban használjuk. Azt jelenti, hogy akaratlanul is elárulja gonoszságát, rossz szándékát. A fogak kimutatása, vagyis a vicsorgás embernél és állatnál egyaránt a barátságtalanság jelzése.

Foglár  A börtönőr elnevezése volt, utalva arra, hogy valakit fogva tart a fogdában.

Fokos  A fokost már a bronzkor végén is használták. Olyan fegyver ez, amely fejsze, csákány- vagy baltaalakú, nyele hosszú. A magyar népviselet kiegészítő része, a pusztai nép fegyvere. A fejszék között találunk fokos-csákányt, fokos baltát, madárcsőrű fokost. A XVII. században változata a topor, gyöngyházzal és elefántcsonttal díszített nyelű fegyver volt, amelynek nyelébe lőfegyvert is építettek.

Fondorkodik, fondorlat  Alattomosan, ravaszul áskálódik, ármánykodik. A fondorlat ennek megfelelően ravasz, félrevezető cselekedet, a színpadon a szálakat kuszáló módszere. Az ármány, a csalás, a ravaszság megfelelője.

Fonó Igen nagy szerepe volt a hajdani falusi társas és kulturális életben. A fonó nemcsak munka-, hanem szórakozási lehetőség volt, mert itt nyugodtan lehetett beszélgetni. Külön tartottak fonót a növendék, az eladó lányok, a fiatalabb és az idősebb asszonyok. Erre a célra kialakított szobában dolgoztak és a hely fejében felfonták a háziak szöszét  is. Nem öltöztek ünneplőbe, de a szokásosnál csinosabbak voltak, a guzsalyát  és orsóját mindenki a fonnivalóval vitte magával. A munka lelassult, amikor az állatok etetése és itatása után a legények is megérkeztek. Később nótázásra, táncra, különböző játékokra, mesélésekre került sor. Hasonló összejövetelek voltak még a dohánycsomózás, tollfosztás, diótörés, tengeri morzsolás.

Font Régi súlymérték, van, ahol ma is használatos. Kb. fél kilónak felel meg. De Fontnak nevezik a Nagy-Britanniában használatos pénznemet is

Fortély Ravasz csel, furfang, gonosz mesterkedés. Bonyolult dolognak, szerkezetnek a nyitja, működési elve. A német Vorteil szóból származik amely előnyt, előnyös helyzetet és mesterfogást jelent.

Főagronómus A mezőgazdasági nagyüzemekben így nevezik a főmezőgazdászt.

Főbenjáró: Eredeti jelentése: halálbüntetéssel járó, fővesztést jelentő. Ma a súlyos bűnt jellemezzük ezzel a szóval.

Főkötő  A magyar néphit nagy varázserőt tulajdonított az asszonyi hajnak. Ezért is kellett a nőnek a fejét mindig bekötve hordani. Erre szolgált a főkötő, ami táj, kor, időjárás szerint változott. Rendszerint az alsó főkötő szorította le a hajat, erre kerül a díszesebb, amit csak ünnepkor viselnek. Egyes vidéken a fiatalasszony első gyermeke megszületéséig piros főkötőt viselt, majd a gyermekek számának gyarapodásával a különböző színeken át eljutott nagyanya korában a feketéig.

Földbe gyökerezik a lába  Hirtelen megáll. A meglepetés, a riadalom miatt úgy lecövekel, hogy mozdulni sem tud.

Földhözragadt  A nyomorúságosan szegény falusi embert nevezték így. Másik jelentése szerint az olyan ember, aki nem tud felülemelkedni a hétköznapi dolgokon.

Fösvény Nagyon elítélő szó olyan ember jellemzésére, aki mindenáron görcsösen ragaszkodik javaihoz, senkinek nem ad belőlük. Hasonló jelentésű a fukar, szűkmarkú, smucig, garasoskodó, zsugori, zsebrák, kupori, szőrösszívű.

Föveg Férfi fejfedő, régebben katonai süveg

Főzött rák vagy főtt rák. Ez elsősorban azt jelzi, hogy valaki vagy valami vörös. Oka: amikor a rákot a fövő vízbe dobják, páncélja pirosra változik.

Frakk A XVIII. században válik divatossá az egyenes szabású, térdig érő kabát. az udvari viseletben. A rokokó idejében színes selyemből készült, hímzéssel, csipke kézelővel. Nagy változások után alakult ki az, hogy hátul hosszabbra szabták, így   fecske farokhoz hasonló rész jött létre . Ma kizárólag fekete szövetből készül, elől mély kivágással, úgy, hogy a keményített ingmell kilátszik. Ünnepélyes alkalmakkor viselik.

Fránya  Kellemes jelentésű szó, azt fejezi ki, hogy valaki huncutul ármányos, furfangos Előfordul felkiáltásokban, amikor az embert bosszantja valami: fránya dolog!

Fruska  A serdülő, virgonc leánygyermek.

Früstök  A német Frühstück - reggeli szóból került a magyar nyelvbe ez a változat. Itt is reggelit jelent.

Fukar Uralkodókat és birodalmakat tartott a kezében a Fugger bankárcsalád a XV. és XVI. században. Gazdagságukat elsősorban szűkmarkúságuknak, pénzügyi vállalkozásaiknak köszönhették. Ebből a tulajdonnévből alakult idővel a fukar szó, amely betegesen takarékost, fösvényt jelent.

Fundálómester A latin nyelvben a fundus alapot jelentett. Ez szolgál alapul ahhoz, hogy a XVI. században így nevezzék el azokat a főleg olasz mestereket, akik várakat építettek szerte Európában, így Magyarországon is

Fundamentum Alap, alapzat..

Furdal a lelkiismeret  A lelkiismeret furdalás nagyon rossz érzés. Olyankor vesz erőt az emberen, amikor valamelyik, többnyire át nem gondolt vagy rossz  cselekedete, másra tett megjegyzése  belülről, lelkileg gyötri, nyugtalanítja.

Furfangos  A furfangos ember leleményes,  túljár a másik eszén, ravasz, ötletekkel teli, csalafinta, elmés és fortélyos Rokonszenves alak, hiszen minden bajból talál kiutat, nem rosszindulatú, sőt, segítőkész együttműködő.

Furkó, furkósbot  A furkó az a bunkó, ami a furkósbot végén található Van olyan vélemény, hogy a buzogány elődje volt akkor, amikor még nem ismerték a fémet. A furkósbotot nem csinálták, hanem az erdőben választottak ki olyan ágat, amely megfelelt a célnak.

Furtonfurt: Folyton, egyre csak, szakadatlanul, állandóan, szüntelen, unos-untalan. A német fort und fort (tovább és tovább) kifejezésből.

Fúru-lyuk Csak a népnyelvben található szó. Olyan kis helyet jelöl, ahová szívesen bebújna az, akinek szégyellni- vagy félnivalója van. Akkora hely, amit egy fúró hegye kiváj.

Fustély  Lásd a fütyköst

Fuszujka  A babot, mégpedig a futóbabot nevezik így.

Fuszujka A bab népies elnevezése, rendszerint a futóbabot nevezik így.

Fűbe harap Gúnyolódó kifejezés olyan esetre, amikor valaki erőszakos halált hal. Utal arra, hogy valaki olyannyira kimúlt és  a földre került, hogy talán még a füvet is harapja.

Fűbeharap Használják abban az értelemben, hogy harcban elesik, csatában meghal. Számos irodalmi műben előfordul. Eredetére többféle magyarázat született, így az, hogy valamikor a szólás a halálra sebzett harcos kínos vergődését igyekezett megjeleníteni.

Függő pecsét Az ünnepélyesebb formájú, rendszerint végleges érvényű rendelkezést tartalmazó oklevelek pecsétje volt. Az oklevél hártyáján átfűzött bőrszíjnak vagy zsinórnak a végein, esetleg selyemzsinóron vagy kenderfonalon függött.

Füle botját sem mozdítja  Vagyis úgy tesz, mintha nem hallana semmit.   

Fürkészni Ha valaki nagyon aprólékosan, nagy figyelemmel keres, kutat, vizsgálódva figyel, az fürkészik.

Fütykös  A vastagabb botot, husángot nevezik így.  Ezt általában ütlegelésre használták. Lényegében a furkósbottal, a bunkósbottal, a furkóval vagy a fustéllyal azonos. Újabb kori változata az ólmosbot.

Füvészkert A ma botanikus kertnek nevezett növénykertek csodálatos elnevezése. Elsősorban tudományos oktatás céljait szolgálták, többnyire az egyetemek mellett létesültek. A Füvészkertek közül a legismertebb a budapesti, a debreceni, a szegedi, a nyíregyházi.