Ö, Ő

Ököljog, A római jog ius manuariumnak nevezi, primitív fokon a bűncselekmények megtorlásául a sértett által gyakorolt fegyveres önbíráskodás.

Ökör, tinó Kifejlett, kiherélt szarvasmarha. Nagy jelentősége volt egykor a mezőgazdaságban, igavonásra használták. Különösen szép példányok voltak a címeres szarvú magyar szürke ökrök. Tinónak a fiatal, még nem jármos ökröt nevezik. A mondás, hogy “tanulj tinó, ökör lesz belőled” azt fejezi ki, hogy a fiatalnak sok tapsztalatra van szüksége ahhoz, hogy az időseket utolérje.

Öl A méterrendszer előtt Magyarországon is használt hosszmérték volt. 1 bécsi öl=6 bécsi láb=72 bécsi hüvelyk=1,89648 méterrel. Földterület mérésére a négyszögölet használták.

Öleb Kedvtelésből tartott, kistestű kutyákat neveznek így, utalva arra, hogy az ember ölében is elférnek.

Önképzőkör, Tanári felügyelet mellett működött iskolai egyesületek voltak, amelyek a tanulónak alkalmat kínáltak arra, hogy az iskolai tanulmányokon kívül önállóan is tevékenykedjenek. Elsősorban az irodalmi önképzőkörök voltak a jellemzőek. Az elsőt 1790-ben alapította Kis János a soproni líceumban.

Ösztöke, ösztökél Hegyes, vasalt végű bot, szántáskor a jószág, különösen ökör nógatására és az ekevas sártól való megtisztítására használták..Mai értelemben ösztökélni:  valakit nógatni (l. ott), ösztönözni, biztatni, serkenteni

 Ösztövér Ha emberről van szó, akkor magas, sovány. De így nevezik a magas, vékony tárgyat is, például a kútágast.

P

Pacuha lompos, rendetlen öltözetű. Rest, tunya, lomha, tohonya (l. ott). Hangulatos tájnyelvi szó.

Pádimentom  A padló, padozat régies kifejezése.

Padka Régen a kis parasztház egy helyiségből állt, ennek egyik oldalán helyezkedett el  a sárból készített kerek helyenként szögletes formájú nyitott tűzhely a padka, vagy padika, melyen a gerendáról lelógó bográcsban főztek. De padkának nevezték a kemence oldalán futó szélesebb peremet, amelyen üldögéltek.

Padmaly Sokféle jelentése van. Az egyik, kevésbé ismert a vízpart aljában lévő, víz vájta üreg. A másik a sírgödör oldalába  ásott üreg a koporsó számára. (A padmalyos temetés ma is szokásban van néhány helyen). A harmadik a mennyezet elnevezése, a pod, “alatt” szláv szóból alakult.

Pagony  Fiatal, ritkás erdő, liget. Kissé régies, költőien szép, irodalmi nyelvi szó.

Páhol  Üt, ver, csapkod

Pajta  A legnagyobb mezőgazdasági rendeltetésű tároló építmény. Az ország nyugati észén pajta, a keletiben csűr (l. ott) a neve. Sokféle változata van. Van akkora, hogy a szekér is beleállhat. A gabonapajtákat hatalmas talpfákra építették. Volt, ahol a falát sövényből (l. ott) készítették, másutt vályogból (l. ott) csinálták. Alapvető feladatuk a szálasgabona tárolása volt, majd itt tárolták a jobb minőségű takarmányt.

Pajzs A test fedezésére szolgáló, különféle alakú és nagyságú, vágás és szúrás ellen használt régi védőfegyver. A bal karon viselték. A görögök eleinte kerek majd az egész testet elfedő, a rómaiak négyszögletű, majd félhenger alakú, a normannok szív alakú pajzsot használtak. A törökök pajzsa fából, bőrből, nádfonásból készült.  Mátyás király gyalogsága teknőalakú pajzsot használt. A magyar huszárok a XV – XVII. században tárcsa-pajzsot viseltek. A XVI. századi huszártárcsa bal csúcsa magasra ugrott fel, így helyesen elfordítva a fejet is védte. Ma már csak bizonyos afrikai törzsek használják a pajzsot.

Pákász Olyan emberek voltak a pákászok, akik egész életüket a lápban, mocsárban vagy rétben, kis száraz szigetre vagy cölöpökre épített kunyhóban élték le. Szabad, község kötelékébe nem tartozó és adót sem fizetők voltak. A rétségekben halból, madárból, madártojásból és a gyékény gumójából éltek, kenyér helyett ezt fogyasztották, sütve. Saját készítésű varsákkal és csík-kasokkal halásztak, vízimadarakat fogtak. Nádtutajon és bödönhajókon járták be a nádsikátorokat. A vízi vadra vadászókat a pákász vitte be a leshelyekre. Szükségleteit cserekereskedelemmel szerezték be. Télen nádvágással, nyáron piócakereskedelemmel foglalkoztak.

Pakk Németből hozzánk érkezett szó, jelentése: csomag.

Pákosztos Kedves, tréfás szó az olyan emberre, de főleg gyermekre, aki szeret torkoskodni, innen-onnan valamit csipegetni. Mondják a macskára is, hiszen ő is szívesen belekóstol ebbe-abba. Vannak vidékek, ahol a csintalan, vásott gyermeket hívják így

Paksaméta Az iratcsomó elnevezése. A lényeg, hogy sok iromány legyen egy csomóban.

Palánk A várak és erődök mellett és körül gerendákból, cölöpökből, vesszőből font kerítésekből épült védőrendszer, melynek falai közé földet döngöltek. De palánknak nevezik a deszka- vagy léckerítést is. Manapság a kosárlabda játékban a kosarat tartó függőleges fa- vagy műanyaglapot is palánknak nevezik.

Palatábla, palavessző    A pala kékbehajló, sötétszürke színű, rendkívül finom szemű kőzet. Rétegesen, lapokba préselődve fordul elő. Ebből a kőzetből készült régen a bekeretezett palatábla, amit az iskolákban a gyermekek az íráshoz használtak. Íróeszközként a palavessző szolgált, ami szintén palából, de világos színűből készült és hegyes volt. A palatábla a füzet elődje volt, amelyre kis zsinórral kötötték fel a palavesszőt és a szivacsot, amivel az írás vagy rajz letörölhető volt.

Palatinus  L. nádor

Pallérozni  Valamit finomítani, csiszolni, művelni. Elsősorban a szellemre, a műveltségre vonatkozik, pl. pallérozódik, műveltebbé válik, pallérozott, rendezett gondolkodású

Pallos Széles pengéjű, egy- vagy kétélű kard, amely inkább vágásra, pajzsok (l. ott), páncélok bezúzására szolgált. Szúrni nem lehetett vele. Kevdelt kardfajta volt a XVI-XVII. században a magyar lófelszereléshez tartozott, a nyereg alatt a jobb oldalon hordták. Magyarországon létezett a pallosjog, ami szabad és örökös grófokat, városokat és vármegyéket feljogosított arra hogy főbenjáró bűncselekmények esetén halálbüntetést szabhassanak ki és azt végre is hajtassák.

Pallosjog  Lásd a pallos szónál.

Palócföld  Magyarország északi részén, elsősorban Nógrád megyében lévő terület. A palóc népcsopot lakja. Jellegzetes nyelvjárásuk van. Igen szép, díszes népviseletet hordanak ünnepkor.

Palota  A régi történetekben és mesékben a palota a király vagy nagyon gazdag ember nagy,  falakkal, tornyokkal ékesített díszes lakhelye, hatalmas termekkel, lovagtermekkel. Később a fogalom módosult és így nevezik ma a nagy, díszes városi épületeket is.

Palotás  Különösen a XVIII,. században divatos főúri táncok összességét is nevezték így, Hasonló a verbunkhoz (l. ott). Vagy 3/4-es vagy 4/8-os ütemű, régi nemesi tánc, ami magyarázza az elnevezését is.

Pampuska A fánk szlovák eredetű neve az északi nyelvjárásokban, különösen a palócban.

Pandúr A magyar vármegyék szolgálatában álló csendőr (l. ott) a XVIII-XIX. században. A rablókkal, zsiványokkal való gyakori összecsapásaik emlékét őrzi a gyerekek rabló-pandúr játéka. Bizonytalan eredetű vándorszó, korábbi jelentése “fosztogató gyalogos katona” volt.

Pandúr Szlavóniai fegyvereseket neveztek így, akikből Trenck Ferenc 1714-ben ezredét toborozta. A csendőrség felállítása előtt több vármegye portyázó, fegyveres közbiztonsági közegeit is így hívták, másik nevük perzekútor volt. Ez azt jelentette: üldözők. Elsősorban a betyárok ellen vetették be őket.

Pántlika Olyan színes  szalag, amit díszítésül használtak és használnak ma is. Pántlikát kötöttek a lányok a hajukba, ezzel díszítették a májusfát, pántlikás volt a legények ünnepi kalapja.

Pányva Hosszú kötél, amellyel a legelő állatot kötötték ki. Pányvának nevezték azt a hosszú kötelet is, amelynek a végén csúszó hurok volt és az állatok befogására szolgált. Lényegében a lasszó egyik változata.

Pápaszem A szemüveg némileg tréfás elnevezése. Valamikor ugyanis a szem hibáinak korrigálására használt eszközök igen ritkák voltak, elsősorban nagyon fontos emberek, uralkodók és gazdagok használták. Így ismert, hogy a romai császárok csiszolt kövekkel, később a pápák csiszolt üveggel, lencsékkel igyekeztek élesebben látni.

Papramorgó  Pálinka, tömény szeszes ital. Tréfás népnyelvi szó.Azt akarta kifejezni, hogy aki meg akarta mondani a magáét a papnak, az előtte bekapott egy kicsit, hogy legyen mersze morogni a papra.

Papsajt  A mályvával rokon, lila virágú, karéjos levelű gyomnövény. Talán nem is tudnánk róla, ha egy mondás nem őrizné: Nem minden papsajt. Az értelme: nem sikerülhet minden, nem lehet az embernek mindig jó dolga.

Parádéskocsis   A parádé szó látványos ünnepi felvonulást jelent. Ebből már sejthető, hogy olyan kocsisról van szó, aki ilyen alkalmakkor, vagy fontos események idején díszes ruhában hajtotta a hintó lovait. Lehetett magyaros a ruha, bár később az inas öltözék terjedt el.

Parázs Sokféle jelentése van. Ami a legfontosabb: az izzó tüzelőanyagot nevezik így. Lehet szén- vagy faparázs is.  De parázsnak mondják a porhanyós, szétomló krumplit is, de parázs a sovány hús vagy a föld is.

Parcella A föld- vagy telekrész. Még pontosabban: nagyobb felosztott földterület külön művelt darabja. A temetőben az utakkal határolt, számozott területrészt is így hívják.

Parittya Őskori, távolra ható fegyver. Ovális vagy négyzet alakú bőrdarab, két végére erős bőrszíjat vagy zsineget kötöttekk. A bőrdarabba kődarabot, hegyes végű ólomdarabot helyeztek, az egyik szíjat a mutatóújjra eerősítették, a másikat a mutató- és középső újj közé szorították. A parittyát ezt követően gyorsuló körmozgásba hozták, majd a szabad szíjat az újjak közül kieresztették. A kő vagy ólom elrepült.  Egészen a XVII. századig használták.

Parlag Azokat a területeket, amelyeket nem művelnek meg, parlagnak nevezik. A kihasználatlan földterületek elnevezése is.

Paróka Más néven vendéghaj. A fej formáját követő, azt sapka alakúan beborító álhajzat. Készülhet emberi hajból, de manapság már műanyagból, pamutból, selyemből is. Az egyiptomiaknál társadalmi rangjelzésre használták. Legvirágzóbb ideje a XVII. században volt, amikor XIV. Lajos udvarában a természetes hajat utánzó allonge jött divatba. A rokokó idején a fehérre rizsporozott paróka vált udvari viseletté. A XVIII. század végén fonatban végződő parókát viseltek, még a katonaságnál is. A XIX. századtól a kopaszok hordták. Ma is divatos, elsősorban nők használják.

Parolázni  A parola eredeti jelenése becsületszó, egyezség, megállapodás volt, amit kézbecsapással, kézfogással erősítettek meg. Ma is van olyan jelentése, hiszen egy-egy üzlet, vásáron kötött sikeres alku után a kézfogás ennek megfelelője. Tulajdonképpen megerősítése az adott szónak.

Párta, pártában marad Magyar leány fejdísz, amely a homlok fölötti részt szabadon hagyja, de a hajat leszorítja. Elődjét már honfoglaláskori sírban is találták. Csak ünnepnapokon vagy különleges alkalmakkor viselték és a lányság jelképeként értékelték. Ha valaki nem ment férjhez, akkor mondták, hogy “pártában maradt”. Nemcsak falun viselték, az úri osztályhoz tartozó lányok a XV. - XIX. században hordták. A párta sajátossága volt, hogy gyöngyök, boglárok, aranyszemek díszítették.

Páskom, páskum Legelő. Sok helyen dűlőnév, falurész őrzi a szót.

Pászma Egy bizonyos nagyságú fonalköteget neveznek így. Érdekes, de a mezőgazdaságban a szántóföld vagy a szőlő egy keskeny csíkját is így hívák. De pászma a fénycsík, a színes sáv is.  Ezekből következően a szó hosszút, egyenes vonalú jelenséget, tárgyat jelent.

Paszománt, paszomány Ruházati kellék, a törököktől érkezett hozzánk. Főleg polgári és katonai díszruhák, menték, nadrágok, dolmányok, atillák díszítésére használták. Úgy mondták: zsinórozták. Lehet lapos, zsinóros sujtás, bojt vagy rojt alakú. Anyaga arany-, ezüst-, selyem vagy  gyapjúfonál. Előállíthatták szövéssel, fonással, sodrással, veréssel, cérnázással. Külön iparág volt a gyártása, rokonszakma a gombkötéssel.

Pászta  A sávot vagy csíkot nevezik így is. Főleg a mezőgazdaságban használatos, ahol bizonyos növények sorát jelzik e szóval.

Páter Az atya szó latin eredetije. Elsősorban katolikus szerzetesek esetében használatos. Megszólításként is használják, ez némileg bizalmas jellegű.

Pátriárka Annyit jelent, mint ősatya. Elsősorban Izrael ősatyáit nevezték így, pl. Ábrahám, Izsák és Jákob. Ezt a címet ma az apostoli eredetű legfontosabb egyházak püspökei viselik: a római, az alexandriai és antiochiai, továbbá zsinati határozattal a konstatinápolyi és jeruzsálemi püspök valamint a Rómával egyesült keleti egyházak vezetői, néhány fontos püspökség vezetője, így a velencei, a lisszaboni és a nyugat-indiai püspök.

Pattantyú, pattantyús Az ágyút valamikor a magyar hadvezetés pattantyúnak nevezte, amiből következik, hogy a tüzér pattantyús volt.

Patvar vagy perpatvar veszekedést, vitatkozást, emelt hangú beszédet jelent.

Pech A kisebb balszerencse, kellemetlenség elnevezése.

Pedellus Igen fontos ember volt valamikor az iskolákban. Így hívták ugyanis a kapusi és hivatalszolgai teendőket ellátó személyt.

Pellengér Szégyenfa, szégyenoszlop. A középkorban a város piacterén vagy más nyilvános helyen a bűnöst megszégyenítésül egy oszlophoz kötözték, kitéve őt a nép bámészkodásának, csúfolódásának és nemritkán bántalmazásának is.

Pelyhedzik, Az az időszak, amikor a fiatalember állán, arcán éppen nőni kezd a szőr. Ez puha, olyan, mint a madár finom tolla, mint a pehely. Vagyis látszik, éppen hogy csak nő.

Pelyva  A gabonaszemet borító, a csépléskor leváló levélkék sokaságát nevezik így. Felhasználják vályogtégla készítéséhez, paticsfal építésekot.

Pendely  Hosszú ing, régen a falusi kisgyerekek - fiúk és lányok egyaránt - jobb időben egy szál hosszú ingben jártak. A másik, fontos jelentése a női viselettel függ össze. Ez volt a rövid derekú ingek velejárója, az alsótestet szoknyaszerűen körülfogó ruhadarab. Ezeket sokszor öszekapcsolták és így jött létre a toldott aljú ing. Amíg a pendely alsóruha, addig illetlenség volt, ha kilátszott a szoknya alól, de ha felsőruhává alakul át, akkor annak feladatát is átveszi. Ilyen esetben gondosan ráncolják, esetleg alsó betoldásait díszítik.

Penecilus Egykoron a zsebkést, a tollkést hívták így. Mint a neve mutatja, olyan vágó szerszerszám volt, amit az írótoll kifaragásához használtak.

Penna  Az író- vagy lúdtollat nevezték így

Penzum Iskolai feladat, kiszabott munkamennyiség.

Pergamen Más néven íróhártya. Az írásnak és a rajzolásnak állati, főleg szamár-, borjú-, kutya-, kecske-, juh-, báránybőrből készült, ősidők óta használatos anyaga. Régebbi a papyrusznál. Nevét a görög Pergamon városától kapta. A pergamen készítése hosszadalmas munka volt, mert a bőrt gondosan ki kellett dolgozni úgy, hogy csak a belső, vékony rétege maradjon. Tajtékkővel simára csiszolták, enyvfestékkel alapozták. Ma csak luxuscélra használják.

Pergő  L. kolomp.

Pernye  Az elégett anyag szállongó, könnyű maradványa, hamuja.

Perpatvar Vitatkozás, veszekedés, emelt hangú szóváltás.

Pertli Zsinór vagy keskeny szalag. Ezt húzták a gatya korcába. Így nevezik a cipőfűzőt is.

Perzekutor  A pandúr elnevezése volt, ő és a zsandár üldözték a betyárokat a pusztán.

Peszterkedik Sündörög, álldogál, valami körül forgolódik.

Pesztonka, pesztra A kisgyermekek gondozására fiatal, általában kamaszkorú lányokat fogadtak fel. Ezek őrizték, játszottak vele. A pesztonka vagy pesztra tehát pesztrálta a gyermeket.

Peták Több mint 200 évvel ezelőtt, a XVIII. század végén volt forgalomban az 5 illetve 7 krajcár értékű pénz. Ez is aprópénz volt, értéke nem volt nagy. Amikor valaki azt mondja, nincs egy petákom sem, akkor az azt jelenti, nagyon szegény, minden pénze elfogyott.

Petrence Kisebb szénarakás, ami két rúdon - ez a petrencerúd - két ember által elhordható, egyes vidékeken egy villára való szénát jelent.

Petrezselymet árul Ha egy mulatságon, bálban, táncos összejövetelen egy lányt nem kérnek fel, és csak üldögél, akkor mondják. Kicsit szomorkás szó, hiszen valakinek a balszerencséjét, bánatát jelenti.

Petróleum, petróleum lámpa  A petróleumot ásványolajból párolják, alkalmas világításra és tüzelésre. Színtelen, néha kisé sárgás színű folyadék. A XIX. század végétől lámpákba is használták, ma is akad olyan tanya, ahol ezzel világítnak. A lámpa egy üvegtartályból, szabályozható kanócból és különböző méretű lámpaüvegből áll.

Picula Régi osztrák tíz krajcár értékű ezüst pénzérme, más néven hatos. Jelentéktelen összeg.

Pieta Olasz szó, jelentése: szánalom. A képzőművészetben a gyászoló Mária ábrázolása, ölében a holt Megváltóval.

Pikula Magas hangolású klarinét. De így nevezik a furulyát és az okarinát is. A pikulát főleg cigányzenészek használták.

Pilács Mécses, gyenge világú lámpa.

Piláf Török eredetű ételfajta. Alapanyaga a rizs, ezt hússal, hallal, rákkal vagy főzelékekkel keverik össze. Igen kedvelt az ürühússal készült piláf.

Pilis A fejtetőn leborotvált rész, más néven tonzúra. Ezt elsősorban a katolikus szerzetesek viselték. De pilisnek nevezik a kenyér végét, amit egyes helyeken serclinek, farának is hívnak. A Pilis hegység a nevét a hegytetőn lévő tar részről kapta egykor.

Pilula Más néven pirula. Golyócska alakú gyógyszer.

Pincegádor  A pince lejáratának elnevezése.

Pingálni  Festeni. De ennél többféle a jelentése. Mert más az, ha valaki magát pingálja, túl festi, ez kissé elítélő. De nem túl minőségi az sem, ha egy festő csak pingál, hiszen ebből nem lesz műalkotás. Más viszont, ha egy tojást pingálnak húsvétra, ami igencsak nehéz alkotómunka. Pingálóknak hívják azokat is, akik csodálatos népművészeti motivumokkal díszítik a falakat, például Kalocsán.

Pint Régi űrmérték. Magyarországon egy pint=2 itcével=4 messzellyel=1,415 literrel. 32 pint=1 akóval

Pintér Az a mesterember, aki hordókat, kádakat, dézsákat, szüretelő puttonyokat, vedret, sokféle háztartási faedényt készít. Nevezik még bognárnak, kádárnak is. Jellemző, hogy a magyar kádármesterek már 1376-ban céhben tömörültek. A XVI. században ilyen elnevezéseik voltak: bodnár, köblös, csobolyás, vedres, kupás, hordós, borkötő, hordókötő. A bortermelő vidékeken ma is dolgoznak kádárok.

Pióca A gyűrűsférgek egyik osztálya. Többnyire megnyúlt testű, háti-hasi irányban lapított, egy vagy két tapadó illetve szívó koronggal ellátott hím-nős, túlnyomóan édesvizi férgek. Nagyobb részt vérszívók. Az orvosi pióca az állkapcsos piócák közé tartozik, 10-15 centi hosszú, karcsú állat, mely növényekkel benőtt mocsarakban él. Régen vérelvonásra alkalmazták. A testről úgy távolítható el könnyen, ha sót hintünk rá.

Pipe A fiatal libát nevezték így

Pipiske  A búbos pacsirta kedves elnevezése. Ugyanakkor a pipiskedik már azt jelenti, hogy lábujjhegyen jár, rátarti, kényeskedik.

Pipogya  A gyenge akaratú, gyáva embert nevezik így.

Piramis A szó a gúlának felel meg. Észak-Egyiptom jellemző monumentális emléke. A fáraók temetkezési helyei voltak. Rendesen nagy kockakövekből álló tömegét sima kőlapok borították, míg fémezett csúcsán a reggeli napsugár verődött vissza. A legnagyobb piramis Cheops fáraó temetkezési helye, 145 méter magas.

Piszkafa Hosszú, a tűz piszkálására használt hegyes bot, amit elsősorban a kemencéknél, kenyérsütéskor használtak. Lényegesen különbözik a kutacstól, ami ugyan szintén a tűz mozgatására használatos, de már vasból készül, nyele van, rövidebb és használható tűzhelyeknél és kályháknál egyaránt.

Piszke Az egres egyik elnevezése. Hívják még büszkének is.

Pitli Kis víztartó edény. A mai háztartásokban a kis edényt is említik így.

Pitvar  A konyha első részét, amelynek ajtaja az udvarra nézett, nevezték így. Ez volt az a hely, ahol a bútorok egy részét el lehetett helyezni. Később ezzel a névvel illették a könyöklő, oszlopok nélküli tornácot is.

Pityke, pitykegomb Elsősorban férfiruhán használt, füles gomb elnevezése. A gomb rendszerint lapos volt.

Pitymallat a hajnalodás harmadik szakasza (a szürkület és a pirkadat után), amikor az erdőn és a réten a madarak megszólalnak.

Pityóka - krumpli - burgonya - csicsóka Mind a négy szó lényegében egyet jelent. A szavak eredete és elterjedtsége más és más. A pityókát főleg Erdélyben használják, a krumpli német jövevényszó, a burgonya pedig a francia Bourgogne - Burgundia tartománynévből származik. Gumójáért termesztett kapásnövény, étkezésünk fontos tényezője.

Píz Hajdú megyében, de főleg Debrecen környékén gyakori az ízés. Vagyis ez egy beszédbeli szokás, amikor az é hang helyett í-t használnak. Így lett a pénzből píz.

Plajbász Más néven író ón, irón, vagyis ceruza. A Blei, ólom, ón német szóból alakul és vált magyarrá.

Pléh  Idegen szóval kifejezve: bádog

Pléh A német Blech bádog szóból kerül elsősorban a magyar szakmai nyelvbe. Főleg jelzőként használatos: pléhveder, bádogveder, pléhpofa, merevarcú.

Plezúr Horzsolásos seb.

Pocskondiázni  A szónak mindenképpen köze van a pocsékhoz. A jelentése ugyanis gyalázni, piszkolni, lebecsülni. Jelentése hasonló a simpfelni, gyalázni, korholni szavakéhoz.

Pódium Általában emelvény értelemben használatos. Régebben az iskolai katedrát is nevezték pódiumnak. Ma elsősorban a kisebb színpadokat nevezik így.

Poéta Költő

Pojáca A bohóc régies elnevezése. Az olasz pagliaccio – szalmabáb szóból ered. Az elnevezés onnan származik, hogy valamit vagy valakit tarka-barka színes ruhába öltöztettek, és ezért nevetséges, mulatságos volt.

Pokol, ördög Egyes vallások szerint a túlvilági örök szenvedés helye, ahová a gonoszak kerülnek. Ennek a képzeletbeli helynek az ura az ördög, a bűnre csábító gonosz szellem, egykori angyal, aki gonosszá vált. A pokollal kapcsolatos kifejezések: pokolba vele, pokolba kíván, elszabadul a pokol - mind  rossz kívánságokra, eseményekre utalnak. Hasonlóan az ördögfajzat, ördögi, az ördögbe vele fordulatok is negatív jelentésűek.

Politúr A szeszben oldott sellak vagy műgyanta, amit bútorok fényezésére használnak. A bútoron bevonatot alkot, különös ragyogást kölcsönöz.

Poltura Ez a szó, ami félpénzt jelent, a lengyel nyelvből érkezett hozzánk. Lényegében a garas felét jelenti, vagyis nagyon-nagyon kevés pénzt. Erdélyben I. Rákóczi György idejében, Magyarországon pedig I. Lipóttól Mária Teréziáig volt forgalomban. Amikor a dalocska azt mondja, hogy Elmentem én a vásárba félpénzen, akkor erről a polturáról van szó, vagyis a vásárba nagyon pénztelenül ment valaki.

Pór Paraszt. Sokan nem is sejtik, hogy ez a magyarnak látszó szó a német Bauer – paraszt szó meghonosodott változata.

Pora-nyoma se maradt  A “híre, hamva sincs” (Lásd  Nem volt se híre se hamva) kifejezés közeli rokona. Azt fejezi ki, hogy úgy elment, semmit nem lehet tudni róla, a porban sem maradt lábanyoma.

Porcika  Az ember vagy az állat testében közelebbről meg nem határozott apró rész. Minden porcikája fáj - vagyis az egész teste.

Porció  Adag, előre kiszámolt mennyiség.

Porkoláb Őr, börtönőr, fegyőr. Régen elsősorban a vár- és vármegyei börtönökben szolgáló katona.

Porköpeny A sokat utazók viselték, elsősorban a kocsi által felvert por ellen. Ez bő, rendszerint ujjatlan körgallér volt, csuklyával.

Portéka Régen elsősorban a vásárosok által kínált árura, tárgyra mondták. Később az üzleti kínálatban előforduló dolgokat is így nevezték.

Postakocsi A posta szó az olasz posita, állomás szóból származik. Korábban a postákat csak az uralkodó és tisztviselői, katonái vehették igénybe. A kezdetben hírszolgálati intézmény lassan átalakult, és a személyszállítás is társult hozzá. A postakocsi még a XIX. században is működő, lovakkal vontatott közlekedési eszköz, rendszerint zárt, több személyt is szállító hintó. Kettős funkciót bonyolított le: szállította az utasokat és a postai küldeményeket. Meghatározott gyakran több országon is átvezető útvonalon közlekedett, út közben postaállomásokon, szálláshelyeken váltották a lovakat.

Posvány Bűzös mocsári táj, olyan vidék, ahol kevés a víz de sok a sár. Átvitt értelemben is használatos, azokra mondják, hogy posványba süllyednek, akik lezüllenek.

Posztó Kártolt fonalakból, vászonkötéssel készült vastag gyapjúszövet. Felülete nemezszerű, ez a kikészítéskor a nemezelés és bolyhozás  következtében áll elő. A beszédben előfordul ilyen változat: rossz posztó, ez haszontalan, csintalan gyereket jelent. Ha valaki vörös posztó valakinek a szemében, akkor az olyan ember, akinek látása vagy nevének említése is ingerlő, bosszantó.

Potrohos Nagy hasú, kövér.

Pozdorja a len és a kender zúzásakor, a növényi rostok közti fás részekből keletkező hulladék. Újabban a fa felaprítása során is keletkező anyag. Tájnyelvi szó, de ismert a pozdorjává (apró darabokra) tör vagy zúz kifejezésből.

Pozdorja A tilolt kender és len kórójának hulladéka. Műgyantával összepréselve lemezt gyártanak belőle a bútoripar számára. A pozdorjává tör szólás arra utal, hogy apróra zúz, felapróz, hiszen a pozdorja is igen apró.

Pózna  Hosszú, függőleges  rúd, oszlop. Ilyen például a villanypózna, telefonpózna amin a vezetékek futnak

Pörgettyű Szabadon forgó szilárd test. Mint gyermekjáték általánosan ismert. A fizikában betöltött szerepe igen nagy, hiszen a pörgettyű-mozgás elmélete fontos a csillagászatban, a haditechnikában egyaránt.

Pöröl vagy perel. A per bírói eljárás akkor, ha jogi vita keletkezik. Aki perel vagy pöröl az a személy, aki igazáért pert indít. Használják olyan értelemben is, hogy vitatkozik, veszekszik, zsémbel.

Pöröly A vas formálásához a kovácsok használják, a kalapácshoz hasonló, súlyos, kétkezi szerszám.

Praktika Mesterkedés, fortélyos eljárás.

Préda, prédál  A szó eredeti jelentése szerint a vadállat által elejtett zsákmányt jelentette. Később már az ellenségtől erőszakkal megszerzett zsákmányt is prédának  mondták. Az idők során préda lett a bárki által könnyen megszerezhető dolog is. Változatos a prédál jelentése is. Jelenti azt, hogy rabol, fosztogat, de azt is, hogy könnyelműen pazarol.

Prédikátor Jelentése igehirdető, egyházi szónok, régebben a reformátusoknál a lelkipásztor elnevezése.

Prepa Tanítóképzős. A tanítóképzést egykor preparandiának nevezték, aki ebben a képzésben részt vett, vagyis tanítójelölt volt, azt nevezték preparandusnak, vagy tréfásan és röviden prepának.

Prépost A premontrei kanonokrend önálló vezetője, lényegében más rendek apátjának felel meg. Másik jelentése: a nagyobb plébániák plébánosait is ezzel a címmel jelölték. A székes- vagy társas káptalan feje a nagyprépost.

Préri Észak-Amerikában így nevezik a nagy kiterjedésű füves pusztákat.

Presbiter A katolikus nyelvhasználatban áldozópap. Az evangélikus egyházban az egyházkormányzás szervezetében meghatározott teendők ellátására választott személyek. A református egyházban választott egyházközségi tisztviselő, az egyházi önkormányzat képviselője.

 Presbitérium A protestáns gyülekezet által választott egyházközségi tanács.

Prézsmitál  A népnyelvben fordult elő, meglehetősen elmarasztaló jelentéssel. Azt jelenti, hogy valaki zsörtölődve, fontoskodva, hosszan beszél.

Pribék Hóhér, hóhérsegéd. A XVI. században szökevényt, az ellenséghez átállt árulót jelentett, később hitvány, elvetemült embert, útonállót, és csak legvégül “hivatalból kegyetlenkedőt”. A ma kegyetlen embert, kínzót, elvetemült személyt jelent.

Priccs  Nagyon egyszerű, kemény fekhely, ami deszkából készül.

Primitív A latin szó eredetileg kezdetlegest, tökéletlent jelentett. Később, a felfedezések és a gyarmatosítás korát követően ezt a jelzőt kapták azok a népek, amelyek kezdetleges viszonyok között éltek. Lényegében a kultúra legalacsonyabb fokán lévőket illették e jelzővel. A mai szóhasználatban primitív alatt egyrészt a kezdetleges dolgot értjük, de így nevezzük az olyan személyt is, aki alacsony értelmi színvonalú, közönséges.

Privát Egyéni, magán. Vagyis nem hivatalos, nem közösségi. Például: privát lakás – magánlakás. Privát szorgalom – nem megbízásos, hanem önkéntes feladat, privát orvos – nem a társadalombiztosításban dolgozó.

Próféta A kinyilatkoztatott vallásokban így nevezik azokat, akik természetfeletti megvilágosításra az isteni gondolatokat és akaratot kinyilvánítják. Az iszlám, amelynek alapvető hittétele a Prófétában való hit, a Próféták sorát Mohammeddel zárja.

Prókátor Ügyvéd, védő. A kifejezés mára már elmarasztalóan hat, kicsit lebecsülő. A szólásban, hogy fogadatlan prókátor pedig egyenesen a kéretlen hozzászóló megfelelője.

Prósza  Kukoricalisztből készült tésztaféle. A málé (lásd ott) alapanyagához hasonló masszából készül, helyenként zsírt, olajat is gyúrtak hozzá, kis cukorral vagy tejjel ízesítették. A görhéhez (lásd ott) hasonló.

Protekció A rómaiaknál a protekció oltalmat jelentett. Ma: különös személyes befolyás érvényesítése valakinek az érdekében.

Protestál Tiltakozik, valami ellen foglal állást.

Provokál A szó kihívást jelent. Lényegében olyan magatartást követ, amivel ki akar kényszeríteni valamit. Jellemző, hogy beugratással, trükkel valamilyen káros magatartásra, veszélyes kijelentésre akar rávenni valakit.

Pruszlik (puruszka, puruszli, puszli) Testhez simuló, kivágott, elől fűzött, ujjatlan női mellény.  A régebbi típusú a deréknál nem hosszabb és a nyaka erősen kivágott. A másik: a nyaka csukott, derékon alul ér. Legtöbbször gazdagon díszítették, elsősorban hímzéssel és cifrázással. Anyaga lehetett selyem, bársony, posztó, klott. Egyes vidékeken így nevezték a posztóból készült vagy prémmel bélelt mellényt, amit bundurkának is hívnak.

Prücsök  A tücsköt mondják így tréfásan. A gyerekek kedves megszólítása is lehet.

Prünella Más néven prunella, azaz gyíkfű. Szívesen ültetett kerti évelő növény, szereti a száraz, meszes talajt.

Pudvás Amikor a gyümölcs vagy a retek, karalábé belseje taplószerű, lyukacsos lesz, akkor válik pudvássá.

Pukedli Német eredetű szó. Lényegében magyarul úgy mondhatnók, hogy térdbók. Vagyis egy előírás szerinti mozdulat, amikor a bal térd némileg berogy, a jobb láb a bal mögé kerül, amit a test megfelelő, meghajló mozdulata követ.

.Puliszka Erdélyi étel, de mindenfelé elterjedt. A kásák közé sorolható. A finomra darált kukoricát zubogva fövő olajos vízbe dobják, ez összeállva fő meg. Deszkalapra fordítják ki, felszeletelik, és többnyire tejjel fogyasztják.

Puliszkalegény A puliszka nem keménységéről híres. Ebből aztán következik, hogy az ilyen legény is meglehetősen puhány lehet. Lényegében az anyámasszony katonája kifejezés párja.

Pulya Eredetileg főnév volt, kedveskedő megnevezés kigyerekre. Különösen a Tiszántúlon elterjedt. Vannak helyek, ahol a kisnövésűembert is hívják így.

Puritán Angol protestánsok voltak a puritánok, akik az egyházat tisztán az evangélium szerint, minden világi beavatkozástól mentesen akarták szervezni. Nevük a latin puritas=tisztaság szóból eredt. A királyi hatalommal is szembefordultak a Stuartok korában, a XVI – XVII. században. Ma szó átvitt értelemben használatos. Így nevezik a feddhetetlen jellemű, erkölcsileg hozzáférhetetlen, szigorú erkölcsű, egyszerű életmódot folytató embert. A puritán, ha környezetről van szó, akkor dísztelen, egyszerű.

Puskavégre kapni  A vadász meglátja a vadat, megcélozza és lelövi.

Puttony  A szüret nélkülözhetetlen kelléke. Háton hordott, fából vagy helyenként vesszőből készült, felül nyitott edény vagy kosár. Különböző vidékeken más és más formájúak, így van budai, zalai, gyöngyösi, tokajhegyaljai. A szőlőt a szüretkor a puttonyos vitte a kádhoz.

Puttyog Érdekes folyami  halászati módszer. A csónakban ülő halász egy harang alakú tárggyal csapkodja a víz felszínét. A hangra a halak odaúsznak, amiket azután a halász a szigonnyal fog ki.

Puzdra   tegez

Pünkösdi király  A régi népszokás szerint pünkösdkor választott király és királyné rövid, esetleg a következő év pünkösdjéig tartó uralma. A pükösdi király tiszteletére díszfelvonulást, lóversenyt rendeztek. Régente egy évig nem vett részt a közmunkákban és ez idő alatt kocsmaszámláját is a falu fizette. Átvitt értelemben a pükösdi királyság rövid ideig tartó dicsőséget jelent.