Turpisság Ravasz, megtévesztő eljárás, nem egyenes cselekedet.

Turul, turulmadár  A honfoglaló magyarok ősmondai madara, úgynevezett totemállat Az Árpádok a Turul nemzetség tagjai voltak, vagyis eredetmondájuk szerint a Turulmadártól származtak. Vannak vélekedések, hogy a turul a régi magyarság egyik vadászsólyma volt és azonos a manapság havasi sólyomnak nevezett madárral.

Tusa Harc, küzdelem, csata. Régies, irodalmi szó. A népnyelv a puska fatövét, a tust is mondja tusának.

Tusakodik, tépelődik  Ez az ige a tusa, harc, küzdelem szóból származik, és azt fejezi ki, hogy valaki küzd, harcol, valamilyen gond megoldásán tépelődik, önmagával vívódik. Lényegében ezt fejezi ki a tépelődik is, igen képszerűen.

Túsz Valakik által elfogott személyek, akikkel szemben az elfogók megtorlást alkalmaznak, ha feltételeiket nem teljesítik. Túszokat ejtenek politikai okokból, bankrablásoknál, egyszerű személyi bosszúkor, zsaroláskor.

Tutaj Tutajozás, a fenyőszálfák, rönkök és deszkák vízen való szállításának az a módja, amikor azokat egymás mellé rakva, hevederek és gúzsok segítségével megerősítve tutajokká szerelik és a víz sodra segítségével az erdőtől a feldolgozási helyig úsztatják. Magyarországon a Tiszán és a Vágon érkeztek egykor tutajjal a fák.

Túzok Európa legnagyobb szárazföldi madara, hossza meghaladja az egy métert. Szárnyátmérője 2,2 – 2,4 méter, súlya eléri a 14 – 16 kilót.

Tücsköt-bogarat Ebben a tárgyragos formában használatos. Azt jelenti, hogy valaki mindenfélét, válogatás nélkül összehord, össze-vissza beszél. Nem hízelgő kifejezés.

Tülök  A tehén az ökör üreges szarva. Ebből kezdetleges fúvóshangszert is készítenek. Főleg állatok hajtásakor használták a csordások és a kondások. De tülöknek nevezik azokat a szarvból készült edényeket, tartókat, amelyeket gazdagon díszítettek.

Tündér Természetfeletti képességekkel felruházott, csodálatos szépségű, jóságos mesebeli női lény. A régi nyelvben tüneményt, általában szellemlényt jelentett, olykor melléknévként is használták ‘változékony, tünékeny’ értelemben. Ma is mondjuk elbűvölően szép, fiatal nőkre, hogy tündérek

Tündérország Mesebeli ország, ahol a tündérek élnek, itt állnak csodálatos palotáik, és együtt élik a gondtalan és szép, mesés életüket.

Türkiz türkisz Ásvány, átlátszatlan, színe szép égkék, zöldeskék, fénye zsírfény. Fő lelőhelyei Iránban és Mexikóban vannak.

Tüsténkedik Készségeskedik, sietősen tesz-vesz.

Tüstént Rögtön, rögvest, azonnal. A sietően sürgő embere, aki sürög-forog, türelmetlenkedik mondjuk, hogy tüsténkedik..

Tüzes gép A cséplőgép régi neve. Onnan származik, hogy a gépet, illetve kazánját fűtötték és az a gőz energiáját hasznosítva hajtotta az egész berendezést

Tűzikutya  Ez voltaképen egy művészien kilakított tűzbak. De mi a tűzbak?  Ez közepén vasrúddal összetartot két X alakú vas, amelyre a kandallóban a tűzifát rakják

Tűzmadár  A mesében fordul elő, csodálatosan szép, égő piros tollai vannak, a tűzben él, onnan kel ki.

Tyúkhúr  Alacsony, tojásdad levelű, apró fehér virágú, egyéves kerti és ligeti gyomnövény.

U, Ú

Uccu Mozgásra, futásra ösztönző szó. Előfordul, hogy a kutya ingerlésére is használják.

Uccse  Az úgy segéljen kifejezés rövidült alakja. Isten uccse! Isten engem úgy segéljen!

 Ujjas  Van, ahol a kiskabát neve, másutt minden olyan ruhadarabot így hívnak, amelyiknek ujja van.

Ujjas Vannak vidékek, ahol a kiskabátot nevezik így. Lényege, olyan ruhadarab, amelynek ujja van.

Ungon-berken át vagy keresztül. Vagyis messze, messzire. A kifejezés onnan ered, hogy Ung és Bereg megyéken túl, vagyis nagyon távol.

Ungorkodik  Ingerkedik, kötekedik. Inkább kedveskedő kifejezés.

Úrbér  A jobbágyi szolgáltatások összességét nevezték így, lényegében az úrnak adott bérről kapta az elenevzését.

Úritök A főző- vagy spárgatököt nevezik így. Az elnevezés érzékelteti, hogy ez nem alantas, nem takarmánytök, hanem a jobb háztartásokban használt növény.

Útilapu Az útifű félék családjába tartozó közönséges növény. Az útilaput köt a sarkára mondás azt érzékelteti, hogy elküldi, útnak ereszti, elzavarja.

Uzsgyi  Tréfás, némileg gúnyos, futásra, menekülésre történő felszólítás.

Übercíher A német szó magyarított változata, jelentése: felöltő, könnyű nagykabát.

Ükanya A régi magyar nyelvben, összetételekben az ük szó (ükanya) mindig a nagyanyát jelentette, a XIX. századtól van ükapa szó is. Ma a nagyszülők nagyszüleit, a negyedik nemzedéket jelenti.

Ürü   Herélt kos.

Üstök A régies kifejezés a homlok fölött nőtt hosszú hajat nevezte így. De az üstökös csóvája is üstök. Ha valaki üstökön ragadja a szerencsét, az megragadja a kínálkozó alkalmat.

Üstökös  A Nap körül keringő, szilárd magból ezt körülvevő gázburokból és csóvából álló égitest. A néphit szerint megjelenése az égen vagy nagy eseményt vagy veszedelmet, így háborút jelzett.

Üsző  Fiatal, még nem borjadzott tehén.

Üszög Gombaféle, amely magasabb rendű növényeken él. Csak akkor válik láthatóvá, ha sötét színű spóráit hatalmas mennyiségben kifejleszti a gazdanövény különböző részein. A megtámadott részek megfeketednek. Gombaölő szerekkel védekeznek ellene, hiszen igen veszélyes kártevő.

Üvegház Növények nevelésére, hajtatására, szaporításokra épített ház. Lehet földbe süllyesztett vagy szabad. Benne állandó hőmérsékletet kell tartani, a növényektől függően. A fűtése olajkályhával, gőzzel, meleg levegővel történik. Ma a fóliasátor tölti be szerepét, de a nagy virágkertészetekben az üvegház maradt az uralkodó

V

Vackor  A vadkörtefát, néhol  a vadalmafát nevezik így. A vadkörte vadon terem, apró, fanyar ízű termése van

Vackor A vadkörtefát néhol a vadalmafát nevezik így.

Vacok  A kisebb állatok alvóhelye. A szegény ember fekhelyét is nevezik így. Az ismertetőjele, hogy rendezetlen, összevissza hordott rongyokból, takarókból áll össze.

Vacsoracsillag  Az Esthajnalcsillag népies elnevezése.

Vacsoracsillag Az Esthajnalcsillag igen szép elnevezése.

Vagyon Valaki tulajdonában lévő anyagi javak összessége. Akinek sok van, az vagyonos.

Vajákos Kuruzsló, jósoló javasember, javasasszony. Átvitt értelemben: csaló, szélhámos. Vajákol: hókuszpókkal, ráolvasással gyógyít. Régies, választékos szó.

Vajda Régi méltóságnév, a szláv vojevoda (hadvezér) szó átvétele. Bíborban született Konstantin így nevezi a levédiai magyarok vezérét. Már az Árpád-korban is előfordult a magyarországi közigazgatásban. Találkozunk a vajda címmel az erdélyi fejedelemség megalakulásáig az ottani közjogi méltóságoknál is.  Ez az intézmény a románságnál is meghonosodott. A vajda méltóság a cigányságnál is megjelent, ott egy-egy törzs vezetőjét nevezték így.

Vakablak  A falban olyan ablakszerű mélyedés, melyben nincs ablak, sőt be is van falazva.

Vakszem Halánték. Régi és tájnyelvi szó.

Vakvarjú A bakcsó nevű madár közkeletű elnevezése. Hangutánzó szó, hiszen a madár hangos kvák-kvák kiáltásokkal kommunikál.

Választófejedelem Így nevezték a római szent birodalom hét fejedelmét, aki a XIII. század közepétől a német császárt illetve királyt választotta. Ilyenek voltak a mainzi, trieri és a kölni érsek, a rajnai pfalzgróf (később bajor herceg), a szász herceg, a brandenburgi őrgróf és a cseh király.

Valcol A régi idők céhlegényei valcoltak, azaz szakmai ismereteik gyarapítására külföldi vándorútra keltek, híres mesterekhez legénynek álltak, mielőtt hazatérve mestervizsgát tettek és műhelyt nyitottak volna.

Vallonok A Picardiában élő franciákhoz hasonló nyelvjárást beszélők, akik főleg Belgiumban élnek és jelentős kisebbséget alkotnak. Magyar kapcsolataik is vannak. A középkor folyamán telepeseik eljutottak Eger és Tokaj vidékére, és például tőlük származik Tállya (taille=tisztás) neve is. Számos ófrancia eredetű szavunk vallon hangsajátosságokat mutat például a furmint, szekrény, zománc, paraj, címer, lakat, kilincs. A vallon telepeseknek nagy szerep jutott a magyar bortermelés fejlesztésében.

Váltó Egy forgatható adósságlevél. Már a XII. században alkalmazták fizetőeszközként, ma főleg hiteleszköz. Mondhatjuk úgy: törvény megszabta formában kiállított fizetési kötelezvény, értékpapír, amit az adós készpénz helyett ad a hitelezőnek.

Válu, Vályú Deszkából készült, vagy fatörzsből homorúan kivájt itató- vagy etető alkalmatosság. Ma már betonból is készítik

Vályog Agyagos sár, amit törekkel kevernek össze. Olcsó és nagyon jó építőanyag a vályogtégla, amit téglalakúra vetnek és a napon szárítják.

Vandálok Germán eredetű nép, pusztításairól vált hírhedtté. A mai Európának előbb középső, majd déli részén vetették meg lábukat. 429-ben Észak-Afrikába vonultak. Karthago székhellyel független országot alapítottak, amelyet 583-ban Justinianus kelet-római császár semmisített meg. A kultúra elleni pusztító fellépést ma is vandalizmusnak nevezzük.

Vánkos  A párna, elsősorban a tollal töltött, elnevezése. Szép, régi szó.

Ványol  A gyapjúszövetet tömörítő művelet. Az elkészült posztót, amelyik még ritka, a kallómalomba viszik, ami lényegében folyamatosan lezuhanó vastag dorongok sora. Ez végzi a ványolást, vagyis a tömörítést. Ez 24 óráig tart, közben háromszor kiszedik és összehajtogatják a posztót. A művelet közben az anyag felére zsugorodik össze, ettől válik tartóssá és meleggé.

Varangy  A békák egyik családja. Fajai rút külsejű, zömök, esetlen testű, majdnam mindig bibircsókos bőrű állatok Teljesen ártalmatlanok, és emellett hasznosak. A mesékben megjelenő békák, melyek szabadító csókra várnak rendszerint varangyok.

Varga Cipő, bocskor, általában lábbeli készítésével foglalkozó iparos volt.

Varkocs Hajfonat. Megfelel a csurkának, copfnak. A török háborúk a fejtetőn viselt fonatot nevezték így.

Varsa Halfogó eszköz: vízbe helyezett, vesszőfonatú alkalmatosság, a bele tévedő halak tölcsérforma szűkületén átjutva nem tudnak visszaúszni, a zsákszerű hálóban rekednek..

Várta  Őrt álló katona őrhelye, őrség.

Vásárfia  A vásárok hajdán is nagy összejöveteli lehetőséget jelentettek. Nemcsak azok mentek el, akik eladni vagy venni szándékoztak. Sokan a találkozások miatt keresték ezt az alkalmat. A vásárról nem illett ajándék, vagyis vásárfia nélkül hazamenni, ez járt az asszonynak  és a gyermeknek. A gyermekek többnyire bugylibicskát, fütyülőt, cukorkát, mézeskalácsot, játékot, az asszonyok, lányok kendőt, ékszert, olvasót, percet pogácsát kaptak.

Vasas A német és az osztrák vérteseket nevezték így egykoron. Ezek a katonák vasból készült páncél vértet viseltek.

Vasba verni Valamikor a rabokat vasból készült bilincsbe verték, hogy ne tudjanak elmenni. Ezt a vasat a kézre és a lábra egyaránt feltették, sőt, a lábbilincsre estenként súlyos golyót is akasztottak.

Vasderes  A tört vas színéhez hasonló lószín, melynél a fehér és fekete szőrök körülbelül egyenlő mennyiségben vannak elkeveredve, de a fej, a lábvégek és a hosszú szőrök feketék.

Vasderes  A tört vas színéhez hasonló lószín, melynél a fehér és fekete szőrök körülbelül egyenlő mennyiségben vannak elkeveredve, de a fej, a lábvégek és a hosszú szőrök feketék.

Vasgereben  A gyapjú tisztításához használt eszköz. Többnyire falapba vert, kiálló szegek sora, amin a gyapjút húzva kitépték a szennyezett részeket. Miután volt, ahol a gereben fogai fából készültek, a szeggel kivertet nevezték vasgerebennek. A XIX. században egy író neve volt Vas Gereben

Vásik rá a foga Igen régi kifejezése annak, hogy nagyon szeretne valamit, kíván, szeretne valamit megszerezni. Ebből alakult ki később a feni a fogát valamire mondás, aminek jelentése hasonló.

Vaskalapos A református teológiai tanárok a XVI. – XVII. században kemény, háromszögletű kalapot hordtak. Igen következetes, elveikhez makacsul ragaszkodó, véleményüket nem változató emberek lévén, olyan hírbe keveredtek, hogy maradiak, fafejűek. Innen ered aztán a vaskalapos kifejezés, ami valamihez való makacs, kicsinyes ragaszkodást jelent.

Vaskó Olyan rossz, már nem használt késpenge vagy vasdarab, amit a cipő tisztítására, a sár lekaparására használnak.

Vaslappancs  Vasból készült csapóajtó, valaminek a lecsapódó fedele.

Vasorrú bába  A népmesékben a gonosz boszorkány egyik elnevezése.

Vásott Nagyon csintalan gyermek, pajkos, nehezen fegyelmezhető, főleg fiú.

Vedér, veder, vödör  Folyadék vagy szilárd anyag tárolására használják. Régen fából, ma már csak fémből vagy műanyagból készül. Lefelé szűkülő edényről van szó, melyet egy lehajtható fül segítségével lehet vinni. Nevezik még csöbörnek, rocskának, küblinek, ampának. 

Vég, végek, véghely végvár, a török hódoltság határvonalán álló vár, ill. ezeknek a váraknak összefüggő rendszere.

Véka Gabona mérésére használt űrmérték. Egy véka megközelítően 25 - 30 liter mennyiség volt. Így hívták a nagyobb kétfülű kosarat is. A véka alá rejt mondás azt jelentette, hogy valaki valamilyen értékes tulajdonságát titokban tartja, elfedi más elől.

Vékonypénzű Sovány, vézna, ösztövér, hitvány, vékonydongájú. Tréfás népnyelvi szó, egyesek tévesen kevés pénzűnek, szegénynek értik.

Vendéghaj Paróka, álhaj. Régies szó, választékos stílusban ma sem ritka. Ma többnyire a népi táncos lányoknál láthatjuk, akik ilyen hajfonatot viselnek.

Vendégoldal A szekér oldalára erősíthető hosszú rúd, amivel a rakterület szélességét megnövelik. Tájnyelvi szó, azért “vendég” a rúd, mert csak alkalmilag használatos, nem igazán a szekérhez tartozó.

Vendégoldal Régen a szekeret úgy szélesítették meg szükség esetén, hogy a két oldalára hosszú rudat szereltek. Ez nem volt állandó tartozék, ez csak “vendégségben” volt a szekéren. Súlya nagy volt.

Vendek Valamikor a germánoknál a szlávok összefoglaló elnevezése volt. Kelta eredetű népnek tartják őket.  Ma két népcsoport neve. Vendek élnek Magyarországon a Rába és a Mura között, létszámuk kicsi. Németországban Lausitz környékén találjuk őket, itt a nevük szorb. Számuk megfogyatkozott.

Venyige Száraz szőlővessző.

Verbung Verbuvál, verbunk Katonát toboroz Tágabb értelemben: toboroz, szervez. A német Werbung szóból ered, ami meghirdet, szervez. A verbuválás rendszerint egy-egy falu közepén zajlott, ahol mindenféle ígérettel csábították a legényeket katonának. Itt táncolták a ma verbunkosnak nevezett táncot, ami a magyar nyelvben toborzóként is ismert.

Verejték, veríték  Ha nagy a meleg, vagy ha valaki nagyon izgul, vagy éppen nagy erőfeszítéssel végez valamit, akkor a bőrön sós folyadék ül ki. Mondjuk úgy, hogy verítékezik vagy egyszerűen: izzad.

Verem Földbe ásott nagy gödör. Valamikor tárolásra használták. Tartottak benne gabonát, jeget. Veremnek nevezik néhány állat rejtekét is. Sírveremnek szokták mondani a kiásott sírgödröt is.

Verkli, kíntorna Rögzített dallamokat játszó, hajtókar forgatásával működő szekrény alakú egyszerű mechanikus hangszer, lényegében a sípláda és a gépzongora egyik változata. Többnyire kereken gurult, a kíntornás, a verklis udvarról udvarra járt, utcasarkokon muzsikált. Régen úgy mondták: koldulás ez zenekísérettel. Mint a régi idők emléke ma is feltűnik, régi funkcióját elveszítve a múltat idézi.

Verőce Lécajtó, derékmagasságú kis ajtó falusi konyha vagy pitvar nyílásában, a háziszárnyasok kirekesztésére.

Vért, páncél, védőfegyver, a harcos testének az ellenség fegyverével szembeni fedezésére szolgált. Kezdetben erős szövetre felvarrt gyűrűkből, pántokból, majd kovácsolt vaslemezből készült. A teljes alakot befedő lemezpáncél a XV. században alakult ki. Magyarországon a teljes vért a mohácsi csata után megszűnt. A régi osztrák – magyar hadseregben a lovasok és dragonyosok viselték a mellvértet egészen a XIX. század végéig.

Veszteg Ősi nyelvünkben ige volt, annyit tett: hallgat, nem beszél. A vesztegség hallgatást jelentett. Ma csak határozószóként él, úgyis csupán néhány kötött szókapcsolatban: Maradj veszteg! Vesztegel: tétlenül áll, nem mozdul(hat). Vesztegzár: járvány veszély esetén a betegség tovább-terjedésének megakadályozására elrendelt zárlat, tilalom egy terület, egy épület vagy egy hajó elhagyására.

Vesztőhely  Régen a kivégzésekre kijelölt hely. Rendszerint emelvény volt, ahol a bakó vagy a hóhér hajtotta végre a halálos ítéltet. A magyar töténelem legszomorúbb vesztőhelye az aradi vár volt, ahol a 48-as szabadságharc mártírjait végezték ki.

Vetélő fa A szövőszéken történő szövéskor, a fonal felvetésekor használt eszköz.

Vetemedik Torzul, ferdül, görbül, hajlik. Képes értelmében: bűnre, gyilkosságra vetemedik (vagyis erkölcsileg elferdül, eltorzul, rosszra hajlik, görbe útra tér).

Viaszosvászon Amikor a pamutszövetet lenolaj kencével vízhatlanná tették, akkor készült el a viaszos vászon. Kezdetben burkolásra használták. Később a viaszos vászon átalakult. Olyan, főleg konyhai asztalterítőket készítettek viaszos-olajos eljárással, melyek felülete fényes volt, sőt, díszítették is.

Vidor Vidám, fürge, élénk, jókedvű, derűs, mosolygós

Viganó  A XIX. század elején divatos női hosszú felsőruha, dereka és alja egy darabból volt szabva. Nevét Vigani Maria olasz táncosnőről kapta. A népnyelvben női kabátot jelentett.

Villamoskalauz Még a XX. század második felében is működtek. A villamoson az utasok között járva árusították a menetjegyeket, figyelték a fel- és leszállást, csengővel adtak jelet a vezetőnek az indulásra. Volt még az ülőkalauz, aki az ajtó mellet foglalt helyet, ott árusította a jegyeket. Mára eltűntek, az előre váltott jegyek fölöslegessé tették őket. Időnként nosztalgia járatokon tűnnek fel.

Vincellér  A szőlőbirtokos alkalmazottja, aki nagy szakértelemmel végzi a szőlő gondozását, illetve a szőlőmunkások munkájára felügyel. Bére lehet átalánybér, de kaphat természetbeni juttatást is.

Virágnyelv Valamikor a fiatal lányok és fiúk virágokkal üzentek egymásnak. A rózsa például mindig a szerelem üzenete volt. A szerelmi közlés e módja azért alakult ki, hogy a párok mások előtt rejtve is kommunikálhassanak egymással. Az óvatosság rejlett mögötte. Ma a virágnyelv ezt az óvatoskodó vonást őrizte meg, olyan körülírt közlést jelent, amit elsősorban a beszélő felek értenek meg.

Virrasztás Hajdanában, amikor a faluban még háztól temettek, általános szokás volt a virrasztás. A felravatalozott halottat a rokonoknak, ismerősöknek, szomszédoknak illett meglátogatniuk.  Ilyenkor a rokonság és az idős asszonyok, férfiak maradtak, a szokásnak és a szertartásnak megfelelően körbeülték a halottat, imádkozgattak, énekeltek. Rendszerint vallásos énekeket vagy az azok dallamára szerkesztett strófákat. A férfiak félrevonultak, kártyázgattak, de aludni nem volt szabad.

Virtus Eredetileg erényt, érdemet jelentett. Idővel jelentése változott, ma az oktalan, könnyelmű hősködést nevezik így.

Viskó Alacsony, szegényes lakóház, kunyhó.

Viszket a tenyere – pénz áll a házhoz Babonás, tréfás szólás annak a kapcsán, ha valakinek viszket a kenyere. Rokon azzal, hogy ha a bal szem viszket, akkor öröm ér, ha a jobb, akkor pedig bánat.

Vitézkötés Zsinóros díszítés magyar férfiruhán

Vitrázs Az ablakkeretre erősített keskeny függöny.

Viza A tokfélék családjába tartozó igen nagy hal. Elérheti a kilenc méter hosszúságot és a 14 mázsás súlyt. Hazája a Kaspi-tenger, a Fekete-tenger, a beléjük ömlő folyók alsó szakasza. Valamikor a Dunán Bécsig is felúszott. Emlékét Budapesten a Vizafogó nevű hely őrzi. Ikrájából készül a legkiválóbb kaviár.

Vizesnyolcas Régen szokás volt műhely vagy bolt padlójára, földes járdára söprés előtt vékony sugárban vizet locsolni, hogy a por ne verődjék fel, az ide-oda himbált vízsugár 8-as-forma rajzolata volt a vizesnyolcas. Tréfásan a bolti segédet vagy az inast is mondták vizesnyolcasnak.

Vízimalom Olyan malom, melynek hajtóerejét a víz szolgáltatja. A hajómalom kerekét a lapátjaiba ütköző folyóvíz sebessége hajtja. Ma Magyarországon Túristvándiban, Kapolcson és a Séd patakon láthatunk még működő vízimalmot.

Vízipipa Más néven nargilé. A Közel-Keleten használják. A pipa füstje illatos vízzel telt edényen át jut el a szájba.

Vizitál Látogat, ellenőriz, felkeres, megszemlél.

Vizslat Kutat, fürkész, valaki után különös érdeklődéssel szimatol.

Vőfély  Lásd: násznagy

Vörös kakas Régen a településeken kitört tüzet nevezték így. Igen képszerű megfogalmazás, hiszen a tűz lángja, mint egy repülő vörös kakas szállt az egyik tetőről a másikra, és okozta a nagy tűvészeket.