G, Gy

Gácsér  A kacsa hímje. Arról is felismerhető, hogy a zsírozója feletti tollazata kunkori.

Galambepéjű A szelíd, kedves, jámbor természetű ember jelzője. A szólásokban használt kifejezés onnan ered, hogy a galambnak más állatokhoz viszonyítva kisebb epéje van.

Galopp Más szóval vágta, a lovak ugrásokból álló haladó mozgása. Galoppnak neveznek egy társas körtáncot is, amely 2/4-es ütemű. Az 1820-as években jött divatba és a XX. század elejéig kedvelt báltermi tánc volt.

Gálya  Egészen a XVIII. század végéig közlekedtek a tengereken  a sok evezővel és háromszögletű latin vitorlákkal felszerelt nagy hajók, ezek voltak a gályák. Karcsúak voltak és laposfenekűek, kihajló oldalakkal. Igazi hadihajók. Általában 3 -  5 evezős kezelt egy 15 méter hosszú evezőt. Oldalanként 20 - 25 ilyen evezőpár volt. Igen gyakran rabok ültek az evezőknél, akiket a padhoz láncoltak, és dobszó ütemére húzták az evezőt. A gályarabok kényszermunkára ítéltek voltak, akik közül csak kevesen élték meg büntetésük leteltét. A leghíresebb Velence és Genua gályaflottája volt.

Ganaj, ganéj Állati, ritkán emberi ürülék. Így nevezik még az istállótrágyát, a trágyadombot is. Jelzőként az alávaló, aljas emberrel kapcsolatban is használatos

Gangos  A szó német eredetű és azt jelenti, hogy valaki büszke tartású, délceg. A másik jelentése a gangos csizmával kapcsolatos, ami ünnepi, díszes viselet volt.

Garabonciás diák  A néphit titokzatos, vihartámasztó varázslója.  A középkorban terjedt el a vándordiák típusa, aki sok földet bejárt és sok tudományban volt jártas. Ő volt az az alak, aki csalafinta tudásával élelemért rászedte a népet. Magyarországon hamar összekeveredett ez az alak a táltossal (l. ott) Olyan képessége is volt, hogy könyvéből kiimádkozza a sárkányt és olyan fergeteget támaszt, amely leviszi a ház tetejét.

Garas Valamikor, van annak már több mint száz éve is, a nagyon apró váltópénz neve. Nagyon kis értéke volt, a  kevés pénzt nevezték garasnak. Ha azt mondta valaki,  nem ér egy lyukas garast - az azt jelentette, hogy értéktelen. Volt ugyanakkor egy olyan fordulat, hogy letette a garast. Ez azt jelezte, valaki megszerezte a beszédhez való jogot. De a nagyon fukar embert is nevezték garasosnak, ezzel is értésre adva, hogy még a keveset is irigyli mástól.

Garibaldi, Giuseppe, olasz nemzeti hős, aki 1807 és 1882 között élt. Különböző, szabadságért vívott csatákban vett részt. A legemlékezetesebb az 1860-as marsalai partraszállás volt, amikor két magyarral, Türr Istvánnal és Tüköry ezredessel harcolt együtt, bevette Palermót, Nápolyt. Garbaldi csapataival magyar légió is harcolt együtt. 

Gatya  Régi paraszti férfiruha volt, ami fehér vászonból készült, alját néhol kirojtozták, helyenként hímzéssel díszítették. A múlt században még sokfelé télen két gatyát hordtak. Az egyiket, az alsót állandóan cserélték, míg a felsőt pernyében és faggyúban megmártották, zsírral, szalonnabőrrel kenegették és addig hordták, amíg el nem szakadt.

Gatyamadzag Olyan zsinór vagy szalag, amit a gatya korcába húztak. Ezzel lehetett összehúzni  és a derékon rögzíteni a gatyát.

Gavallér A divatosan öltözködő, elegáns urak elnevezése. Van, amikor az udvarlót, a széptevőt, a nagyon udvarias embert nevezik így. De a bőkezű, a szívesen adakozó, a bőséges borravalót adó is gavallér

Gazduram A falusi társadalomban a parasztgazda igen nagy úr volt. Szolgái, cselédei szólították  ilyen megtisztelő módon.

Gázlámpa, gázláng A XVIII. században, Angliában kezdték termelni  kőszénből a világítógázt. Használata gyorsan terjedt Európában. Magyarországon a XIX. század közepén Pozsony, Temesvár és Pest városában létesültek gázgyárak. Az utcák, terek megvilágítására használták, a lámpákhoz csővezetéken érkezett a gáz. Ezeket a lámpákat a lámpagyújtogató egyenként helyezte üzembe esténként. A gázvilágítást a villamos áram szorította ki.

Gebe  A nagyon sovány ló neve. Emberre is szokták mondani, ha rossz bőrben van.

Gémeskút Lásd a kút, kútágas szónál

Gémeskút. Az alföldi legelők jellegzetes itatója a gémeskút amit úgy ásnak ki, hogy a  kútágas tengelyén mozgó rúd, a kútgém végén lévő ostor segítségével vederrel fel tudják húzni a vizet, amit a vályúba öntenek. A kút kávája az ásott kút nyílását körülvevő, derékmagasságú védőfal. Ismerjük még a kerekes kutat, melyből kerék forgatásával lehet felhúzni a vedret. Újabb kútféleségek: csőkút, fúrtkút, vízvezetéki közkút.

Genciána Az encián nevű növény elferdített népi neve. A virág bokorszerű, virágzata kék.

Generális  A hadseregnél régen így nevezték a tábornokot. De  ez a megszólítása a férfi szerzetesrendek tartományi főnökeinek is.

Geográfia A földrajz latin elnevezése

Gépészkovács Igen fontos szakma volt valamikor. A cséplőgépek, általában a gőzgépek javításával foglalkozott. Magasan képzett szakembernek kellett lennie, aki az akkori gépek “szervízelését” végezte, és tisztában volt a kovácsmesterséggel is.

Gerely Középkori hajítófegyver. Rúd alakú, hossza 1,5 méter volt, a végén vascsúccsal. Később sporteszközzé szelídült, az atlétikai versenyek ügyességi száma a gerelyvetés.

Gerenda Négy élűre fűrészelt hosszú, vastag szálfa. Nagy szerepe volt a régi építkezésekben is, hiszen a házak mestergerendája, ami az épületet tartotta is ebből készült, csakúgy, mint a keresztgerenda. Mondásban is helyet kapott: “Más szemében meglátja a szálkát, magáéban a gerendát sem” - ami azt jelenti, hogy valaki elfogultan vélekedik embertársáról.

Gerezna  A vad lenyúzott, nyers szőrmés, még ki nem dolgozott bőrének elnevezése.

Gerundium határozói igenév a latin nyelvtanban. De volt más jelentése is. A XIX. századi debreceni kollégiumi diáktűzoltóinak eszköze volt. Ezzel törték a kerítéseket és az akadályokat akkor, amikor gyorsan, telkeken át haladva igyekeztek a tűzhöz

Gesztikulál, gesztál A beszédet kézmozdulatokkal, élénk taglejtésekkel kíséri, ezzel is nyomatékot adva a mondanivalónak.

Gézengúz De mondhatjuk úgy, hogy csibész, rakoncátlan gyermek. Inkább kedveskedő semmint megrovó kifejezés.

Gigerli Az első világháború előtt divatos szó volt. Bécsből érkezett hazánkba, jelentése piperkőc.

Gilice Mondókákban, dalokban gyakorta fordul elő ez a szó. A gilice gerlicét jelent, kedveskedő forma, a gerle, a galamb becézése.. A népnyelvben ugyanezt jelenti az iglice.

Gilisztacukor Emberi élősdi az órsógiliszta, ami egészségügyi zavarokat okozhat. Ezeknek a gilisztáknak a bélből történő kihajtására készítettek szantonint tartalmazó cukrot, amit a gyermek is szívesen fogyasztott. Tekinthetjük orvosságnak is.

Githes-göthös kiscsikó  Beteges, gyenge. A göthös eredeti jelentése: olyan ember, aki sokat köhög

Gitt, Gittegylet Ablaküvegek rögzítésére készült gyurma. Anyaga krétapor és kence. Összegyúrják és ez képlékeny masszává lesz. Gittegyletnek manapság az olyan fontoskodó egyesületeket, szervezeteket nevezik, melyeknek jelentőségük nincs. Emlékezetes a Pál utcai fiúk gittegylete.

Gléda  Egyenes sor.

Góbé  A furfangos székely parasztembert, a csavaros eszűt, a ravaszt nevezik így.

Golyhó  Rokona a bohónak, de inkább együgyű, bolondos, tudatlan embert jelöl.

Golyózás A golyó valamikor nagyon fontos játékszere volt a fiúknak. Volt agyaggolyó, üveggolyó, kicsi és nagy. Kincsnek számított. Számtalan játékot lehetett vele játszani, gurították lyukra, volt a koccantós, a rádobós. Ahány csapat, annyiféle játék volt divatban.

Góré  A falvakban a kukoricát tárolják górékban. A legáltalánosabban elterjedt gazdasági tároló építmény. Ezek favázasak, léces oldalúak vagy sövényfonásúak (l. ott), hogy szellőzzön a benne tárolt tengeri. Ugyanakkor a lécet úgy erősítik fel, hogy a kukoricacső ki ne essen, de a madár se tudjon berepülni. A górét rendszerint 1,2 - 2 méter magasra emelték meg, alá disznó-, tyúk- vagy liba ólat helyeztek, hogy a lepergő szem ne menjen kárba. A góré mai szóhasználatban főnököt is jelent.

Göböly Valamikor a hizlalt ökröt nevezték így.

Gödény vagy pelikán az evezőlábúak rendjébe tartozó madárcsalád. Fő ismertetőjük hatalmas, zacskós csőrük, mely a keretet alkotó alsó kávából, az erre erősített zacskóból és az egészre fedőként boruló felső kávából áll. Kilenc fajuk a forró égöv alatt és az ezzel szomszédos területeken él. Magyarországon, mint ritkaság a közönséges gödény és a borzas gödény fordul elő, és legnagyobb vízi madarunknak számít.

Gölöncsér Agyaggal dolgozó mesterember. A fazekas és a gölöncsér gyártotta a legegyszerűbb használati edényeket, fazekat, lábost, hal- és kacsasütőt, virágcserepet, csirkeitatót.

Gölöncsér A fazekas másik elnevezése. Olyan mester volt, aki a legegyszerűbb használati edényeket, fazekat, lábost, hal- és kacsasütőt, virágcserepet, csirkeitatót készített.

Gömböc A disznósajt népies elnevezése. Más értelemben véres hurka módjára töltött, lében főtt étel. A tréfás szóhasználat ezzel a jelzővel illeti az alacsony, kövér embert.

Gönc A limlomot, a kacatot, a csomóba kötött ruhát nevezik így.  Mai szóhasználatban a szedett-vedett ruházatot is szokták göncnek mondani.

Göncöl Az északi éggömb legkönnyebben felismerhető, hét csillagból álló, szekér alakú csillagképe. A monda szerint egy Göncöl nevű táltos utazik rajta. Nevezik még Nagy Medvének is.

Görhe Kukoricalisztből sokféle ételt készítettek. A málé vízzel összekevert kukoricalisztből készült, amit állni hagytak, hadd édesedjék, majd zsíros tepsibe öntötték a masszát, szépen elegyengették, tetejére zsírt csorgattak. Kemencében sütötték. Hasonló masszából készült a kerekre formált görhe vagy más néven prósza, kukoricapogácsa. Volt, ahol zsírt vagy olajat gyúrtak a tésztájába, esetleg cukorral ízesítették. Kenyér helyett fogyasztották. Ma ismét divatba jöttek, csemegének számítanak.

Göthös  A beteges, gyenge, sokat köhögő embert hívják így.

Gőzfűrész Fűrészelt áru előállítására használt gépcsoport, melyet olyan gőzgép hajtott, melyet a munka közben keletkezett hulladék fával fűtöttek.

Grabanc vagy grumánc Valaki ruhájának, kabátjának az eleje, hajtókája. Ezt szokták haragosan megráncigálni az indulatosan vitázó felek.

Grácia fejemnek! Irgalom! - mondhatjuk. Vagy hogy még pontosabbak legyünk: Kegyelem fejemnek!  Mesefordulat, amikor a bajban lévő megbocsátásért könyörög.

Grádics: Lépcsőfok. A latin gradus (lépcsőfok) szóból; régi és tájnyelvi szó, gyakori változata a garádics.

Gránátalma  A Földközi-tenger illetve a Himalája vidékéről származó díszcserje. Gyümölcse kellemes, savanykás, piros húsú. A termése a magyar népművészetbe is bekerült, több helyen hímezték terítőkre, jellemzően a beregi keresztszemesek között találjuk a motívumokat.

Griffmadár Mesebeli állat, amely a sas és az oroszlán vonásait egyesíti. Már a régi, ókori művészetben is kedvelt motívum volt. Az avar ötvösművészek is szívesen használták. Vélhető, hogy ilyen közvetítéssel jutott el hozzánk és vált népmeséink gyakori alakjává. Több magyar család címerében is feltűnik.

Grimasz Fintor. Érzelmek, vélemények, hangulatok kifejezése úgy, hogy arcunk részeit némileg torzítva mozgatjuk.

Grund  A városokban a házak, bérházak közötti beépítetlen telkeket nevezik így. Ezek minden időben a környékbeli gyerekek kedvelt játszóhelyei voltak, ahol focizni, háborúzni lehetett. A grundokról a legszebben Molnár Ferenc írt a Pál utcai fiúk című könyvében.

Guba Fürtösre szőtt, durva posztóból készült felsőkabát. A megtisztított, megtépett gyapjút megfonták, majd a gubaszéken megszőtték olyanformán, hogy az egyik oldalába gyapjúfürtöket raktak, a másik oldala sima. Négyszögű darabokból varrták a gubát, melynek színe fekete vagy szürke volt. A szegényebbek viselték. Innen a mondás is: Guba gubával, suba subával - vagyis a szegény szegénnyel, a gazdag gazdaggal házasodjék.

Guberálni Hulladékban, szemétben, kukában turkál, valami felhasználhatót, ehetőt keres, onnan kiszed.

Gukker vagy kukker, német eredetű szó, jelentése látcső, távcső.

Gulya, gulyás  A szarvasmarhákból álló nyáj elnevezése. Létszáma általában  500 állatból állt. A gulyát egy számadóra bízták. A cifragulya a tenyészállatokból ált, a szűzgulya a még tenyésztésre nem bocsátott 3 - 4 éves jószágokat foglalta magába, a törzs-, rideg-, szilajgulyát egész évben szabadban tartották. A gulyára a gulyás ügyelt fel. A pásztortársadalom kiemelkedő tagjai voltak, saját jószágot is tarthattak. Lovon jártak, karikás ostoruk és botjuk is volt. A gulyásbojtár mellettük dolgozó,  fiatalabb ember volt.

Gumiarábikum Más néven arab mézga, ami nem Arábiából, hanem a Nílus mellől, Szenegambiából származik. Az ott található acaciák váladéka. Vízben és glicerinben tökéletesen oldódik. Kiváló ragasztó anyagot készítenek belőle, de felhasználja a gyógyszeripar, a tintagyártás.

Gúnya  Szegényes felsőruha.

Gúnya Szegényes felsőruha.

Gunyhó, kunyhó Nádból, kóróból, faágakból, szalmából hevenyészve készített ideiglenes emberi lakhely. Kunyhót épített a pásztor, a csősz,  vagy éppen a mesében vándorló.

Gunnyaszt Emberre és állatra, főleg madárra mondják, ha összehúzódva, bánatosan üldögél, bóbiskol.

Gúzs, gúzsba köt  A gúzs ágból, szalmából, kenderből, bőrből csavart kötél. Hajdanában a katonaságnál a fegyelmezetlenkedőket büntetésül  ezzel kötözték meg, mégpedig úgy, hogy a jobb kart a bal lábszárhoz kapcsolták. A gúzsbakötést olyan értelemben is használják, hogy megfosztják a szabad cselekvéstől.

Guzsaly: Olyan eszköz, amelynek pálcájára a megfonandó gyapjút vagy kendert, a szöszt tekerték; később magát a fonószéket a rokkát jelentette. Szláv eredetű népnyelvi szó.

Gügyü: falusi házasságközvetítő asszony. Talán a gügyög igéből való; az ilyen asszony édeskedésével igyekszik ügyfele számára megnyerni a menyasszonyt.

Gvárdián Egyes szerzetesrendeknél, főleg a ferenceseknél így nevezték a rendház főnökét.

Gyarmat Az anyaországon kívül eső, politikai önállósággal nem rendelkező, meghódított területek elnevezése. Már az ókori népek is hódítottak meg külső területeket, pl. a Római Birodalom fél Európát és Kis-Ázsiát a maga uralma alá hajtotta. A nagy európai gyarmatosítások a XVI. században kezdődtek, Spanyolország, Portugália, Hollandia, majd Anglia voltak a fő gyarmatosítók. Az 1960-as években megkezdődött a gyarmatbirodalmak széthullása, az egykori gyarmatok visszaszerezték függetlenségüket. Ma már elenyésző nagyságú területek vannak gyarmati státuszban, ez is inkább névleges függés.

Gyatra Nagyon rossz minőségű, selejtes, silány.

Gyaur Török szó, ami megfelel az ebhitűnek, a nem mohamedánnak, vagyis a kereszténynek.

Gyehenna Egy völgy neve Jeruzsálem déli részén. Héberül Gé Ben Hinnon vagy Gé Hinnon, az Újszövetség görög szövegében Geenna. Ezekből alakult a gyehenna szó. Ezen a helyen egykor Molochnak gyermekeket áldoztak, ezért a borzalmak helyének tekintették. Később a pokol elnevezésévé vált.

Gyékény Állóvizek mentén találjuk. Barna buzogányos virágzatú, éles levelű növény. Sokféle felhasználása van, szőnek belőle szőnyeget, táskákat, szatyrokat, haltartókat. Több mondásban is szerepel, pl. "Egy gyékényen árul valakivel..." megértik egymást. "Kirántják alóla a gyékényt" - tönkretették, meghiúsították a szándékát.

Gyékény Növénynemzetség. Kilenc faja a mérsékelt éghajlat vizeiben, mocsaraiban él. Magas, nádtermetű, buzogányos virágzatú növény. Már a gyűjtögető ember is használta. Ma is készítenek belőle szatyrot, szőnyeget, papucsot, kosarat, függönyt. Jól színezhető, sodorható, szőhető, fonható. Több mondásban is szerepel, pl. "Egy gyékényen árul valakivel." megértik egymást. "Kirántják alóla a gyékényt" - tönkretették, meghiúsították a szándékát.

Gyepű Valamikor a középkorban Magyarországon az országhatárokat védő határvédelmi vonalakat nevezték így. Ezek rendszerint járhatatlan vidékek, felduzzasztott folyók voltak. A védvonalon kapukat hagytak, melyeket külön őrség vigyázott  A gyepűelve a gyepűn túli területeket jelentette. Ma a szó jelentése: sövény.

Gyermekláncfű Nevezhetjük pitypangnak is.  Sárga, fészkes virágú, bóbitás, gömb alakú termésű gyomnövény. Kedves játéka ez a gyermekeknek, akik a szárából láncot készítenek, koszorút kötnek.

Gyíkleső A keskeny, rövid hegyes pengéjű díszkard vagy szurony régies, tréfás neve.

Gyilok Rövid kétélű kard, tőr.

Gyilokjáró a régi várak bástyájának koronájánál, a belső oldalon körbefutó (néha fedett) függőfolyosó. Rajta vonultak az őrjáratok, és róla lehetett a lőréseken át lőni vagy a mellvédje felett kézitusát vívni az ostromlókkal. Ez volt az utolsó hely, ahová a védők visszavonulhattak, és ahol már nem harc, hanem csak gyilkolás folyt.

Gyolcs Finom, fehér vászon Régen ezzel a szóval különböztették meg a házi szövésűtől.

Gyömöszöl Valaki szűk helyre, rendetlenül, gyűrve benyomkod valamit. Másik jelentése: dögönyöz, masszíroz, megnyomkod.

Gyöngyház Kagylók, csigák házának legbelső, a felülettel párhuzamos lemezekből álló, színjátszó rétege.  Vastagsága nagyon különböző, van olyan, ami ipari felhasználásra is alkalmas, készítenek belőle gombot, késnyelet, ékszereket, legyezőket, tőrnyelet, használják díszítésre, bútoroknál berakásra. A legjobb gyöngyházat a tengeri gyöngykagylókból nyerik

Gyöngyös koszorú, gyöngyösbokréta Erdélyben a kalotaszegi viselet része. Itt a nők és a férfiak egyaránt szalmakalapot viselnek. A legények a kalapjuk mellé olyan nagy gyöngyökkel díszített virág bokrétát tűznek, hogy az az egész kalapot félrehúzza.

Gyöngyösbokréta  A kalotaszegi viselet része. Itt a nők és a férfiak egyaránt szalmakalapot viselnek. A legények a kalapjuk mellé olyan nagy gyöngyökkel díszített virág  bokrétát tűznek, hogy az az egész kalapot félrehúzza.

Gyöngytyúk  A fácánnal rokon háziállat. Fehérrel pettyezett fekete tollú madár, mely színe miatt kapta a nevét.

Gyújtóüveg vagy más néven gyűjtőlencse. Üvegből készül. Egyik vagy mindkét oldalán szabályos, görbe felületű optikai eszköz. A lencse egy pontba összegyűjti a nap sugarait, és az így keletkező nagy meleg hatására meggyullad a fa, papír, avar és minden száraz anyag.

H

Hadak útja  A Tejút egyik népies neve. A monda szerint a Görögországban tartózkodó Csaba vezér vitézeivel ezen a csillagúton sietett az ellenségtől szorongatott székelyek segítségére. A lovak patkóinak nyoma egy-egy csillag.

Hadilábon Ellenséges, rossz viszonyban. A hadiláb eredetileg hadiállapotot jelentett, illetve a háborúra mozgósított hadsereg készenléti állapotát fejezte ki.

Hadizsákmány A megszálló hadsereg lefoglalhatja a megszállott területen található, az érintett állam tulajdonában lévő és a hadműveletekre fordítható ingó vagyont, készpénzt, értékeket, állami követeléseket. A magántulajdon a hágai egyezmény szerint sérthetetlen.

Hadsegéd Mondják adjutánsnak is. Államfők mellé beosztott magasabb rangú tábornok, aki főleg katonai ügyekben a tanácsadó szerepét is betölti.

Hajdúk Eredetileg délszláv gyalogság. A XVI. század elején kezdenek a magyar hadi életben szerepelni. Először Szapolyai János, majd Ferdinánd király szolgálatában állnak. Kiváló harcosok, akik a XVII. század elején Bocskay István fejedelem alatt vitézkedtek. Kiváltságokkal halmozták el őket, ebben az időben keletkeztek a hajdúvárosok, melyeket 9254 hajdú és 13 kapitány alapította. Később II. Rákóczi Ferenc gyalogezredeit alkották.  A XX. században hajdúnak nevezték a hivatali altiszteket, a vármegye hajdúit, akik ünnepélyes alkalmakkor egyenruhát viseltek.

Hajítófa  Az állat tereléséhez használt hegyes, rövid bot. De így nevezték a dió leveréséhez használatos fadarabot. A hajítófát sem ér kifejezés ezekből adódóan azt jelenti, hogy értéktelen, jelentéktelen.

Hajítógép Olyan régi mechanikai eszközök, amelyekkel az ellenséget nagyobb távolságról harcképtelenné tehették. Már i.e 780-ban említés történik róluk. Voltak állatinakkal működőek, melyek laposan vetették a kőgolyókat. Később acélrúgóval szerelték fel. A rómaiak a katapulta elnevezésűt használták, ezeket várostromkor alkalmazták. Mátyás király idejében is része volt a hadfelszerelésnek.

Hajkurászni Valakit vagy valamit ide-oda kergetni, hajszolni. Főleg állatot, baromfit szoktak így megfogni.

Hajlok a szavadra  Feladom az eddigi merev álláspontomat, és elfogadom azt, amit mondasz, szavaid meggyőznek.

Hajnalcsillag Nevezik még Esti csillagnak, Esthajnalcsillagnak, Vacsoracsillagnak. A Venus bolygó közhasználatú neve. Onnan ered, hogy a Venus szabad szemmel legjobban a keleti és nyugati legnagyobb kitérésben észlelhető napkelte előtt az ég keleti illetve napnyugta után nyugati felén. Szép, erős fénye van. Több vallási hiedelem, szokás fűződik hozzá.

Hajpomádé Valamikor pomádénak nevezték azokat a kozmetikai, bőr- és hajápolási célokat szolgáló szereket, szépítőszereket, melyek zsíros tapintásúak voltak. A hajra kent pomádétól az lesimult, fényes lett. A mesebeli Pomádé király is ilyen dolgokkal kenegette magát.

Hajszás Ezt a melléknevet elsősorban a népnyelvben találjuk. Így nevezték a jobbról befogott lovat vagy szarvasmarhát.

Halászmadár Azokat a madarakat nevezik így, amelyek a tavak, folyók mentén halakra vadásznak. A magasból csapnak le, és úgy kapják ki a zsákmányt a vízből.

Halotti tor Régi népszokás. Valamikor juhhúsos-kásás vacsorát rendeztek a temetés után a részvevőknek. Az asztalnál a halott helye üresen maradt. Gyakorta a tor vidám mulatozássá vált. A szokás idővel változott, többnyire a temetés utáni közös étkezéssé alakult. Vannak helyek, ahol a temetőben, közvetlenül a temetés után ülik meg, szalonnával, pálinkával.

Halpénz  A halakon lévő pikkelyt nevezik így, mert ezüstösen csillognak és fényes ezüst vagy fémpénzre emlékeztetnek.

Hám  Az igáslóra tett szerszám azon része, amely a szügyet és a törzset övezi és az istrángot tartja. Ehhez az állatot szoktatni kell - hámba törik.  Ha a ló az istrángon kívül kerül, akkor mondják, hogy kirúgott a hámból. Ember esetében ez azt jelenti, hogy a szokásostól és elvárhatótól eltérően viselkedett, illetve mulatott.

Hamuban sült pogácsa A mesék hosszú útra induló hőse rendszerint ezt viszi magával eledelként. De senki ne gondoljon valami finom pogácsára, mert ez esetben a tűz alatti hamuban sült krumpliról van szó, hiszen a szerencsét próbálni induló szegény volt, és jó, ha erre futotta a családnak.

Hamvába holt Tunya, bágyatag, indulattalan, életunt. A saját hamujától elfojtott, kihunyó tűzre utal a szókapcsolat.

Handzsár Egy élű, az alsó részén megvastagodó és előre hajló, hegyben végződő pengéjű, kardszerű fegyver. Csontmarkolata a végén kétkaréjúvá szélesedik. Ősrégi keleti fegyver, a VII. század óta ismert. Magyarországon a törökök használták.

Hányaveti  A nyegle, elbizakodott emberre mondják. Használják olyan értelemben is, hogy hanyag, kapkodó.

Hapták Az osztrák – magyar monarchia közös hadseregének katonai nyelvében a német Habt Acht! – vigyázz! – vezényszó népies eltorzítása volt.

Haptákban áll Habt Acht! - vagyis figyelem! vezényelték régen a magyar katonának is az osztrák - magyar közös hadseregben. Ami lényegében a vigyázzállás vezényszava volt. Ebből alakította aztán az egyszerű magyar katona a hapták szót, ami vigyázban állt jelent.

Harács Török eredetű szó, jelentése: adó. A törökök által megszállt vidékeken az adóbehajtás erőszakkal történt, ezért a harács szó sarcolást is jelentett. Manapság is használatos, a mohó pénzszerzés, a korlátlan mohóság jelzője a harácsolás.

Haramia Az erdők, mezők de még a városok rablóit, gonosztevőit, betyárjait is így nevezték. A kifejezés ma is él, és elsősorban a gonosz ember jelzője. A szó az arab nyelvből jött hozzánk, jelentése rabló, tolvaj, erőszakkal megszerző.

Harmadíziglen A család három nemzedékére kiterjedően. Barbár középkori büntetés volt, hogy súlyos bűn megtorlásául a vétkes családját harmadíziglen kiirtották (az oldalági rokonokat is).

Hárpiák Görög, madártestű, ártó halálistennők, akik viharzó szélként közlekednek, hirtelen halálba ragadják az embereket. Ma a házsártos nők jelzője a hárpia.

Hártya, pergamen Más néven íróhártya. Az írásnak és a rajzolásnak állati, főleg szamár-, borjú-, kutya-, kecske-, juh-, báránybőrből készült, ősidők óta használatos anyaga. Régebbi a papirusznál. Nevét a görög Pergamon városától kapta. A pergamen készítése hosszadalmas munka volt, mert a bőrt gondosan ki kellett dolgozni úgy, hogy csak a belső, vékony rétege maradjon, tajtékkővel simára csiszolták, enyvfestékkel alapozták. Ma csak luxuscélra használják.

Hatos A XIX. században így nevezték a forgalomban volt legkisebb ezüstpénzt. Értéke 6 krajcár volt, innen a neve. Később, megszűnése után a 10 krajcárost nevezték így.

Házitanító Az olyan tanárt vagy diákot nevezik így, aki meghatározott bérért a gyengébb tanulóval otthon, háznál foglalkozik, ott készíti fel a leckékből.

Háztűznéző A kérő tájékozódó jellegű első látogatása az eladó lány házánál. Faluhelyen szokás volt, hogy a házasulandó a szüleit vagy idősebb férfirokonait küldte háztűznézőbe. A háztűz a házi tűzhelyet jelenti, a szó tehát azt jelenti: a ház, a család megtekintése.

Házsártos Veszekedő, kötekedő, zsémbes, kiállhatatlan. Töve, az elavult házsárt, a hazárd magyaros alakja, tehát a házsártos eredetileg ‘kockajátékos’ volt; a szó mai jelentése onnan való, hogy a szerencsejáték gyakran jár veszekedéssel, vitával.

Hebehurgya Meggondolatlan, kapkodó, szeles.

Hecc Ugratás, tréfás bosszantás, zűrzavar, kavarodás. Aki tréfaként bosszant valakit, az heccel. Használják felizgat, felbosszant értelemben is.

Hederít Ez az az ige, amit csak tagadószóval lehet használni. Rá se hederít - vagyis ügyet sem vet rá, nem figyel.

Hékám, hékás Mindkét szó kedélyes, kedveskedő megszólítás, néha leereszkedő mellékhanggal. Házastársak között is divatban volt régen. 

Hencidától Boncidáig  Két falunévről van szó. Hencida Hajdúban, Boncida pedig a régi Bihar megyében van. Nos, ha Hencidától Boncidáig folyt a sárga lé a lakodalmon, az azt jelentette, hogy hatalmas lagzi volt, ahol patakokban folyt a bor, egyik falutól a másikig.

Hentereg  Fektében ide-oda forgolódik, hánykolódik. Nincs nyugovása.

Herélt Ivarszerveitől megfosztott férfiember vagy hím állat. Az ivartalanított, vagyis herélt ember az eunuch, főleg keleten teljesítettek régen szolgálatot császári, szultáni udvarokban. A herélt állatok közül a legismertebb az ökör, a kappan, a herélt ló.

Hét, hétrőf  A hetes szám a zsidó és keresztény valláskörben szent szám. A magyar népnek is ősi szentszáma. Gondoljunk a hét vezérre,  a hét törzsre, a hétfejű sárkányra, a hét gyászmagyarra, a szép dolognak hét megyében nincs párja kifejezésre, a ráolvasók is hétszer mondják el mondókájukat. A hét rőf valami hosszút jelöl, hiszen egy rőf 78 centi volt.

Hetedhét ország Népies nyelvi fordulat, azt akarja kifejezni, hogy valami nagyon távoli vidékről van szó.  Gondoljunk arra, hogy Hetedhét országon túl a mesék legmesszibb pontja.

Hetevény csillag  Latin nevén Pleiades, népiesen Csibéstyúk, Fiastyúk, Kaptár. Több, különböző fényes csillagból álló nyílt csillaghalmaz a Bika csillagképben.

Heverészik Kényelmesen, tétlenül, tehetetlenül, elhagyatottan fekszik. Tárgy esetében: használatlanul, elhanyagoltan fekszik valahol, mondjuk raktárban

Hiábavalóság A céltalanság, értelmetlenség  jelzője, az értéktelen holmira is mondják

Hidas Ma is használatos szó, főleg a folyó menti településeken. Így nevezik a kompot vagy az embereket szállító  dereglyéket. A híd szóval van kapcsolatban.

Hídlás Az istállók, ólak üreges, lefolyós deszkapadlója, ahová a trágyalé leszivárog.

Hímel-hámol, hímez-hámoz  Arra mondják, aki habozva, óvatoskodva, zavartan válaszol, kertel. Más szóval nem egyenes beszédű.

Hínár Állóvizeknél találjuk. A víz felületén szétterülő virágos növénytársulás, van, ahol békaszőlőnek nevezik.

Hintó Eredetileg hintó-kocsi, azaz hintálókocsi. A kocsi aljra erős szíjakkal ráakasztották az üléseket magába foglaló kocsitestet. Vannak szilárd tetejű, ki nem nyitható, csukott hintók, ezek az úgynevezett coupék, vannak teljesen befedhető és félfedelűek.                                               

História A történelem latin elnevezése. Használatos szó ma is. Olyan érelemben is mondják: történet, elbeszélés

Hiszi a piszi Főleg a gyermeknyelvben használatos kifejezés, azt jelenti, hogy valaki kételkedik abban, amit a másik mond, nem tudja elhinni, valószerűtlennek tartja a hallottakat.

Hit alatt ígér Megesküszik, Isten nevére, a hitre  tesz fogadalmat, esküszik. Régies, szép kifejezés.

Hites levél A hites a régi magyar jogban jelölte mindazokat, akiket bárkivel szemben eskü kötelezett hűségre. A hites levél olyan okmány volt, amely eskü erejű kötelezettséget tartalmazott, pl. örökbefogadáskor, birtok átadáskor.

Hitestárs Így nevezték régen a törvényes házastársat. Az asszonyok még ma is mondják, igaz ritkán, hites uram.

Hiú Olyan ember, aki túl sokat foglalkozik önmagával. Önmaga túlbecsülésében tetszelgő. Használják olyan értelemben is, hogy hiábavaló, üres, céltalan. De van egy másik, alig ismert jelentése. Erdélyben, a székelyeknél a padlást nevezik hiúnak. Ennek nincs köze a hiúsághoz, ez finnugor eredetű szó, ami padlást jelent.

Hóhér Más néven ítéletvégrehajtó vagy bakó. Minden időben az állam, a hatalom megbízott embere volt, aki a halálos ítéletet hajtotta végre, volt, amikor hóhérpallossal vagy bárddal, máskor kötéllel. Rá hárult a vádlottak kínvallatása is. Arcát rendszerint csuklyával elfedték, mert nem akarták, hogy felismerhető legyen, hiszen munkája igencsak népszerűtlen és kegyetlen volt. Nevezték pribéknek is.

Hókuszpókusz Bűvészek, szemfényvesztők varázsszava. Átvitt értelemben azt jelenti, hogy szemfényvesztés, csalás, ügyes mozgás, aminek célja valamit leleplezni. Eredetére vonatkozóan azt tartják, hogy a katolikus mise úrfelmutatáskor mondott Hoc est enim corpus meum  (ez az én testem) szövegéből származik.

Hold Területmérték volt, a mezőgazdaságban, de ma is használatos. Egy katasztrális hold egyenlő 1600 négyszögöllel, azaz 0,575,465 hektárral vagyis 5754 négyzetméterrel. Az úgynevezett magyar hold 1200 négyszögöl.

Hombár Hajdanán a parasztgazdaságok legnagyobb feladata volt, hogy a szemes terményt tárolják. Erre a célra szolgáltak a szuszékok és a hombárok. Ezek nagy ládák voltak, melyeket a kamarában vagy a padláson helyeztek el. Mai szóhasználatban magtárt jelent.

Hópénz A zsold régies elnevezése, utalva arra, hogy a katonák járandóságukat havonta kapták.

.Hopmester Udvarmester, a királyi udvartartás vezetője. A német Hofmeister  - udvarmester  szóból.

Horgas ín A ló, a szarvasmarha hátulsó lábának vastag ina.

Horpasz Más, igen találó szóval: éhgödör. Az emlős háziállatok - ezen kívül a farkas, róka - hasának mindkét oldalán, magasan a gerincoszlop szomszédságában, a bordaív és a csípőszöglet között lévő háromszögletes bemélyedés, amely különösen a sovány állatokon igen mély.

Hortyog, horkol Álmában nyitott szájjal lélegezve ismétlődő, hörgésszerű hangot ad.

Hölgymenyét Másik neve hermelin, hiszen a menyétfélék családjába tartozó ragadozó állat. Különösen a prémje miatt kedvelt. Uralkodói palástok kedvelt díszítője.

Humbug Ámítás, csalás, szélhámosság, beugratás. Angol eredetű, bizalmas köznyelvi szó.

Husáng Frissen letört faág; verekedésre is alkalmas. Hangutánzó (az ág suhog, hussan).

Huszár Jellegzetes magyar fegyverekkel felszerelt könnyűlovas-katonák. A szó eredete a latin cursor, azaz futó szóra vezethető vissza. Észak-balkáni úton terjedt a szó a gusar, a husa szavakon át. A huszár a XV. század első felében lovasrablót jelentett. 1476-ban a krónikák már feljegyeznek egy Huszár nevű nemest, majd Mátyás király  könnyű lovasságát nevezi hussaronesnek. Régen a kopja, a szablya, a fokos (l. ott) és néha a hegyes tőr volt a fegyverük. Számos  nagy európai csatában vettek részt már 1547-ben, majd a hétéves háborúban, harcoltak a törökök ellen, derékhadat képeztek Rákóczi idején, 1848-ban, de még az első világháborúban is szerephez jutottak. Érdekességként: a Bercsényi László által alapított francia huszárezred mai utódja az elit ejtőernyős egység Franciaországban. Ma elsősorban ünnepségeken találkozunk huszárruhába öltözött katonákkal. A huszár szó az európai nyelvekben mindenütt megtalálható.

Hűlt helye van Ha valahol ülünk, ott megmelegszik alattunk a szék, párna, pad. Ha viszont elmegyünk, idővel kihűl a helyünk. Ha hűlt helye van valakinek, akkor az régebben elment, nyomaveszett.

I, Í

Icce, itce Régi űrmérték, folyadékok mérésére használták.  Egy icce két messzely vagyis kb. 8 dl volt.

Iga Vagy más néven járom. Az igásállatok húzó szerszámának az a része, amely az állat testén támaszkodik meg. Különbözőek vannak, úgymint tarkó-, marjárom, homlokjárom, hámiga, szügyszerszám. Az elnevezések jól jelzik, hol támaszkodott az iga az állathoz.

Igazlátó Nagyon szép magyar nyelvi lelemény. A tanúkat, a párbajok segédjeit nevezték így. A szó jelezte, olyan személyekről van szó, akik az igazságot látják, annak megfelelően tanúskodnak, nyilatkoznak.

Iglice A gerle, a galamb becézése, hasonlóan a gilicéhez.

Igric Középkori énekmondó, zenész, játékos, aki többnyire a köznép körében, vásárokon, városok terein mulattatta közönségét saját kíséretű énekével, tréfákkal, bohóckodással. Szerepük jelentős volt, külön településeket is létrehoztak. Néhány Árpád-kori helységnévben (Igrec, Igrici) máig fennmaradt emlékük.

Ihász, Egyes vidékeken a juhászt nevezték így.

Ikon A görög eikon, kép szóból származik. A keleti egyházakban a hordozható szentkép, vagy az ikonosztázt díszítő – a szentélyt a templomtól elválasztó faépítmény - festmény elnevezése. Stílusa egészen máig változatlan maradt. Oroszországban nagy festőiskolák készítették, Magyarországon a bazilita szerzetesek festettek ikonokat, de ismerünk olyan hírességeket, mint a szerb Teodorovics testvérek a XVIII. században.

Imette Ébren, nem álomban

Imposztor  Gézengúz kópé, huncut ember.

Inába szállt a bátorsága  A kezdeti lelkesedés után megijedt. Megrémült a feladattól. A lába reszketni kezdett. A bátorság elment. Az inába szállt.

Inas Inasnak a gazdag családoknál, hajókon személyi szolgálatokat végző férfi alkalmazottat nevezik. Bizalmi és szakértelmet követelő állás, jelzi ezt a belsőinas kifejezés is. Főúri házakban külön ruhát, az úgynevezett libériát hordták. Inasnak nevezték ugyanakkor az ipari és kereskedelmi tanulót is.

Ingovány Elsősorban  azt a lápos területet nevezik így, amelyet tőzegföld borít. De ez a süppedékes, mocsaras, lápos vidék is. Mint a szó is jelzi, olyan talajról van szó, amelyik nem szilárd, ing, vagyis mozog.

Instálni  Esedezve kérni, valamiért folyamodni.

Instruktor Tanító, oktató. Régebben a házitanítót nevezték így, aki az iskolai tanulmányokban segítette a gyengébb tanulókat. A fogalom bővült, ma szakmai tanácsadókat is neveznek így

Instrumentum Annyi, mint eszköz, szerszám. Különösen a hangszereket nevezik így, de használják tudományos kísérletekre szolgáló eszközök esetében is.

Invitálni Kedvesen meghívni valakit ünnepségre, eseményre, családi összejövetelre.

Ipa, napa apósa, anyósa. Elavult, ősi szavaink. A Kállay kettős című nagyszerű Kodály kórusműben fordul többek között elő.

Iramodni Hirtelen, nagy lendülettel valami után eredni, kergetni.

Irha Az állat prémes bőre. A hús felőli oldalon selymesre dolgozzák ki. Leggyakrabban bundát készítenek belőle. Mesékben, de néha a köznyelvben